25. fejezet
Akik a legjobb helyeket választják
VANNAK olyan emberek, akik mindig maguknak szeretnék a legjobbakat kiválasztani, éspedig mielőtt másvalaki elvehetné. Te is megfigyelted ezt? — Én már észrevettem.
Láttam például egy étkezésnél, amikor egy nagy tál finom süteményt körbekínáltak. Mialatt a tálcát körülhordozták, mindenki jól végignézett minden darabot, hogy biztosan a legnagyobbat vegye ki. Gondolod, hogy ez a helyes? —
Még másvalamit is megfigyeltem. Egy édesapa és édesanya magával vitte a gyermekeit, amikor egyik barátjukat meglátogatták. Miután megérkeztek a barátjuk lakásába, a gyerekek gyorsan kikeresték maguknak a legkényelmesebb székeket. Helyes ez? —
Midőn a Nagy Tanító a földön volt, valami hasonló dolog történt. Vendégségbe hívták egy tekintélyes farizeus házához. Sok vendéget hívtak meg. Amikor asztalhoz ültek, Jézus észrevette, hogy mindegyik vendég a legjobb helyet kereste magának az asztalfő közelében. Megtisztelő helyeken akartak ülni. Szeretnéd meghallgatni, mit mondott nekik Jézus? —
Elmondott egy történetet, amely jó tanácsul szolgált azoknak a vendégeknek, és amely ma számunkra is jó tanácsot nyújt.
Jézus ezt mondta: ,Valaki meghívhat egy nagy menyegzőre. Ha elmész, akkor ne ülj a díszhelyre, mert lehet, hogy nálad fontosabbat is meghívtak. S akkor odamenne hozzád a vendéglátód, és azt mondaná: „Ezt a férfit engedd a helyedre!” Akkor szégyenkeznél, mert mindenki látná, amikor a legutolsó helyre kell leülnöd.’
Jézus meg akarta mutatni a vendégeknek, hogyan cselekedjenek helyesen. Ezért így folytatta tovább:
,Ha meghívnak egy menyegzői lakomára, menj el, és ülj a legutolsó helyre. Akkor odamehet hozzád, aki meghívott téged, s ezt mondhatja: „Barátom, jobb helyünk van számodra ennél!” Akkor mindenki előtt megtisztelnek, amikor a jobb helyre kerülsz.’ — Lukács 14:1-11.
Megértetted, hogy mit akart bemutatni Jézus ezzel a történettel? — Nézzünk egy példát, hogy lássuk, valóban megértetted-e? Tegyük fel, hogy elmegyünk valakihez ebédre. A legjobb helyet keresnéd ki magadnak, amikor leülni készülsz? Vagy másnak hagynád az első helyet? — Mit gondolsz, mit várna tőled Jézus? —
Vegyünk egy másik példát! Képzeld el, hogy felszállsz egy zsúfolt buszra. Előresiethetsz-e helyet keresni magadnak, míg egy idősebb személynek állnia kell? — Vajon Jézus azt kívánná tőled, hogy ezt tedd? —
Mondhatná valaki, hogy Jézust nem érdekli, amit mi teszünk. Valóban elhiszed ezt? — Amikor Jézus részt vett azon a nagy lakomán a farizeus házában, megfigyelte az embereket, hogyan válogatták a helyeket. És nem gondolod, hogy éppúgy érdekli őt az, amit ma teszünk? — Nos, Jézus a mennyben van, és bizonyosan még jobban meg tud figyelni bennünket.
Nehézségekhez vezethet, ha mindenki a legjobb helyre törekszik. Ez megtörténhet néha, midőn a gyerekek együtt utaznak. Mihelyt kinyitják a kocsiajtót, tolakodnak befelé, hogy az ablak melletti legjobb helyeket foglalhassák el, és máris kész a veszekedés. Megharagudnak egymásra, mert mindegyik a legjobb helyet szeretné.
Akkor is megtörténhet ez, ha a gyermekek kimennek a szabadba labdázni. Mielőtt játszani kezdenek, azon vitatkoznak, hogy ki legyen az első. Nem kár-e ilyesmin vitatkozni? —
Ha valaki mindig első akar lenni, az sok kellemetlenséghez vezethet. Ez még Jézus apostolai között is nehézségeket idézett elő. Tudtad-e ezt? —
Jézusnak jó tanácsot kellett adnia mindnyájuknak. Azt mondta nekik, hogy a nemzetek uralkodói szeretnek nagyok és tekintélyesek lenni. Azt akarják, hogy mindenki nekik engedelmeskedjen. Jézus azonban megmagyarázta a követőinek, hogy közöttük ilyen nem lehet. Sőt, Jézus azt mondta: „Ha valaki első akar lenni közületek, az mindnyájatoknak legyen a rabszolgája.” Képzeld ezt el! — Márk 10:35-45.
Tudod, mit csinál egy rabszolga? — Másokat szolgál, ahelyett, hogy másokkal szolgáltatná ki magát. A legutolsó helyet foglalja el, és sohasem a legelsőt. Úgy tesz, mintha a legjelentéktelenebb és nem a legfontosabb személy lenne. És gondolj arra, hogy Jézus azt mondta, aki első akar lenni, úgy viselkedjen másokkal, mint egy rabszolga.
Mit gondolsz, mit jelent ez számunkra? — Vitatkozhat-e egy rabszolga az urával arról, hogy kié legyen a legjobb hely? — Vagy vitatkozna-e arról, hogy ki egyen először? — Jézus megmutatta, hogy a rabszolga mindig előre engedi az urát. Nem ezt kellene tenni nekünk is? — — Lukács 17:7-10.
Valóban, a keresztényi eljárás az, hogy magunk elé helyezzünk másokat. Ezt tette a Nagy Tanító is. És ha az ő példáját követjük, tetszeni fogunk Istennek.
(További buzdító szövegek találhatók arról, hogy miként helyezzünk másokat magunk elé, a Róma 12:3-ban és a Filippi 2:3, 4-ben.)