5. fejezet
Megbízható utalások az emberiség jövőjére
1. Miért bizonyul mindig igaznak a bibliai jövendölés?
SZILÁRD alapja van annak a meggyőződésünknek, hogy a Biblia jövőre vonatkozó kijelentései megbízhatóak. Ezek a jövendölések nem az emberek sejtésein alapszanak, akiknek jóslásai valószínűségek, törvényszerűségek megfigyelésére támaszkodnak. „Az Írás egyetlen próféciája sem származik valamilyen egyéni értelmezésből. Mert a prófécia sohasem emberi akaratból jött létre, hanem Istentől szóltak emberek, amint a szent szellem vezette őket” (2Péter 1:20, 21). Erre való tekintettel, a bibliai próféciák minden részletben igen pontosnak bizonyultak.
2. Mondj példákat a világ eseményeivel kapcsolatos jövendöléseiről!
2 A Biblia név szerint megjövendölte a babiloni, a méd-perzsa, és a görög világbirodalmak felvirágzását és letűnését. Ésaiás próféta közel két évszázaddal előre bejelentette, hogyan és ki által fog elesni Babilon. Ez a jövendölés a legapróbb részleteiben beteljesedett. A Biblia azt is megjövendölte, hogy Babilon városa végül is lakatlan sivataggá lesz. Ez a tény még ma is megfigyelhető (Dániel 7:3–8, 20–22; Ésaiás 44:27—45:2; 13:1, 17-20). A Bibliában más, meg nem nevezett nemzetekről is oly pontos részletességgel szóltak a jövendölések, hogy a jól értesült személyek ezek alapján azonnal fel tudják ismerni őket.
3. Vannak-e nem kifejezetten jövendölés formájában megírt próféciák?
3 Azt mondanunk sem kell, hogy a Biblia nemcsak egyféle prófétai üzenetet tartalmaz. Ezt már Jézus csodáival kapcsolatban is megállapítottuk, melyek előjelként szolgáltak, hogy mit várhat az emberiség Isten Királysága idején. A Biblia más részei is tartalmaznak prófétai elemeket, bár leírás módjukból az ember nem mindig következtetne erre.
MEGRAGADÓ PRÓFÉTAI ELŐKÉPEK
4. Mi hívja fel figyelmünket a mózesi törvény prófétai jelentőségére?
4 A Zsidókhoz írt levél például feltárja olyan események prófétai jelentőségét, amelyek felületes olvasásra pusztán történelmi beszámolóknak tűnhetnek. Rámutat arra, hogy „a (mózesi) törvényben az eljövendő jó dolgok árnyéka van meg” (Zsidók 10:1).
5. Mi mutat arra, hogy egyes tárgyak nagyobb dolgokat szemléltethetnek?
5 Olykor bizonyos tárgyak szolgáltak prófétai előképül. A Jehova utasítására Mózes által épített szent sátorra vagy a szövetség sátrára és az abban végzett szolgálatra vonatkozóan a Zsidókhoz írt levél ihletett írója feltárta, hogy ezek a ’mennyei dolgok sajátos ábrázolásai és árnyékai’. A sátor Jehova nagy szellemi templomát szemléltette, melynek a szentek szentje része a mennyben van. Így „amikor Krisztus eljött mint a jövendő jó dolgok főpapja, a nagyobb és tökéletesebb, nem kézzel csinált, azaz nem e teremtésből való sátoron keresztül, nem is a bakok és tulkok vérével, hanem tulajdon vérével ment be egyszer s mindenkorra a szent helyre, és örök szabadulást szerzett számunkra . . . Krisztus ugyanis nem kézzel csinált szentélybe, az igazinak képmásába ment be, hanem magába a mennybe, hogy most megjelenjen értünk Isten személye előtt” (Zsidók 8:1–5; 9:1–14, 24–28). Az itt leírt szellemi valóságokból a keresztények nagy hasznot meríthetnek, és e dolgokért a hálánknak életmódunkban kell visszatükröződnie (Zsidók 9:14; 10:19–29; 13:11–16).
