A túlélés nyitja
HA ARRÓL értesülnél, hogy gyilkos leselkedik a lakóhelyeden, vajon tennél lépéseket magad és családod védelmére? Valószínűleg bezárnád és bereteszelnéd az ajtókat, nehogy könnyen bejussanak a lakásodba. Azonkívül éberen figyelnéd a gyanús külsejű idegeneket és azonnal feljelentenéd őket.
Vajon a nőknek kevesebbet kellene tenniük egy gyilkos betegséget, a mellrákot illetően? Milyen lépéseket tehetnek a maguk védelmére és a túlélés esélyének megnövelésére?
Megelőzés és étrend
A becslések szerint az Egyesült Államokban három rákos esetből egyet étrendi tényezők okoznak. A jó étrend lehet a legfontosabb védelem, amely segít támogatni a szervezeted immunrendszerét. Jóllehet egyetlen ismert étel sem képes gyógyítani a rákot, bizonyos ételek fogyasztása, más ételek csökkentése megelőző lépések lehetnek. „A helyes étrend betartása akár ötven százalékkal is csökkentheti az emlőrák kockázatát” — jelentette ki dr. Leonard Cohen, a valhallai Amerikai Egészségügyi Alapítvány tagja.
A rostban gazdag táplálékok, például a teljes kiőrlésű kenyerek és müzlifélék, segíthetnek csökkenteni a prolactin és az ösztrogén mennyiségét, esetleg azáltal, hogy ezekhez a hormonokhoz kötődnek és kimossák azokat a testből. A Nutrition and Cancer című folyóirat szerint „ezek a hatások el tudnák fojtani a rákkeletkezés kezdeti szakaszát”.
A telített zsírok csökkentése mérsékelheti a kockázatot. A Prevention folyóirat állítása szerint a teljes tejről sovány tejre való átállás, a vaj fogyasztásának mérséklése, soványabb húsok fogyasztása és a csirke bőrének eltávolítása alacsonyabb, biztonságosabb szintre csökkentheti a telített zsírok fogyasztását.
Az A-vitaminban gazdag zöldségek, mint a sárgarépa, a tök és a sötétzöld leveles zöldfélék, mint a spenót, a kelkáposzta, valamint a mustárzöldek segítségül szolgálhatnak. Úgy vélik, hogy az A-vitamin gátolja a rákot okozó mutációk képződését. És az olyan zöldségek, mint amilyen a brokkoli, a kelbimbó, a karfiol, a fejes káposzta és a zöldhagyma, olyan vegyi anyagokat tartalmaznak, melyek védőenzimek termelésére serkentenek.
A Breast Cancer—What Every Woman Should Know (Mellrák — amit minden nőnek tudnia kell) című könyvben dr. Paul Rodriguez azt mondja, hogy az immunrendszer — amely felismeri és elpusztítja a rendellenes sejteket — az étrend által megerősíthető. Vasban gazdag ételek, például a sovány húsok, zöld színű leveles zöldfélék, kagylók, rákok, illetve a magas C-vitamin tartalmú gyümölcsök és zöldségek fogyasztását ajánlja. A Journal of the National Cancer Institute arról számol be, hogy a magas C-vitamin tartalmú gyümölcsök és zöldségek csökkenthetik a mellrák veszélyét. A szójabab és a nem erjesztett szójatermékek geniszteint tartalmaznak, amely arról közismert, hogy laboratóriumi körülmények között gátolja a daganat növekedését, de az emberekre gyakorolt hatásának bizonyítása még hátra van.
Korai észlelés
„Az emlőrák korai felfedezése marad a legfontosabb lépés az emlőrák lefolyásának módosításában” — mondja a Radiologic Clinics of North America című közlemény. Ebben a tekintetben a három kulcslépés: a mell rendszeres önvizsgálata, az évenkénti orvosi vizsgálat és a mammográfia.
A mell önvizsgálatát minden hónapban rendszeresen kell végezni, amikor a nőnek körültekintően kell keresnie a mell kinézetében vagy tapintásában tapasztalható bármilyen gyanús dolgot, például keményedést vagy csomót. Nem számít, milyen kicsinek látszik az, amit talál, azonnal kapcsolatba kell lépnie az orvosával. Minél előbb diagnosztizálják a csomót, annál jobban kézben tudja tartani a nő a jövőjét. Egy svéd tudósítás rámutatott arra, hogy amikor egy nem áttételes mellrák kicsivel nagyobb, mint 15 milliméter vagy még kisebb, és sebészi úton eltávolítják, az esetek 94 százalékában 12 évvel hosszabb várható életkort tesz lehetővé.
