Az aranyborjú

Ó, JAJ! Mit csinálnak itt az emberek? Egy borjúhoz imádkoznak! Vajon miért?

Mózes sokáig marad fenn a hegyen, és közben az emberek ezt mondják:

– Nem tudjuk, mi történt Mózessel. Készítsünk hát istent magunknak, hogy kivezessen erről a földről.

– Rendben van – mondja Mózes testvére, Áron. – Vegyétek le arany fülbevalóitokat, és hozzátok ide nekem.

Áron beolvasztja az ékszereket, és aranyborjút önt. A nép ezt mondja:

– Ez a mi Istenünk, aki kivezetett minket Egyiptomból!

Az izraeliták nagy ünnepséget rendeznek, és imádják az aranyborjút.

Jehova nagyon felháborodik, amikor ezt meglátja. Ezért így szól Mózeshez:

– Menj le gyorsan! A nép igen gonosz dolgot tesz. Megfeledkeztek törvényemről, és egy aranyborjú előtt hajolnak meg.

Mózes lesiet a hegyről. Amint közelebb ér, ez a kép tárul a szeme elé. A nép énekel és táncol az aranyborjú körül! Mózes haragra gerjed, földhöz vágja a két kőtáblát, amelyre a törvények vannak írva, és azok apró darabokra törnek. Azután fogja az aranyborjút, beolvasztja, majd porrá zúzza.

A nép nagy gonoszságot cselekedett. Mózes ezért arra utasít némelyeket, hogy vegyék a kardjukat.

– A gonoszoknak, akik imádták az aranyborjút, meg kell halniuk – mondja Mózes.

A férfiak 3000 embert kardélre hánynak! Ez azt mutatja, hogy vigyáznunk kell, hogy csak Jehovát imádjuk, és ne a hamis isteneket.