Mit gondol a háborúkról napjainkban?

Az biztos, hogy Isten látja, mennyi szenvedés van ma, és szándékában áll tenni ellene (Zsoltárok 72:13, 14). Szavában, a Bibliában megígéri, hogy enyhülést hoz azoknak, akik nyomorúságot élnek át. De mikor? „Amikor az Úr Jézus kinyilatkozik az égből az ő hatalmas angyalaival. . . midőn bosszút áll azokon, akik nem ismerik Istent, és azokon, akik nem engedelmeskednek a Jézusról, a mi Urunkról szóló jó hírnek” (2Tesszalonika 1:7, 8). Jézus a jövőben fog kinyilatkozni, abban az időszakban, melyre a Biblia úgy utal, hogy Isten nagy napjának háborúja, más néven Armageddon (Jelenések 16:14, 16).

Isten a fiát, Jézus Krisztust és más hatalmas szellemteremtményeket bíz majd meg azzal, hogy háborút vívjanak a gonosz ellen. Nem az emberek, hanem ez az égi hadsereg fog véget vetni az elnyomásnak (Ézsaiás 11:4; Jelenések 19:11–16).

Istennek nem változott meg a véleménye a hadviselésről. Még most is törvényesnek tartja, hogy háborúval vessen véget a gonoszságnak és álljon bosszút az elnyomottakért. De ahogy a történelem folyamán mindig, úgy most is Isten dönti el, mikor kerüljön sor a harcra, és ki vegyen részt benne. Ahogy azt láthattuk, Isten már elhatározta, hogy ez a háború a jövőben lesz, és a fia, Jézus Krisztus fogja megvívni. Ez azt jelenti, hogy a napjainkban zajló háborúkat Isten nem helyesli, akármilyen nemes célnak tűnjön is az, amiért kezdeményezik.

Szemléltetésül: Tegyük fel, hogy két gyerek marakodni kezd, míg az apjuk nincs otthon. Egy időre abbahagyják, és telefonálnak az apjuknak. Mindkét gyerek azt mondja, hogy a másik kezdte, és azt várja, hogy az apja neki adjon igazat. Ám miután az apa meghallgatta őket, azt mondja nekik, hogy hagyják abba a veszekedést, és várják meg, míg hazamegy, hogy megoldja a helyzetet. A gyerekek egy ideig várnak, ám hamarosan újra marakodni kezdenek. Amikor az apa hazaér, egyik gyerekével sincs megelégedve, és mindkettőjüket megbünteti, amiért szófogadatlanok voltak.

Napjainkban a hadban álló nemzetek gyakran Isten támogatását kérik. De Isten nem áll egyik fél mellé sem. Szavában, a Bibliában egyértelműen a következőket jelenti ki: „Senkinek se viszonozzátok rosszal a rosszat.” „Ne álljatok bosszút magatokért” (Róma 12:17, 19). Azt is az emberek tudtára adta, hogy türelmesen várniuk kell rá, amíg tettre nem kel, mégpedig Armageddonkor (Zsoltárok 37:7). Ha a nemzetek nem várnak Istenre, hanem hadba szállnak, azt Isten önbíráskodó erőszakos tettnek tartja, és egyáltalán nem tetszik neki. Ezért Isten Armageddonkor kifejezésre juttatja a haragját, és egyszer s mindenkorra rendezi a nemzetek vitás ügyeit, mégpedig úgy, hogy „háborúkat szüntet meg a föld végéig” (Zsoltárok 46:9; Ézsaiás 34:2). Armageddon háborúja véget vet majd minden háborúnak.

Az, hogy nem lesz többé háború, Isten Királyságának köszönhető. Jézus erről a kormányzatról beszélt a közismert imájában: „Jöjjön el a királyságod. Legyen meg az akaratod, mint az égben, úgy a földön is” (Máté 6:10). Isten Királysága nemcsak hogy véget vet minden háborúnak, hanem megszünteti a mögöttes okot, a gonoszságot isa (Zsoltárok 37:9, 10, 14, 15). Nem csoda, hogy Jézus követői nagyon várták, hogy eljöjjön Isten Királysága (2Péter 3:13).

De meddig kell még várnunk rá, hogy Isten Királysága megszüntessen minden szenvedést, elnyomást és gonoszságot? A bibliai próféciák teljesedése azt mutatja, hogy ennek a gonosz világnak az utolsó napjaiban élünk (2Timóteusz 3:1–5).b Isten Királysága Armageddon háborújával nemsokára véget vet az utolsó napoknak.

Ahogy arról korábban szó volt, azok fognak meghalni ebben a végső ütközetben, „akik nem engedelmeskednek a Jézusról, a mi Urunkról szóló jó hírnek” (2Tesszalonika 1:8). De amint láttuk, Isten nem leli örömét senki halálában, a gonoszokéban sem (Ezékiel 33:11). Mivel „nem kívánja, hogy bárki is elpusztuljon” ebben a végső ütközetben, gondoskodik róla, hogy a Jézusról szóló jó hír hirdetve legyen „az egész lakott földön tanúságul minden nemzetnek”, még mielőtt a vég eljön (2Péter 3:8, 9; Máté 24:14; 1Timóteusz 2:3, 4). Jehova Tanúi egész világra kiterjedő prédikálómunkájának köszönhetően az embereknek lehetőségük van megismerni Istent, és „[engedelmeskedni] a Jézusról. . . szóló jó hírnek”, hogy így megélhessék azt az időt, amikor már nem lesz háború.