Dr. Patricia Kelly kifejti: „Ha 12 és fél éven belül semmi jelét sem látod az emlőráknak, nagyon valószínűtlen, hogy visszajön . . . És a nőket meg lehet tanítani arra, hogy csupán az ujjaikkal megtalálják az egy centiméternél is kisebb emlőrákokat.”
Ajánlott, hogy a nők szakorvossal vagy háziorvossal rutinszerűen évente nézessék meg magukat, különösen azután, hogy elérik a 40 évet. Ha csomót fedeznek fel, jó lenne egy mellspecialistától vagy sebésztől második véleményt is kérni.
Az Egyesült Államokban a National Cancer Institute (rákbetegségekkel foglalkozó intézet) azt állítja, hogy a rendszeres mammográfia jó fegyver a mellrák ellen. A röntgennek ez a formája képes kimutatni a daganatot, akár két évvel azelőtt is, hogy azt érezni lehetne. Az eljárást 40 éven felüli nőknek javasolják. Dr. Daniel Kopans azonban erről tájékoztat minket: „Távolról sem tökéletes.” Nem tud minden mellrákot kimutatni.
Dr. Wende Logan-Young, New York állam egyik mellklinikájának doktornője elmondja az Ébredjetek!-nek, hogy ha egy nő vagy az orvosa rendellenességet talál, de a mammográfia semmi jelét nem mutatja annak, talán hajlamosak lehetnek a röntgennek hinni és figyelmen kivül hagyni a fizikális leletet. Azt mondja, hogy ez „a legnagyobb hiba, amit napjainkban látunk”. Azt tanácsolja a nőknek, hogy legyen bizonyos fenntartásuk a mammográfiának a rák észlelésére vonatkozó képességeit illetően és erősen támaszkodjanak a mell vizsgálatára is.
Noha a mammográfia képes kimutatni a daganatokat, nem igazán tudja megállapítani, hogy azok jóindulatúak-e (nem rákosak) vagy rosszindulatúak (rákosak). Ezt csak a biopsziával lehet megállapítani. Figyeljük meg Irene esetét, aki elment a mammográfiára. A röntgenfelvételre alapozva az orvosa megállapította, hogy a csomó jóindulatú mellbetegség és ezt mondta: „Egészen biztos vagyok benne, hogy önnek nincsen rákja.” A mammográfiát végző nővér aggódott, Irene mégis azt mondta: „Úgy éreztem, hogy ha az orvos biztos benne, talán én vagyok paranoid.” A csomó hamarosan nagyobbra nőtt, így Irene egy másik orvoshoz fordult. Biopsziát végeztek és az azt mutatta, hogy gyulladásos karcinomája, egy gyorsan növekedő rákja van. Annak megállapításához, hogy jóindulatú-e a daganat (aminthogy tízből körülbelül nyolc az is), vagy rosszindulatú, biopsziát kell végezni. Ha a csomó klinikailag gyanúsnak látszik vagy tapintható, illetve ha növekszik, biopsziát kell végezni.
Kezelés
Jelenleg a mellrák szokásos kezelése a műtét, a besugárzás és a gyógyszeres terápia. A daganat fajtájáról, méretéről, terjedési hajlamáról, hogy vajon ráterjedt-e a nyirokcsomókra, és a változás korának állapotáról szerzett információ segíthet neked és az orvosodnak a kezelés módjának meghatározásában.
Műtét. Évtizedekig a radikális mastectomiát alkalmazták széles körben, amely a mellnek az alatta elhelyezkedő izmokkal és nyirokcsomókkal való együttes eltávolítása. Ám az elmúlt években a mastectomiával megegyező túlélési aránnyal az emlőmegtartó beavatkozást alkalmazzák, melybe csupán a daganat és a nyirokcsomók eltávolítása tartozik bele, azonkívül a besugárzás. Ez néhány nőnek nagyobb elmebeli békét nyújt, amikor a kis daganat eltávolításáról döntenek, amely kisebb torzulással jár. A British Journal of Surgery című folyóirat azonban azt mondja, hogy a fiatalabb nőknél, akiknek ugyanabban a mellükben több helyen is van daganat, vagy három centiméternél nagyobb daganatuk van, nagyobb a kockázata annak, hogy betegségük a konzerváló kezelés után kiújul.
A kiújulástól mentes túléléssel kapcsolatban fontos tényezőt említ meg a Cleveland Clinic Journal of Medicine című folyóirat: „A vérátömlesztés bizony kedvezőtlen hatással van a túlélésre és a kiújulásra . . . a módosított radikális mastectomia után.” A beszámoló azt mutatta, hogy az ötéves túlélési arány 53 százalék volt az egyik csoportban azoknál, akik kaptak vérátömlesztést, szemben a vérátömlesztés nélküli csoport 93 százalékával.