6. Milyen prófétai jelentősége van: a) a Galata 4:21–31-ben és b) a Máté 17:10-13-ban szereplő személyeknek?
6 A Szentírásban szereplő személyek szintén prófétai előképül szolgáltak. A Galata 4:21–31 részletes szemléltetést ad erre vonatkozóan, ahol Ábrahám felesége, Sára (a „Fenti-Jeruzsálem”-et jelenti), és a gyemekeit. Egy másik alkalommal Jézus azt akarta megértetni tanítványaival, hogy Illés próféta, prófétai előképe volt Alámerítő Jánosnak, aki — akárcsak Illés — félelmet nem ismerő módon leplezte le a képmutató vallásos szokásokat (Máté 17:10–13).
7. Milyen vonatkozásban árnyékolta elő Jézus Krisztust a) Salamon és b) Melkisédek?
7 Salamon, aki bölcsességéről, gazdagságáról, és békés uralmáról volt híres, Jézus Krisztust árnyékolta elő (1Királyok 3:28; 4:25; Lukács 11:31; Kolossé 2:3). Bár a Mózes első könyvében a beszámoló Ábrahám és Melkisédek találkozásáról meglehetősen rövid, a Zsoltárok 110:1–4 arra utal, hogy ez is sokatmondó, mert a Messiás „pap (lesz) Melkisédek módja szerint határtalan ideig”, azaz papságát közvetlenül isteni kinevezés alapján kapja meg és nem leszármazása, egy papi családban való születése által. Később a Zsidókhoz írt levél behatóan tárgyalja ezt, és ezen igazságok megértését a keresztényi érettséggel hozza kapcsolatba, ami fontos tulajdonsága azoknak, akik szeretnék Isten tetszését elnyerni (Zsidók 5:10–14; 7:1–17).
8. a) Milyen példa mutatja, hogy a személyes élményeknek is lehet prófétai jelentősége? b) Az ilyen élmény minden mozzanatának feltétlenül párhuzamban kell állnia a beteljesüléssel?
8 Nyilvánvaló, hogy nemcsak bizonyos személyek tisztségének vagy állásának vannak prófétai párhuzamai, hanem a személyes élményeiknek is. Egy alkalommal, amikor a zsidó papi vezetők hitetlenségüknek adtak kifejezést, Jézus azt mondta nekik: „Gonosz és házasságtörő nemzedék, folyton jel után kutat, de nem kap más jelt, kivéve a Jónás próféta jelét. Mert miként Jónás három nap és három éjjel a hatalmas hal hasában volt, úgy lesz az Emberfia három nap és három éjjel a föld szívében” (Máté 12:38–40; Jónás 1:17, [2:1, Károli]; 2:10, [11, Károli]). Jézus nem mondta azt, hogy Jónás életének minden mozzanata a vele kapcsolatos dolgok előképe lesz. Ezt már csak azért sem mondhatta, mert Jézus nem futamodott meg a Jehovától kapott faladat elől, mint Jónás, aki megpróbált Társisba menekülni. De Jézus tudtunkra adta, hogy Jónás sorsa a nagy hal hasában azért került a Bibliában feljegyzésre, mert az prófétai képe volt az ő halálának és későbbi feltámadásának (Máté 16:4, 21).
9. a) Két történelmi korszak milyen prófétai jellegét emelte ki Jézus? b) Milyen további jelentős részleteket említ Péter ihletés alatt?
