Emlékszel?
Az Őrtorony legutóbbi kiadványaiban találtál-e gyakorlati értéket képviselő gondolatokat? Nos, akkor miért ne próbálnád ki az emlékezőtehetségedet a következőkkel?
◻ Milyen tények szólnak az ellen, hogy Jézus születésének feltételezett helyét különleges tiszteletben tartsd?
A Biblia nem említi Jézus születésének pontos helyét. Máté és Lukács evangéliumi beszámolója pusztán a fő szempontokat adja meg (Máté 2:1, 5; Lukács 2:4–7). A János 7:40–42 olvasásakor világossá válik, hogy az emberek nagy általánosságban nem ismerték az ő születési helyét, egyesek még úgy is vélekedtek, hogy Galileában született. Arról se feledkezzünk meg, hogy Jézus földi élete folyamán soha nem ismertetett részleteket születésével kapcsolatban. (12/15 5. oldal.)
◻ Miként őrizheti meg a keresztény az örömét, miközben küzdenie kell olyan problémákkal, mint testi betegség, depresszió és gazdasági nehézségek?
Isten Szava gondoskodik a szükséges vigasztalásról és vezetésről. Ha olvassuk vagy hallgatjuk a zsoltárokat, nagyrészt megszerezhetjük a szükséges felfrissülést. Dávid ezt tanácsolta: „Vesd a terhed Jehovára, és ő maga támogat téged.” Arról is biztosított minket, hogy Jehova valóban az „ima Meghallgatója” (Zsoltárok 55:22 [55:23, Károli]; 65:2 [65:3, Károli]). Jehova szervezetének kiadványai és a gyülekezeti vének révén mindig készen áll, hogy segítsen nekünk megküzdeni gondjainkkal. (1/1 14-15. oldal.)
◻ Mit értett Jézus azon, amit a kínoszlopra szegezésének helyéhez közeledve mondott: „Ha ezeket a dolgokat teszik, amikor a fa életnedvvel teli, mi történik akkor, amikor a fa elszáradt?” (Lukács 23:31).
Jézus a zsidó nemzet fájára utalt itt. Jézus jelenléte és a benne hívő zsidók maradéka miatt a zsidó nemzetben még mindig volt némi életnedv. Mindazonáltal, ha mind Jézus, mind a hívő zsidók kivétetnek a nemzet tagjai közül, csupán egy szellemileg kihalt fa marad meg, egy elszáradt nemzeti szervezet. (1/15 9. oldal.)
◻ Hogyan láthatják meg Istent „a tiszta szívűek”, akikről a Máté 5:8 beszél?
Akkor „látják Istent”, amikor megfigyelik azon cselekedeteit, amelyek a feddhetetlenség megőrzői megsegítésére irányulnak. (Vö. 2Mózes 33:20; Jób 19:26; 42:5.) A Máté 5:8-ban a görögből fordított „látni” szónak további jelentései: „az elmével látni, érzékelni, tudni.” Mivel Jézus tökéletesen visszatükrözte Isten személyiségét, ennek a személyiségnek az érzékelése arra képesítette „a tiszta szívűeket”, hogy „lássák Istent” (János 14:7–9). (1/15 16. oldal.)
◻ Miért következtetünk úgy, hogy Jézus a Mihály arkangyal?
Isten Szava csupán egyetlen arkangyalt említ meg, és erről az angyalról a feltámasztott Úr Jézussal kapcsolatban beszél: „Maga az Úr fog alászállni az égből parancskiáltással, arkangyal hangjával és Isten trombitaszavával” (1Thessalonika 4:16). A Júdás 9. versében azt találjuk, hogy ennek az arkangyalnak a neve Mihály. (2/1 17. oldal.)
◻ Mi az a négy terület, amelyen kimutathatjuk tiszteletünket más emberek iránt?
Tiszteletet kell kimutatnunk a politikai uralkodók, a munkaadók, a családi körünkhöz tartozók és a gyülekezetben lévők iránt. (2/1 20-22. oldal.)
◻ Röviddel halála előtt, milyen nagyszerű példát mutatott Jézus azoknak, akiknek öreg szüleik vannak?
Mialatt Jézus még haláltusában volt a kínoszlopon függve, figyelmet szentelt anyja fizikai és szellemi jólétének amikor szeretett apostola, János gondjaira bízta (János 19:25–27). (2/15 8. oldal.)
◻ Miért kellett Jézusnak szenvednie?
Jézus szenvedése arra szolgált, hogy rendezze Isten szolgái feddhetetlenségének vitakérdését. Egyben felkészítette szerepére, hogy mint irgalmas Főpap szolgáljon az emberiség érdekében (Zsidók 4:15). (2/15 14-15. oldal.)
◻ Milyen létfontosságú vitakérdések vetődtek fel az édeni lázadás alkalmával?
Képes-e az ember Istentől függetlenül sikeresen kormányozni magát? Igazságos-e Isten részéről, hogy megköveteli: rendeljük alá magunkat szuverenitásának? Tágabb értelemben: Vajon lenne olyan ember, aki önzetlenül, saját szabad akaratából Isten szolgálatát választaná? (3/1 6. oldal.)
◻ Miért vették egyesek helytelenül magukhoz az Emlékünnepen a jegyeket?
Egyes éretlen egyéneknek még valószínűleg nincs kiegyensúlyozott értékelésük Isten szándékait illetően. Talán még nem méltányolják azt, hogy a felkenetés „nem attól függ, aki óhajtja, sem attól, aki fut, hanem Istentől” (Róma 9:16). Nem az egyénen múlik az, hogy szeretné, ha felvennék az újszövetségbe és Krisztus társörököse lenne. Jehova választása az, ami számít, szelleme pedig tanúskodik erről a választásról (Róma 8:16; 1Korinthus 12:18). (3/15 21. oldal.)
◻ Mi a „tiszta nyelv”, amelyről a Sofóniás 3:9 beszél?
Az Istennel és szándékaival kapcsolatos igazság pontos megértése (4/1 21-22. oldal.)