14. fejezet

A csodálatos ember

 1. Mi látszik a legnagyobb problémának az aggyal kapcsolatban?

NINCS csodálatosabb a földön az emberi agynál. Másodpercenként mintegy 100 millió áramimpulzust szállítanak az agyhoz a különböző érzékszervek. Hogyan tud védekezni a feltartóztathatatlanul ostromló áradat ellen? Ha egyidőben csak egy dologra tudunk gondolni, hogyan dolgozza fel az agy a milliónyi egyidejűleg beérkezett adatot? Értelmünk nyilvánvalóan nemcsak túléli, hanem könnyűszerrel úrá is lesz a problémán.

 2., 3. Milyen két tényező kap szerepet e probléma megoldásában?

² A megoldás csupán az emberi agy csodáinak egyike. Két dolog játszik ebben szerepet. Először is az agytörzsben van egy kisujj nagyságú ideghálózat, amit formatio reticularisnak neveznek. Úgy működik, mint egy közlekedési irányító központ; ellenőrzi az agyhoz beérkező milliónyi üzenetet, kiszűri közülük a jelentékteleneket, kiválogatja a fontosakat és azokat továbbítja az agykéreg felé. Ez a kis ideghálózat másodpercenként legfeljebb néhány száz adatot enged tudatossá válni.

³ Másodszor: további válogatást végeznek a tudatosodásra érdemes információk között minden valószínűség szerint az agyon másodpercenként 8—12-szer áthaladó különleges hullámok. Ezek periódikusan fokozott érzékenységet idéznek elő, ezalatt az agy észleli az erősebb jelzéseket és reagál azokra. Feltételezik, hogy az agy e hullámok segítségével mintegy önmagát letapogatja, s ily módon koncentrál a lényeges dolgokra. Így minden másodpercben érdekes aktivitás-fokozódás sorozat hullámzik végig az agyban.

Ami „bámulatba ejt”

 4. Az agy megismerésére fordított intenzív kutató munka ellenére mi mégis az igazság?

⁴ A tudósok az utóbbi években nagy előrehaladást tettek az agykutatás terén. A feltárt dolgok mégis semmivé törpülnek a még ismeretlenek mellett. Egy kutató ezt úgy fejezte ki, hogy évezredek feltevései és az utóbbi évtizedek intenzív tudományos kutatásai ellenére agyunk a világegyetemmel együttesen „alapvető titok” maradt.¹ Nyilvánvaló, hogy az emberi agy a csodálatos ember legtitokzatosabb része — „csoda” olyan értelemben, hogy „bámulatba ejt”.

 5. A csecsemő agyának fejlődése során milyen tény utal az emberi és az állati agyat elválasztó hatalmas szakadékra?

⁵ A csoda az anyaméhben kezdődik. A fogamzás utáni harmadik héten megjelennek az agysejtek. A sejtek szakaszosan szaporodnak, néha egyetlen perc alatt a sejtszaporodás száma elérheti a 250 000-et. A születés után az agy tovább növekszik és kialakítja kapcsolatainak hálózatát. Az emberi agyat az állatokétól elválasztó szakadék gyorsan érthetővé válik, ha meggondoljuk, hogy „a csecsemő agya, az állatokéval ellentétben, háromszorosára növekszik az első életév során” — a The Universe Within c. könyv állítása alapján.² Végezetül az emberi agyban körülbelül 100 milliárd neuronnak nevezett idegsejt, valamint más típusú sejtek kapnak helyet, jóllehet az agy a testsúlyának csupán csak 2 százalékát teszi ki.

 6. Hogyan jut el egy jel az egyik neurontól a másikig?

⁶ A legfontosabb agysejtek, a neuronok vagy idegsejtek, tulajdonképpen nem érintkeznek egymással. Parányi, tizezredmilliméternél is keskenyebb térközök, úgynevezett szinapszisok választják el őket. Ezeket a térközöket kémiai anyagok, úgynevezett neurotranszmitterek töltik ki, közülük 30 jól ismert, de az agyban feltehetően több is előfordul. A kémiai jelek felvétele az idegsejt dendritnek nevezett, vékony, szerteágazó rostokból álló rendszerén át történik. A jel aztán az idegnyúlványon vagyis axonon keresztül jut el az idegsejt másik végéhez. Az idegsejten belül ez a jel elektromos úton halad, a térközökben azonban kémiai úton kerül sor továbbadására. Ezért az idegingerület átadása elektrokémiai természetű. Az egyes impulzusok erőssége azonos, a jelek hatékonysága a gyakoriságtól függ, s ez másodpercenként ezerre is felszaporodhat.

