Olvasók kérdései

• Vajon a Lucifer név a Biblia szerint Sátánra utal?

A Lucifer név egyszer fordul elő a Szentírásban, és csak némelyik bibliafordításban. Például a Károli-fordítás 1899-es kiadása így adja vissza az Ézsaiás 14:12-t: „Mimódon estél alá az égről, te Luczifer, hajnalnak fija?”

Az a héber szó, amelyet „Lucifernek” fordítottak, azt jelenti: ’fényesség’. A Septuaginta egy olyan görög szót használ, melynek a jelentése ’hajnalhozó’. Ezért van olyan fordítás, amelyben az eredeti héber szót „hajnalcsillagnak” vagy „fényes csillagnak” fordították. De a Jeromos által készített latin nyelvű Vulgata a „Lucifer” (’fényhordozó’) kifejezést használja, és ez magyarázatot ad rá, hogy miért jelenik meg ez a szó némelyik bibliafordításban.

Ki ez a Lucifer? A „fényesség” vagy a „Lucifer” kifejezés abban az üzenetben olvasható, amelyet Ézsaiás prófétai parancsa szerint az izraelitáknak hirdetniük kellett ’Babilon királya elleni példabeszédként’. Ezért ez annak a kijelentésnek a része, amely elsősorban a babiloni uralkodóházhoz szól. Az, hogy a „fényesség” kifejezés egy emberre, nem pedig egy szellemteremtményre vonatkozik, jól látható ebből a kijelentésből is: „a seolba szállsz alá.” A seol az emberiség közös sírját jelenti, vagyis nem egy olyan helyre utal, ahol Sátán, az Ördög tartózkodik. Továbbá azok, akik látják, hogy Lucifer ilyen állapotba kerül, ezt kérdezik: „Ez volna az az ember, aki megrengette a földet?” Világos, hogy a „Lucifer” szó egy emberre, nem pedig egy szellemteremtményre utal (Ézsaiás 14:4, 15, 16, NW).

Miért tüntetik ki ennyire a babiloni uralkodóházat ezzel az elnevezéssel? Tudnunk kell, hogy a babiloni királyt csak a bukása után hívták fényességnek, gúnyból (Ézsaiás 14:3). A babiloni királyok önző büszkeségből a körülöttük levők fölé emelték magukat. Annyira öntelt volt ez az uralkodóház, hogy ezeket a szavakat adták a szájába: „Az égbe megyek fel, az Isten csillagai fölé helyezem ülőszékemet, és lakom a gyülekezet hegyén messze északon . . . hasonló leszek a Magasságoshoz” (Ézsaiás 14:13, 14).

„Az Isten csillagai” a Dávid király leszármazási ágához tartozó királyokat jelentik (4Mózes 24:17). Dáviddal kezdve ezek a ’csillagok’ a Sion-hegyről uralkodtak. Miután Salamon felépítette Jeruzsálemben a templomot, a Sion név az egész városra utalt. A Törvényszövetség alatt minden izraelita férfinak kötelessége volt, hogy egy évben háromszor elutazzon Sionba. Ezért ez a „gyülekezet hegye” lett. Nabukodonozor úgy döntött, leigázza a júdai királyokat, majd pedig eltávolítja őket erről a hegyről, s ezzel kinyilvánítja azt a szándékát, hogy e ’csillagok’ fölé magasztalja önmagát. Nem Jehovának adta a dicsőséget a júdai királyok felett aratott győzelemért, hanem inkább öntelten magát helyezte Jehova helyébe. Ezért a babiloni uralkodóházra a bukása után gúnyosan úgy utaltak, hogy „fényesség”.

A babiloni uralkodók büszkeségét csakugyan visszatükrözi „a dolgok ezen rendszerének istene”, aki nem más, mint Sátán, az Ördög (2Korintus 4:4). Őt is mérhetetlen hatalomvágy jellemzi, és sóvárog azután, hogy Jehova Isten fölé helyezze magát. De a Lucifer név a Szentírás szerint nem Sátánra utal.

• Miért utal az 1Krónika 2:13–15 úgy Dávidra, mint aki Jesse hetedik fia, mikor az 1Sámuel 16:10, 11-ből kiderül, hogy ő a nyolcadik volt?

Miután Saul, az ókori Izrael királya elfordult az igaz imádattól, Jehova Isten elküldte Sámuel prófétát, hogy kenje fel királynak Jesse (Isai) egyik fiát. Ennek a történelmi eseménynek az ihletett beszámolója, amelyet maga Sámuel írt az i. e. XI. században, úgy mutatja be Dávidot, mint aki Jesse nyolcadik fia (1Sámuel 16:10–13). Az a beszámoló, amelyet Ezsdrás pap jegyzett fel mintegy hatszáz évvel később, mégis ezt mondja: „Isai pedig nemzé Eliábot, az ő elsőszülöttét, és Abinádábot, másodikat, Simeát, harmadikat. Netanéelt, negyediket, és Raddait, ötödiket. Osemet, hatodikat és Dávidot, a hetedik fiát” (1Krónika 2:13–15). Mi történt Dávid egyik bátyjával, és miért hagyta ki Ezsdrás az ő nevét?

A Szentírás kijelenti, hogy Jessének „nyolcz fia volt” (1Sámuel 17:12). Az egyik fia nyilván nem élt annyi ideig, hogy megnősülhetett volna, és gyermekei lehettek volna. Mivel nem lett leszármazottja, ezért nem is kaphatott részt a törzsi örökségből, és a nevét sem jegyezték fel Jesse leszármazottai közé.

Most vizsgáljuk meg Ezsdrás napjait. Figyeljük meg, milyen környezetben állította össze a Krónikák könyvét. A babiloni fogság már mintegy hetvenhét éve véget ért, és a zsidók újra letelepedtek a földjükön. A perzsa király felhatalmazta Ezsdrást, hogy nevezzen ki bírákat és tanítókat Isten Törvényének a tanítására, és ékesítse fel Jehova házát. Pontos leszármazási jegyzékekre volt szükség ahhoz, hogy megállapítsák a törzsek örökségét, és hogy biztosítsák, hogy csak felhatalmazott személyek szolgáljanak papokként. Ezért Ezsdrás egy átfogó beszámolót írt a nemzet történelméről, valamint egy pontos és megbízható feljegyzést Júda és Dávid családfájáról. Jesse gyermektelenül meghalt fiának a neve lényegtelen volt. Ezsdrás ezért hagyta ki a nevét.