A Vatikán igyekszik elérni, hogy ne használják Isten nevét
A KATOLIKUS egyház kormányszervezete igyekszik elérni, hogy ne használják Isten nevét az istentiszteleteken. Az elmúlt évben a Vatikán Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregációja a világ minden részére küldött egy útmutatót ezzel kapcsolatban a katolikus püspöki konferenciáknak. Mindezt a pápa „utasítására”.
Ez a dokumentum, amelyet 2008. június 29-én adtak ki, helyteleníti, hogy az utasítások ellenére „az utóbbi években elterjedt az a gyakorlat, hogy kimondják Izrael Istenének tulajdonnevét. Ezt nevet, a szent és isteni tetragramot, a héber ábécé négy mássalhangzója jelöli, a יהוה, vagyis a JHVH”. A dokumentum megjegyzi, hogy Isten nevét többféleképpen adták vissza, például „Yahweh”, „Yahwè”, „Jahweh”, „Jahwè”, „Jave”, „Yehovah”.a A Vatikán útmutatója azonban igyekszik ismét megerősíteni a katolikus egyház hagyományos álláspontját, mely szerint a tetragramot az „Úr” szóval kell helyettesíteni, mi több, Isten nevét, „a JHVH-t nem szabad használni és kimondani” a katolikus istentiszteleteken, az istent dicsérő énekekben és az imákban.
A Vatikán dokumentuma ennek az állásfoglalásnak az alátámasztásaként a katolicizmus „emberemlékezetet meghaladó hagyományára” hivatkozik. Az útmutató azt állítja, hogy már a Héber Iratokról készült Septuaginta-fordítás is – mely a keresztény kor előtti időkből származik – rendszerint az ’úr’ jelentésű görög küʹri·osz szóval adta vissza Isten nevét. Az útmutató ezzel azt bizonygatja, hogy „a keresztények sem mondták ki soha az isteni tetragramot”. Ez a kijelentés azonban figyelmen kívül hagyja azokat az egyértelmű bizonyítékokat, melyek ennek ellenkezőjét támasztják alá. A Septuaginta korai másolataiban nem a küʹri·osz szó található, hanem Isten neve a יהוה formában. Krisztus első századi követői ismerték és ki is mondták Isten nevét. Jézus pedig ezt mondta Atyjának imában: „megismertettem velük a nevedet” (János 17:26). Jól ismert imájában, a miatyánkban így tanított minket imádkozni: „Égi Atyánk, szenteltessék meg a neved” (Máté 6:9).
Minden kereszténynek vágynia kell arra, hogy Isten neve meg legyen szentelve. Azzal, hogy a Vatikán megpróbálja elérni, hogy ne használják Isten nevét, tiszteletlenséget mutat Jehova iránt, aki ezt mondta: „Ez az én nevem minden időkre, s így kell neveznetek nemzedékről nemzedékre” (2Mózes 3:15, Katolikus fordítás).
[Lábjegyzet]
a Magyar nyelven a „Jehova” forma már évszázadok óta széles körben elfogadott, és sok bibliafordításban megtalálható.
[Oldalidézet a 30. oldalon]
„Ez az én nevem minden időkre” (2Mózes 3:15, Kat.)
[Kép a 30. oldalon]
Egy i. sz. I. századból származó „Septuaginta”-töredék. Az Isten nevét jelölő négy ősi héber betű, a JHVH, be van karikázva
[Forrásjelzés]
Courtesy of the Egypt Exploration Society