A túlélést elősegítő másik tényezőről a The Lancet-ben adtak jelentést, ahol dr. R. A. Badwe ezt állította: „A menstruációs ciklus fázisához igazított műtéti időpont megválasztása nagy hatással van a változás kora előtti emlőrákos betegek távlati kilátásaira.” A beszámoló azt mondta, hogy azok a nők rosszabbul jártak, akik az ösztrogénhatás időszaka alatt estek át daganatkimetszésen, mint azok, akiket a menstruációs ciklus más fázisában műtöttek meg — 54 százalék élte túl a tíz évet, ellentétben az utóbbi csoport 84 százalékával. A változás kora előtti mellrákos nők műtétének optimális időzítése állítólag legalább 12 nappal az utolsó menstruációs szakasz után volt.
Sugárkezelés. A sugárkezelés megöli a ráksejteket. Az emlőmegtartó beavatkozásnál kicsiny ráksejtek elmenekülhetnek a sebész kése elől, aki igyekszik meghagyni a mellet. A sugárkezelés meg tudja tisztítani a mellet a hátramaradó sejtektől. Ám a sugárzásnál némi kockázat lép fel, hogy a másik mellben kialakul a másodlagos rák. Dr. Benedick Fraass azt javasolja, hogy csökkentsék minimálisra a másik mellet érő sugárveszélyt. Kijelenti: „Néhány egyszerű művelettel jelentősen csökkenteni lehet az egyik mell kezelése során a másik mellet érő sugár mennyiségét.” Azt ajánlja, hogy helyezzenek a másik mellre egy 2,5 centiméteres ólom védőlemezt.
Gyógyszeres terápia. A mellrák műtét általi megsemmisítésére tett erőfeszítések ellenére frissen diagnosztizált mellrák esetén a nők 25—30 százalékának rejtett áttéteik vannak, melyek túl kicsik ahhoz, hogy azonnal tüneteket okozzanak. A kemoterápia olyan kezelés, amely kémiai hatóanyagokat alkalmaz annak megkísérlésére, hogy elpusztítsa a test más részeit elárasztó sejteket.
A kemoterápia korlátozott hatású, mert a rákos daganatok különböző típusú, a gyógyszerekkel szemben egyedi érzékenységgel bíró sejtekből állnak. Azok a sejtek, amelyek túlélik a kezelést, a gyógyszerrezisztens daganatok új nemzedékét hozhatják világra. A The Lancet 1992. januári száma azonban bizonyítékot közölt arról, hogy a kemoterápia a nő korától függően 5—10 százalékkal növelheti esélyét, egy további évtized túlélésére.
A kemoterápia mellékhatása lehet émelygés, hányás, hajhullás, vérzés, szívkárosodás, immunszupresszió, meddőség és leukémia. John Cairns a Scientific American című folyóiratban kifejtette: „Ezek viszonylag csekély kockázatnak tűnhetnek az olyan beteg számára, akinek előrehaladott és gyorsan növekvő rákja van, de komolyan figyelembe kellene vennie egy olyan nőnek, akinek kicsi [1 cm] és látszólag lokalizált emlőrákja van. Az ő esélye, hogy rák miatt öt éven belül meghal, csupán tíz százalék körül van, még akkor is, ha nem kap semmilyen kiegészítő kezelést a műtét után.”
Hormonkezelés. Az anti-ösztrogén terápia megszünteti az ösztrogén növekedést serkentő hatásait. Ez úgy érhető el, hogy lecsökkentik a változás kora előtt álló nő ösztrogénszintjét vagy a petefészkek műtéti eltávolításával, vagy gyógyszerekkel. A The Lancet tízéves túlélési arányról számolt be a valamelyik lépést megtett 100 nő közül minden 8—12 nőnél.
Bármelyik mellrákos nőnél az utókezelés egy életen át tartó erőfeszítés. Szükséges fenntartani a szigorú felügyeletet, mivel ha az egyik életrend kudarcot vall és visszaesés következik be, másfajta kezelés szolgálhat szükséges fegyverként.