 7. Milyen agyi folyamatról beszél a Biblia, és mit tártak fel a kutatók ezzel összhangban?

⁷ Pontosan nem ismert, milyen élettani változások mennek végbe az agyban a tanulás alakalmával. A kísérletek azonban azt mutatják, hogy a tanulás során, különösen fiatalabb korban, jobb kapcsolások alakulnak ki és több kémiai anyag szabadul fel a neuronokat elválasztó térközökben. Folyamatos igénybevétel erősíti ezeket a kapcsolatokat, miáltal a tanulási képesség is megerősödik. „A gyakrabban aktivált közös pályák valamilyen módon megerősödnek” — írja a Scientific American.³ Érdekes ebben a vonatkozásban a Biblia kijelentése, hogy az érettebb emberek, „akiknek gyakorlat által kifejlett érzékük van”, könnyebben megértik a nehezebb dolgokat (Zsidók 5:14). A kutatások feltárták, hogy a nem gyakorolt szellemi képességek elhalványodnak. Az agy teljesítménye tehát az izomhoz hasonlóan fokozódik a használat során és lecsökken a tétlenség idején.

 8. Az agy vonatkozásában mi a legnagyobb megoldatlan kérdés?

⁸ Az agyon belül kapcsolatokat létrehozó mikroszkópikus vékonyságú, nagyszámú idegrostot (axont) gyakran „drótvezeték rendszerhez” szokták hasonlítani. Ezeknek a rostoknak pontosan meghatározott helyük van egy elképzelhetetlenül bonyolult rendszerben. Rejtély azonban, hogyan kerül mindegyik pontosan a „kapcsolási rajz” szerinti helyére. „Az agy fejlődése során — mondta az egyik kutató — kétségtelenül az a legfontosabb megoldatlan kérdés, hogyan alakulnak ki a neuronok előírás szerinti speciális összeköttetései . . . A kapcsolatok többsége már a fejlődés korai szakában létrejön.”⁴ Másik tudós ide vonatkozóan kijelentette, hogy az agy különlegesen kidolgozott összeköttetései „jellemzőek az egész idegrendszerre, de hogyan jönnek létre ezek a pontos kapcsolatok az egyelőre a megoldatlan nagy kérdések egyike marad”.⁵

 9. Mennyire becsülik a tudósok az agyi összeköttetések számát, s mit mond egy szaktekintély az agy befogadóképességéről?

⁹ Ezen kapcsolatok összessége csillagászati számot tesz ki. Minden idegsejtnek több ezer kapcsolata lehet más idegsejtekkel. De nemcsak az egyes idegsejtek között vannak összeköttetések, hanem mikroáramkörök alakulnak ki közvetlenül a dendritek között is. „Ezek a ’mikroáramkörök’ — mondja egy neurológus — teljesen új távlatot nyitnak az agy működésére vonatkozó eddig is szédítő elképzeléseink számára.”⁶ Néhány tudós úgy véli, hogy „talán billiókra tehető a sok milliárd idegsejt összeköttetéseinek a száma”.⁷ És mit mondhatunk a befogadóképesség nagyságáról? Carl Sagan szavaival élve, az agyban tárolt információk „körülbelül húsz millió kötetre tehetők, amennyi a világ legnagyobb könyvtáraiban” található.⁸

10. a) Miben különbözik az ember agykérge az állatokétól, és milyen előnyt jelent ez az ember számára? b) Hogyan nyilatkozott erről egy tudós?

