Selyem — „A fonalak királynője”
AZ ÉBREDJETEK! JAPÁN ÍRÓJÁTÓL
A VILÁG legszebb ruhái közül a japán kimonóban, az indiai száriban és a koreai hanbokban van valami közös. Gyakran készülnek selyemből, a fonalak királynőjének nevezett fényes szövetszálból. A régmúlt királyi családjaitól kezdve egészen napjaink közemberéig világszerte sokakat foglyul ejt a selyem eleganciája. Ám nem mindig volt annyira széles körben elterjedt, mint ma.
Az ókorban a selyem előállítása kizárólag Kínára szorítkozott, mivel senki más nem tudta, hogy kell készíteni. És ha valaki Kínában kifecsegte a selyemhernyó titkát, azt ki is végezhették mint árulót. Nem meglepő tehát, hogy a selyemgyártás monopolhelyzete miatt a selyem meglehetősen drága lett. Az egész Római Birodalomban például annyi aranyat ért a selyem, amennyit a súlya nyomott.
Később minden selyem Perzsia felügyelete alatt került ki Kínából. Az ára még mindig magas volt, a perzsa kereskedőket megkerülni pedig hiábavaló próbálkozás volt. Idővel aztán I. Jusztinianosz bizánci császár kiagyalt egy tervet. I. sz. 550 körül elküldött Kínába két szerzetest titkos küldetéssel. Két év múlva, amikor hazatértek, bambusz sétabotjuk üregében ott lapultak elrejtve a várva várt kincsek, a selyemhernyópeték. Ezzel kitudódott a titok, s a selyem monopóliuma véget ért.
A selyem titka
A selymet selyemhernyók, azaz a selyemszövő lepkék hernyói készítik. Több száz fajta selyemhernyó létezik, a legjobb minőségű selymet készítő selyemhernyó hivatalos neve a Bombyx mori. Rengeteg selyemhernyó kell a selyemszövet-készítéshez, de ettől lendült fel a selyemhernyó-tenyésztés. Kavaharada Soicsi családja Japánban él a Gunma prefektúrában. Azon 2000 család közé tartoznak, akik Japánban még ma is ennek a munkaigényes tevékenységnek szentelik magukat. Selyemhernyó-tenyésztéshez ideális, kétemeletes házuk van, hegyoldalra építve, ahonnan egy fehéreperfa-ligetre nyílik kilátás (1).
A nőstény selyemszövő lepke mintegy 500 petét rak, méretük egyenként egy-egy tűfejnyi (2). Úgy 20 napon belül kikelnek a peték. Az apró selyemhernyóknak csillapíthatatlan az étvágyuk. Éjjel-nappal eperlevelet, és csakis fehéreperfa-levelet esznek (3, 4). Mindössze 18 nap múltán az eredeti méretük 70-szeresére nőnek, és négyszer levedlik a bőrüket.
Kavaharada úr körülbelül 120 000 selyemhernyót tenyészt a farmján. Lakmározásuk hangja falevelekre hulló, zuhogó eső hangját kelti. Mire egy selyemhernyó kifejlődik, súlya a 10 000-szerese lesz! Most már készen áll arra, hogy gubót szőjön.
Csendes szövőmunkások
Kifejlett egyeddé válva a selyemhernyó teste áttetsző lesz, jelezve, hogy ideje elkezdeni a szövést. Amikor a selyemhernyók már folyton fészkelődnek, mert fészkelőhelyet keresnek maguknak a gubóik elhelyezéséhez, akkor már fel lehet vinni őket a négyszögletes rekeszekkel teli keretekbe. Ott bocsátják ki magukból finom, fehér selyemszálukat (5), amivel beburkolják magukat.
Kavaharada úrnak ez a legdolgosabb időszaka, mivel mind a 120 000 selyemhernyó megközelítőleg ugyanabban az időben kezdi el a szövést. Számtalan keret sorakozik felfüggesztve a ház második emeletén a hűvös, szellőztetett padlástérben (6).
Időközben bámulatos változás megy végbe a selyemhernyó belsejében. A megemésztett fehéreperfa-levelek fibroinná válnak. A fibroin egy fehérjefajta, amit a hernyó egész testének hosszán végighaladó páros szövőmirigy tárol. Amint a fibroin keresztülhatol ezeken a mirigyeken, egy gumiszerű anyag, a szericin, azaz a selyemenyv ragad rá. Mielőtt kibújik a hernyó ajkán levő fonószemölcsből, két fibroinszál összeragad a selyemenyvtől. A levegővel érintkezve ez a folyékony selyem megszilárdul, és egyetlen selyemszállá alakul.
Amint a hernyó alkotni kezd, semmi nem állíthatja őt meg. Percenként 30-40 centit sző, s eközben végig himbálja a fejét. Egy cikk becslése szerint mire a hernyó gubója elkészül, körülbelül 150 000-szer lengette meg a fejét. Két nap, két éjjel után a selyemhernyó 1500 méteres selyemszálat is megszőhet. Ez körülbelül négyszer annyi, mint egy felhőkarcoló magassága!
Egyetlen hét alatt Kavaharada úr 120 000 gubót gyűjt be, és továbbküldi őket feldolgozásra. Egy kimonó megvarrásához körülbelül 9000 gubó kell, egy nyakkendőhöz 140, egy selyemsálhoz pedig több mint 100.
Hogyan készül a selyemszövet?