Egy másfajta megközelítésű, új típusú rákkezelés a kachexia nevű tünetegyüttessel kapcsolatos. A Cancer Research című folyóirat kifejti, hogy az összes haláleset kétharmadát kachexia okozta, amely kifejezés az izmok és a többi szövet elsorvadásának megjelölésére szolgál. Dr. Joseph Gold, az egyesült államokbeli Siracusai Rákkutató Intézet orvosa elmondja az Ébredjetek!-nek: „Úgy véljük, hogy a daganatos növedék nem tud szétterjedni a testben a kachexiára vezető biokémiai utak működése nélkül.” Egy klinikai tanulmány, amely nem toxikus gyógyszert, a hydrazin szulfátot használta, azt mutatta, hogy ezeknek az utaknak némelyike elzáródhat. A mellrák késői szakaszában lévő betegek 50 százalékánál stabilizálást értek el.
Néhány nő a kiegészítő gyógymódként ismert alternatívákra számít, hogy a mellrák ellen beavatkozással nem járó és nem toxikus kezelésről gondoskodjon. A terápiák változók, némelyik diétát és gyógynövényeket használ, mint például a Hoxsey-kezelés. De kevés olyan közzétett tanulmány van, amely lehetővé teszi, hogy valaki megállapítsa ezeknek a kezeléseknek a hatékonyságát.
Míg ez a cikk a túlélés nyitját szándékozik bemutatni, az Ébredjetek!-nek nem az a célja, hogy állást foglaljon bármelyik kezelés mellett. Mindenkit arra buzdítunk, hogy megfontoltan tekintse ennek a betegségnek a kezelésében használatos különféle utakat (Példabeszédek 14:15).
A stressz és a mellrák
Az Acta neurologica című folyóiratban dr. H. Baltrusch kifejti, hogy a rendkívüli vagy hosszan tartó stressz lecsökkentheti a test daganatellenes védelmét az immunrendszeren belül. A fáradt, depressziótól szenvedő vagy érzelmi támogatást nélkülöző nők immunrendszere 50 százalékban károsodhat.
Ezért dr. Basil Stoll a Mind and Cancer Prognosis című írásában kihangsúlyozta: „Mindenfajta erőfeszítést meg kellene tenni, hogy minimálisra csökkentsük az elkerülhetetlen fizikai és pszichés traumát, melyet a rákos betegek szenvednek el a kezelés alatt és után.” De milyenfajta segítségre van szükségük?
[Oldalidézet a 7. oldalon]
Jóllehet nincs olyan ismert étel, amely gyógyítani tudja a rákot, bizonyos ételek fogyasztása, más ételek csökkentése megelőző lépések lehetnek. Dr. Leonard Cohen kijelentette, hogy a helyes étrend betartása akár 50 százalékkal csökkentheti a rákra vonatkozó veszélyt
[Oldalidézet a 8. oldalon]
„Az emlőrák korai felfedezése marad a legfontosabb lépés az emlőrák lefolyásának módosításában” — mondja a „Radiologic Clinics of North America” című közlemény. Ebben a tekintetben a három kulcslépés: a mell rendszeres önvizsgálata, az évenkénti orvosi vizsgálat és a mammográfia
[Oldalidézet a 10. oldalon]
A fáradt, depressziótól szenvedő vagy érzelmi támogatást nélkülöző nők immunrendszere károsodhat
[Kiemelt rész a 9. oldalon]
Önvizsgálat — havi ellenőrzés
A MELL önvizsgálatát a menstruációs időszak után 4—7 nappal kell végezni. A változás korán túl lévő nőknek is minden hónapban ugyanazon a napon kell elvégezniük az ellenőrzést.
Jelek, melyeket minden hónap ugyanazon napján kell keresni
• Bármilyen méretű (kicsi vagy nagy) keményedés vagy csomó a mellben.
• A mell bőrének ráncosodása, behúzódása vagy elszíneződése.
• A mellbimbó behúzódása vagy befelé fordulása.
• A mellbimbón lévő kiütés vagy hámlás, illetve ürülő váladék.
• Megnagyobbodott mirigyek a hónaljban.
• Változások a mellen lévő anyajegyeken vagy hegeken.
• A mellek feltűnő aszimmetriája, mely a normálishoz képest bekövetkezett változás.
Önvizsgálat
Állva emeld fel a bal karod. A jobb kéz segítségével kezdj a mell külső szélén, az ujjaid belső felszínével kis körkörös nyomásokat végezni, lassan haladva körben a mellen a mellbimbó irányába. Fordíts figyelmet a hónalj és mell közti területre is.
Feküdj le vízszintesen, tegyél egy kispárnát a bal vállad alá és a bal karodat helyezd a fejed fölé, vagy alá. Csináld ugyanazt a fentebb leírt körkörös mozgást. Ismételd meg a jobb oldalon.
Gyengéden összenyomva a mellbimbót vizsgáld meg, van-e váladék. Ismételd meg a jobb mellen is.