A Berleburgi Biblia
A PIETIZMUS egy vallási mozgalom volt, mely a XVII. és XVIII. században alakult ki a németországi protestáns egyházakban. Ennek a mozgalomnak néhány követőjét gúnyolták, sőt üldözték a hitéért. Számos pietista tudós talált menedéket Berleburgban, Frankfurt am Maintól mintegy 150 kilométerre északra. Egy ottani nemesember, gróf Casimir von Wittgenstein Berleburg menedékjogot adott nekik, mert igen nagyra becsülte a vallást. Ezeknek a hittérítőknek és tudósoknak a jelenléte Berleburgban ahhoz vezetett, hogy elkészült a Biblia egy új fordítása, amelyet ma Berleburgi Biblia néven ismerünk. Hogyan született meg ez a fordítás?
Az egyik ember, aki menedékjogot keresett, Johann Haug volt. Otthonát Strasbourgban a teológusok vallási türelmetlensége miatt volt kénytelen elhagyni. Haug művelt tudós és tehetséges nyelvész volt. Berleburgi tudóstársainak beszélt szíve vágyáról, mely az volt, hogy „készítsen egy teljesen tiszta bibliafordítást, hogy kijavítsa Luther fordítását, hogy Isten Szavának az értelmét a betűje és szelleme szerint abszolút pontosan adja vissza” (Die Geschichte der Berlenburger Bibel [A Berleburgi Biblia története]). Az volt a cél, hogy magyarázó jegyzetekkel és észrevételekkel ellátott Bibliát készítsenek, amely az átlagembernek is érthető. Haug felkért más európai országokban élő tudósokat is, hogy támogassák őt, majd 20 éven át dolgozott művén. A Berleburgi Bibliát 1726-ban kezdték közrebocsátani. Terjedelmes jegyzetei miatt nyolckötetes lett.
A Berleburgi Bibliának kétségtelenül vannak érdekességei. Például a 2Mózes 6:2, 3 így szól: „Isten ezután beszélt Mózessel, és ezt mondta neki: Én vagyok az ÚR! És úgy jelentem meg Ábrahámnak / Izsáknak és Jákobnak, / mint mindenható Isten: de JEHOVA nevemen nem váltam ismertté előttük.” Egy jegyzet elmondja: „A JEHOVA név . . . az elkülönített / vagy / kijelentett név.” Isten tulajdonneve, a Jehova név a 2Mózes 3:15 és 34:6 verséhez tartozó magyarázatokban is előfordul.
A Berleburgi Biblia így egyike lett annak a számtalan német Bibliának, amely akár főszövegében, akár lábjegyzetben vagy magyarázatban, de használja Jehova nevét. Azok közül a modernebb bibliafordítások közül, melyek megadják az Isten tulajdonnevét megillető tiszteletet, az egyik A Szentírás új világ fordítása, amely Jehova Tanúi kiadásában jelent meg.