9 Némely történelmi korszak ugyancsak különösen fontos prófétai előképet jelent számunkra. Amikor Jézus arról az időről beszélt, amely Királyság-hatalmában való kinyilatkozásához fog vezetni, ezt párhuzamba állította két olyan eseménnyel, amikor Isten ítéletet hajtott végre a gonosz embereken. Rámutatott „Noé napjai” és „Lót napjai” jelentőségére, és különösen azt emelte ki, hogy azok az emberek túlzottan belemélyedtek a mindennapi élet dolgaiba. Bennünket ezzel gyors cselekvésre akar sürgetni, és figyelmeztet, hogy ne tekintsünk vissza sóvárogva a hátrahagyott dolgokra, mint Lót felesége (Lukács 17:26–32). Péter apostol második ihletett levelében további jelentős részleteket említ meg: az angyalok engedetlenségét a Vízözön előtt, Noé prédikáló tevékenységét; az igaz Lót gyötrődését Szodoma lakóinak törvénytelen és féktelen életmódja miatt. Az a körülmény, hogy Isten a maga idejében megsemmisítette a gonoszokat, jövőre muatató előkép, amely arra utal, hogy Isten képes megmenteni hűséges szolgáit és ezt biztosan meg is teszi (2Péter 2:4–9).
10. Vesd össze Jeremiás szavait a Jelenések könyvével, és mutasd ki, milyen további prófétai vonatkozásuk lehet a már beteljesült jövendöléseknek?
10 Egy beteljesedett prófécia nem jelenti azt, hogy már csak történelmi érdekessége van. Annak az előre való bejelentése, aminek meg kellett történnie, és az a mód, ahogyan az beteljesedett, gyakran a távoli jövőben esedékes dolgok prófétai vetületei. Ez igaz arra vonatkozóan, amit az ősi Babilonról feljegyeztek, arról a birodalomról, amelyet erősen átitatott egy olyan vallásosság, amelynek befolyása még a mai világban is érezhető. Bár Babilont i. e. 539-ben a médek és perzsák megdöntötték, mégis az i. sz. első század végén írt Jelenések könyve Jeremiás próféta kifejezéseit használja, és utal a jövendölés egy jövőbeni még nagyobb beteljesülésére, amely a Nagy-Babilonnal, a hamis vallás világbirodalmával kapcsolatos. Példaként hasonlítsd össze a Jelenések 18:4. versét Jeremiás 51:6, 45. versével; a Jelenések 17:1, 15 és 16:12. versét a Jeremiás 51:13. és 50:38. versével; valamint a Jelenések 18:21. versét a Jeremiás 51:63, 64. versével.
11. Milyen prófétai jelentés tárul fel Jehovának a hitehagyott és hűtlenné vált Izraellel és Judával való bánásmódjáról szóló feljegyzéséből? Miért?
11 Hasonlóképpen annak is prófétai jelentősége van, ahogy Jehova az Izrael hitehagyó tíztörzsű királyságával és a kéttörzsű Juda királyságának hűtlen papjaival és királyaival eljárt. Az akkori két ősi királyságra vonatkozó, a Szentírásban feljegyzett jövendölések mind-mind azt ecsetelik élénken, hogyan fog eljárni Isten a mai kereszténységgel, amely, az izraelitákhoz hasonlóan, azt állítja magáról, hogy a Biblia Istenét szolgálja, mégis Isten igazságos törvényeit botrányos módon megszegi.
12. Hogyan fordíthatjuk egyénileg hasznunkra ezeket az elbeszéléseket?
12 Mindezek a beszámolók tehát nagy jelentőségűek számunkra. Segítségükkel jobban meg tudjuk érteni, mi a véleménye Istennek napjaink bizonyos eseményeiről. Azt is megtudjuk, mit kell személyesen tennünk, hogy az előttünk álló nagy nyomorúságot átvészelhessük. Sőt növekedni fog értékelésünk „a teljes Írás” iránt, amely „. . . hasznos a tanításra, a feddésre, a dolgok helyreigazítására, az igazságban való nevelésre” (2Timótheus 3:16, 17).
VAJON MINDEN ELŐRE EL VOLT RENDEZVE?