Azt a folyamatot, amikor a gubóból fonalköteget készítenek, legombolyításnak hívják. Honnan ered a legombolyítás? Erről mítoszok és legendák terjedtek el. Az egyik úgy szól, hogy a kínai császárnő, Hszi Ling-si észrevette, hogy egy fehéreperfáról a teájába esett egy gubó. Miközben próbálta kivenni a csészéjéből, látta, hogy egy finom selyemszál is vele jön. Innen indult útjára a ma már automatizált legombolyítási folyamat.
A gubóknak csak úgy van piaci értékük, ha a belsejükben levő lárvákat a kikelésük előtt elpusztítják. Ennek a kíméletlen feladatnak az elvégzéséhez hőt használnak fel. Feldolgozás előtt kiválogatják a sérült gubókat, és csak az épeket dolgozzák fel. Először forró vízbe vagy gőzbe teszik a gubókat, hogy fellazítsák a szálakat. Ezután a szál elejét forgó bolyhozókefék közé fogják (7). A kívánt vastagságtól függően két vagy több gubóból sodornak össze egy szálat. A fonal megszárad, miközben orsóra csévézik. A nyers selymet egy másik, nagyobb orsóra csévézik át a kívánt hosszúságban és súlyban (8, 9).
Talán te is éreztél már olyan puhának és lágynak egy selyemszövetet, hogy legszívesebben az arcodhoz simítottad volna. Mitől lesz ilyen puha és lágy? Egyrészt attól, hogy a fibroint bevonó selyemenyvet kivonják a selyemből. Amelyikből nem vonják ki, az a selyem durva tapintású lesz, és nehéz festeni. A sifonszövet például szemcsés szerkezetű anyag, mivel valamennyi selyemenyv benne marad.
Másrészt puhasága és lágysága attól függ, hogy hányszor forgatták vagy csavarták meg a fonalat készítés közben. A japán habutai szövet puha, lágy tapintású, mert egyáltalán nincs benne csavarodás, vagy csak nagyon kevés. Ellentéte a krepp, amely rücskös, gyűrött anyag, sokkal több csavarodással.
A festés is fontos folyamat, és a selymet könnyű festeni. A fibroin laza szerkezete miatt a festék mélyen behatol az anyagba, és kiváló színtartósságot biztosít. Továbbá a műszálas fonalakkal ellentétben a selyemnek pozitív és negatív ionjai is vannak, ami azt jelenti, hogy jóformán bármilyen festékkel jó eredményt lehet elérni. Szövés előtt, fonalként is festhető (10) és szövés után, szövetdarabként is. A híres judzen kimonófestéssel például gyönyörű motívumokat rajzolnak és festenek kézzel a megszőtt selyemre.
A legtöbb selymet ma Kínában és Indiában állítják elő, ámde a francia haute-couture (szabóművészet) és az olasz divattervezők még mindig világelsők a selyemruhák divattervezésében. Napjainkban a műselyem és nejlon mint műszálas szövetek sok olcsó ruhaanyagot biztosítanak ugyan a ruhaiparnak, csakhogy a selyemnek még sincs párja. „Bármennyire előrehaladott is a tudomány, a selymet még ma sem lehet mesterségesen előállítani — mondja a jokohamai Selyemmúzeum kurátora. — Mindent tudunk róla, a molekulaképletétől kezdve a szövetszerkezetéig, mégsem tudjuk reprodukálni. Hát ezt nevezem én a selyem titkának.”
[Kiemelt rész/kép a 26. oldalon]
A selyem TULAJDONSÁGAI
Erős: Olyan erős, mint egy hasonló méretű, acélból készült fémszál.
Fényes: Elegánsan, gyöngyházfényben csillog, amit a fibroin sokrétegű, prizmaszerű szerkezete és fényszóró képessége idéz elő.
Kellemes a bőrnek: A selymet alkotó aminosavak kellemesek a bőrnek. Állítólag megvéd számos bőrbetegségtől. Némelyik kozmetikai szer selyemporból készül.
Nedvszívó: Az aminosavak és a selyemszál apró likacsai nedvszívó képességűek, valamint tekintélyes mennyiségű verítéket engednek át, amitől meleg évszakban az ember bőre száraz, hűvös marad.
Hőálló: Nem gyúlékony, és égés esetén sem bocsát ki magából mérgező gázokat.
Fényvédő: Elnyeli az ultraibolya sugarakat, ezzel óvja a bőrt.
Antisztatikus: Mivel pozitív és negatív ionokat is tartalmaz, és nedvszívó képességű, más szövetekkel ellentétben nem egykönnyen idéz elő elektrosztatikus feltöltődést.
A selyem KEZELÉSE
Mosás: Rendszerint legjobb tisztítóba vinni. Ha otthon mosod, körülbelül 30°C-os vízben mosd, és semleges mosószert használj. Óvatosan bánj vele, ne gyűrd, ne csavard. Ne szárítógépben szárítsd.
Vasalás: Vasalóruhán keresztül vasald, körülbelül 130°C-on. Próbáld szálirányban vasalni, és csak kevés gőzt használj, ha egyáltalán szükség van rá.
Folttisztítás: Átmeneti megoldásként fektesd a selyemruhát színével lefelé egy száraz ruhára. Egy nedves ruhával nyomkodd — de ne dörzsöld — át a foltot. Később tisztíttasd ki a tisztítóban.
Tárolás: Ne tárold párás helyen, tartsd távol a molyoktól és a fénytől. Szivacsos ruhaakasztóra tedd, vagy fektetve tárold a lehető leglazábban összehajtva.
[Kép a 25. oldalon]
Selyemgubók
[Képek forrásának jelzése a 26. oldalon]
Képek 7—9.: Matsuida Machi, Annaka City, Gunma Prefecture, Japan; 10. kép és a minta közeli felvétele: Kiryu City, Gunma Prefecture, Japan