Jézus élete és szolgálata

A Szanhedrin előtt, utána Pilátushoz

AZ ÉJSZAKA a végéhez közeledik. Péter harmadszor tagadta meg Jézust és a Szanhedrin tagjai befejezték a látszatpert és szétszéledtek. Péntek reggel azonban újból összeültek alig hogy megvirradt, ezúttal a Szanhedrin tanácstermében. Valószínűleg azért tették ezt, hogy a törvényesség valamilyen látszatát adják az éjszaka lefolyt tárgyalásnak. Amikor eléjük vezetik Jézust, azt mondják, amit az éjszaka folyamán mondtak: „Mondd meg nekünk, te vagy-e a Krisztus?”

„Ha megmondanám nektek, nem hinnétek — válaszolja Jézus. — Azonkívül, ha én kérdeznék, ti nem felelnétek nekem.” Jézus mindazonáltal bátran rámutat a kilétére és ezt mondja: „Mostantól kezdve az Emberfia ott fog ülni az Isten hatalmas jobbja felől.”

„Tehát te vagy az Isten Fia?” — akarják tudni mindannyian.

„Ti magatok mondjátok, hogy az vagyok” — válaszol Jézus.

A válasz elegendő ezeknek a gyilkos szándékú embereknek a számára. Istenkáromlásnak tekintik azt. „Mi szükségünk van még további tanúkra? — kérdezik. — Mi magunk hallottuk szájából a választ.” Megkötözik hát Jézust, elvezetik és átadják a római helytartónak, Poncius Pilátusnak.

Júdás, aki elárulta Jézust, megfigyelhette a történteket. Amikor látja, hogy Jézust elítélik, lelkiismeret-furdalást érez. Ezért felkeresi a főpapokat és a véneket, hogy visszaadja a 30 ezüstpénzt ezzel a magyarázattal: „Vétkeztem, amikor elárultam az igazságos vért!”

„Mi dolgunk vele? Magad lássad!” — válaszolják szívtelenül. Ezért Júdás eldobja az ezüst pénzdarabokat a templomban és elmegy, hogy megpróbálja felakasztani magát. A faág azonban, amelyre Júdás felköti a kötelet nyilván letörik alatta, teste az alant levő sziklára zuhan és kettéreped.

A főpapok nem tudják, mit kezdjenek az ezüstpénzzel. „Nem törvényes dolog azt a szent adományládába dobni — állapítják meg —, mert vérnek az ára ez a pénz.” Ezért miután kikérték egymás véleményét, megvásárolják rajta a fazekas mezejét, hogy ott temessék el az idegeneket. A mezőt ezért elnevezték „Vérmező”-nek.

Még mindig kora reggel van, amikor Jézust átkísérik a helytartó palotájába. Az őt kísérő zsidók azonban nem hajlandók oda belépni, mivel azt hiszik, hogy a pogányokkal való együttlét tisztátalanná tenné őket. Ezért Pilátus kijön a házból, hogy kedvezzen nekik. „Mivel vádoljátok ezt az embert?” — kérdi.

„Ha ez az ember nem volna gonosztevő, nem adtuk volna át neked” — válaszolják.

Mivel szeretné elkerülni a beavatkozást, Pilátus ezt mondja: „Vegyétek ti át és ítéljétek el a saját törvényetek szerint.”

Elárulva gyilkos szándékukat, a zsidók ezt állítják: „Nem törvényes dolog számunkra, hogy bárkit is megöljünk.” Természetesen, ha megölnék Jézust a pászkaünnep alatt, az valószínűleg nyilvános zendülést okozna, mivel sokan tiszteletben tartották Jézust. De ha sikerül a rómaiakat rávenni, hogy politikai vád alapján kivégezzék őt, ez felmentené őket a felelősség alól a nép előtt.

Ezért a vallási vezetők, nem említve korábbi bírósági eljárásukat, amelynek során istenkáromlás címén már elítélték Jézust, most különféle vádakat hoznak fel. Egy háromrészes vádat emelnek: „Ezt az embert tetten értük, 1. hogy fellázítja a nemzetünket, 2. tiltja, hogy adót fizessünk a császárnak, és 3. azt mondja magáról, hogy ő Krisztus, a király.”

Az a vád, amely szerint Jézus azt állítja, hogy ő Király, már érdekli Pilátust. Ezért újra bemegy a palotába, magához hívatja Jézust és megkérdezi tőle: „Te vagy a zsidók királya?” Más szavakkal: megszegted a törvényt, azt állítva magadról, hogy király vagy a császárral szemben?

Jézus tudni akarja, mennyi mindent hallott már Pilátus őfelőle, ezért megkérdezi: „Magadtól kérdezed ezt, vagy mások mondták el rólam?”

Pilátus bevallja a vele kapcsolatos tudatlanságát és azt az óhaját, hogy megismerje a tényeket. „Hát zsidó vagyok én? — mondja. — Saját nemzeted és a főpapok adtak a kezembe. Mit követtél el?”

Jézus semmiképpen nem akar kitérni a vitakérdés elől, amely a királyságot érinti. A Jézus által adott válasz kétségkívül meglepi Pilátust. Lukács 22:66-23:3; Máté 27:1–11; Márk 15:1; János 18:28–35; Cselekedetek 1:16–20.

◆ Milyen célból ül össze reggel újra a Szanhedrin?

◆ Hogyan hal meg Júdás, és mi történik a 30 ezüstpénzzel?

◆ Miért akarják a zsidók, hogy a rómaiak öljék meg Jézust, ahelyett, hogy ők maguk ölnék meg, ahogyan már korábbi alkalmakkor megpróbálták?

◆ Milyen vádakat hoznak fel a zsidók Jézus ellen?