13. Hogyan tudhatjuk, hogy Isten senkit sem visz a bűnbe azért, hogy prófétai előképet teremtsen?
13 Úgy értsük mindezt, hogy Isten az emberek és nemzetek Bibliában megörökített viselkedését előre úgy rendezte, hogy azoknak prófétai jelentősége lehessen? Nyilvánvaló az, hogy Isten a múltban úgy járt el szolgáival, hogy ezzel az általa elgondolt, jövőbeni nagyobb dolgok előképét megalkossa. De mi a helyzet az emberek cselekedeteivel? Egyesek közülük súlyos bűnöket követtek el. Vajon Isten akarata, hogy ők elkövessék ezeket a bűnöket, hogy azok feljegyeztessenek a Bibliában? A keresztény bibliaíró, Jakab így válaszol: „Istent nem lehet gonosz dolgokkal próbára tenni, és ő maga sem tesz próbára senkit” (Jakab 1:13). Isten tehát senkit sem ösztönzött bűn elkövetésére csak azért, hogy prófétai előképeket teremtsen.
14. a) Honnan tudhatja Jehova, mit fognak az emberek vagy akár a Sátán tenni a jövőben? b) Hogyan kapcsolódik össze Jehovának önmagáról és szándékairól szóló ismerete a bibliai jövendöléssel?
14 Ne felejtsd el, Jehova az emberiség Teremtője. Tudja, hogyan teremtett bennünket és mi vezérel bennünket cselekedeteinkben (1Mózes 6:5; 5Mózes 31:21). Ennélfogva képes pontosan előre megmondani, mi lesz azokkal az emberekkel, akik igazságos alapelveivel összhangban élnek, és mit eredményez az, ha nem akarják elismerni Isten útjait és fellengzősen kijelentik, hogy nincs szükségük Istenre (Galata 6:7,8). Tudja, hogy az Ördög nem hagy fel ezután sem a múltban bevált módszereivel. Jehova azt is tudja, mit fog ő maga tenni adott körülmények között, hogy páratlan tulajdonságaival — amilyen az igazságossága, pártatlansága, szeretete, és irgalmassága, amelyeket mindig is kinyilvánított — összhangban cselekedjen (Malakiás 3:6). Mivel Jehova szándékai vitathatatlanul megvalósulnak, így előre meg tudja mondani a kimenetelt, de a közbenső lépéseket is, amelyeket ennek érdekében tesz majd (Ésaiás 14:24, 25). Erre való tekintettel semmi nehézséget nem okozott neki, hogy kiválasszon egyes emberek vagy nemzetek életéből olyan eseményeket, amelyek prófétai előképei lettek annak, aminek a jövőben kell majd bekövetkeznie, és ezeket a Biblia feljegyzéseiben megörökítette.
15. Hogyan hangsúlyozza ki Pál apostol, hogy a bibliai beszámoló sokkal több, mint egyszerű történelem?
15 Találóan írt tehát Pál apostol keresztény társainak, miután Izrael nemzete történelmének eseményeire emlékeztette őket: „Ezek a dolgok példaképpen történtek meg velük és megírták azokat a mi figyelmeztetésünkre, akikhez a dolgok rendszereinek vége elérkezett” (1Korinthus 10:11). A római keresztény gyülekezetnek pedig ezt írta: „Mert mindazt, amit régen megírtak, a mi okulásunkra írták meg, hogy kitartásunkkal és az Írásokból merített vigasztalás által reménységünk lehessen” (Róma 15:4). Ha tehát megértjük, hogy a bibliai beszámoló több, mint egyszerű történelem, akkor csodálatos prófétai értesüléseket szerezhetünk az emberiség jövőjére vonatkozóan.
[Kiemelt rész/kép a 41. oldalon]
PRÓFÉTAI ELŐKÉPEK — Mire mutatnak?
Noé napjai
A sátor
Salamon király
Jónás tartózkodása három napig a hal hasában
Babilon bukása