Isten nevében történő gyilkolás

AZ ÉBREDJETEK! FRANCIAORSZÁGI TUDÓSÍTÓJÁTÓL

„ISTEN NEVÉBEN GYILKOLUNK, ÉS TOVÁBBRA IS GYILKOLNI FOGUNK”

AZ International Herald Tribune a fentiekben idézett szalagcíme alatt ezt a megjegyzést tette: „Ezt az évszázadot, melyet az esetleges derűlátó emberek szeretik úgy tekinteni, mint felvilágosult évszázadot, éppen úgy megbélyegzi az emberek azon szörnyű hajlama, hogy Isten nevében leöldököljék egymást, mint bármely előző kort.”

Az író korábbi évszázadok vallásos mészárlásainak példáit hozta fel. Majd a XX. században történt mészárlásokra mutatva ezt a következtetést vonta le: „Amit látunk, az a letűnt korok kegyetlen intoleranciájának borzalmat keltő folytatása. Az imádat továbbra is a politikai erőszak és a területi hódítás ürügye marad.”

Néhányan azzal a megjegyzéssel próbálják igazolni napjaink vallásháborúit, hogy Isten helyeselte, amikor az ősi izraeliták legyilkolták a kananeusokat. Ez azonban nem mentség a hadviselésre az állítólagos keresztények számára napjainkban. Miért? Mert az izraelitákat közvetlenül Isten utasította arra, hogy a démonimádó népek ellen — kiknek imádata a durva szexuális erkölcstelenséget és a gyermekek feláldozását is magában foglalta — igazságos ítéleteinek végrehajtóiként cselekedjenek (5Mózes 7:1–5; 2Krónika 28:3).

A győzelmek csodálatos sajátossága, amelyeket Isten adott az izraelitáknak, annak volt a bizonyítéka, hogy az ősi Izráel által megvívott háborúk nem közönséges harcok voltak. Az ősi izraelitákat például egyszer arra utasította, hogy kürtöket, korsókat és fáklyákat használjanak — ezek aligha voltak olyan eszközök, amelyekkel egy tipikus háborút megvívtak! Másszor énekeseket állítottak az izraelita hadsereg harcvonalába, mely több nemzet megszálló seregének elsöprő haderejével nézett szembe (Bírák 7:17–22; 2Krónika 20:10–26).

Ezenfelül, amikor az izraeliták időnként olyan háborúkba bocsátkoztak, amelyeket nem rendelt el Isten, nem élvezték az áldását, és vereséget szenvedtek (5Mózes 28:15, 25; Bírák 2:11–14; 1Sámuel 4:1–3, 10, 11). Ezért az izraeliták háborúit nem lehet a kereszténység által megvívott háborúk igazolására felhozni.

A vallás nevében hinduk harcolnak a muszlimok és a szikhek ellen, a síita muszlimok a szunnita muszlimok ellen; Srí Lankán pedig a buddhisták és hinduk öldöklik egymást.

Az Isten nevében történő gyilkolás volt jellemző a XVI. században megvívott franciaországi háborúkra. Az ezekről a háborúkról szóló történet az Európában jelen lévő római katolikus és protestáns vallások történelmének néhány legvéresebb lapját tartalmazza. Vizsgáljuk meg ezeket a háborúkat, és nézzük meg, mit tanulhatunk belőlük.

[Kép forrásának jelzése a 3. oldalon]

U.S. Army photo