¹⁰ Elsősorban az agykéreg különíti el az embert az állatoktól. Ez körülbelül 3 mm vastag, és barázdáival hozzáidomul a koponya alakjához. Kiterítve a felülete körülbelül 3400 négyzetcentimétert tesz ki. Az egy négyzetcentiméteren belüli összeköttetések hossza körülbelül 1000 kilométerre tehető. Az ember agykérge nemcsak sokkal nagyobb az állatokénál, hanem sokkal nagyobb szabad területet tartalmaz, olyan szabad területet, amely nincs lekötve fizikai működések irányítására, hanem felhasználható az embereket az állatoktól elkülönítő magasabb rendű szellemi működés céljára. „Nem csupán eszes majmok vagyunk” — mondta az egyik kutató. Értelmünk „minőségi különbséget jelent minden más élőlénnyel szemben”.⁹

Sokkal nagyobb képességünk

11. Hogyan biztosít az emberi agy rugalmas tanulási képességet?

¹¹ Az egyik tudós szerint „az emberi agyat sokféle differenciált tevékenység megtanulásának képessége teszi különlegessé”.¹⁰ Korunk számítástechnikája a „hardver” kifejezést használja, amikor a fix áramkörökön alapuló beépített jellegzetességekre utal, ellentétben a programozó által kompjúterbe táplált adatokkal. „Az emberre vonatkoztatva — írja egy szaktekintély — ez a hardver veleszületett képességeket vagy legalábbis hajlamot jelent.”¹¹ Az ember sok beépített tanulási képességgel rendelkezik, ez azonban még nem jelent tudást. Ezzel szemben az állatok ösztönös bölcsessége megfelel a „hardvernek” és csak korlátozottan tudnak új dolgokat megtanulni.

12. Az állatokkal ellentétben milyen képesség alapprogramjával rendelkezik az emberi agy, és milyen szabadságot ad ez az embereknek?

¹² A The Universe Within c. könyv megjegyzi, hogy a legintelligensebb állatban „sem fejlődik ki soha az emberéhez hasonló értelem. Azokból ugyanis hiányzik az, ami nekünk megvan: neurális állományunk alapprogramozása, ami képessé tesz minket a látottak alapján a fogalomalkotásra, a hallottak alapján a beszédre és a tapasztalatok alapján a goldolkodásra.” Agyunkat azonban be kell programoznunk a környezetünkből származó észrevételeinkkel, különben — írja a könyv — „semmi effélére nem volna képes az emberi értelem . . . A tapasztalatok óriási beáramlása nélkül az értelem nyomát is aligha találnánk meg.”¹² Tehát az agyunkba beépített adottság képesít emberi gondolkodásunk kialakítására. A állatokkal ellentétben ismeretünk, értékítéletünk, lehetőségeink és céljaink alapján, ránk van bízva gondolkodási képességünk beprogramozása.

A beszéd kizárólag emberi adottság

13., 14. a) Az alapprogramozás mely példája nyújt lehetőséget nagy rugalmasságra, hogy az ember saját kívánsága szerint végezhesse el a betáplálást? b) Mit mondott ennek kapcsán egy ismert nyelvész az állatok beszédkészségével kapcsolatban?

¹³ Az embernél a nagy rugalmassággal betáplált „hardver” adottságok egyike legkiemelkedőbb példája a beszéd. A szakemberek azt állítják, hogy „az emberi agy a beszéd kialakításához genetikai programmal rendelkezik”¹³, és a beszéd „csak veleszületett agyi beszédfeldolgozó képességgel magyarázható meg”.¹⁴ Az állatok ösztönös viselkedésének merevségével szemben az ember hihetetlen nagyfokú rugalmassággal rendelkezik e beszédkészség kötött programjának felhasználása során.

¹⁴ Bár egyetlen speciális nyelv sincs „hardver” programmal agyunkba betáplálva, alapprogramozott viszont a nyelv megtanulásának készsége. Ha otthon a családban két nyelven beszélnek, a gyerek mind a két nyelvet képes elsajátítani. Ha egy harmadik nyelvvel kerül kapcsolatba, azt is meg tudja tanulni. Egy kislány csecsemő korától kezdve több nyelvű környezetben nőtt fel. Ötéves korában folyékonyan beszélt nyolc nyelven. Ilyen veleszületett képesség ismeretében nem meglepő, hogy a csimpánzok nyelvbeszédét vizsgáló nyelvész kijelentette: „valóban bebizonyosodott, hogy a csimpánzok még az emberi beszédmód legkezdetlegesebb formájára is képtelenek”.¹⁵

15. Mit mond a tudomány a legrégibb nyelvekről?

¹⁵ Kifejlődhetett-e ilyen csodálatos képesség az állati röfögésből és dörmögésből? A legrégibb nyelvek vizsgálata alapján kizárható az ilyen nyelvi evolúció. Egy szakember azt mondta, hogy „nincsenek primitív nyelvek”.¹⁶ Az antropológus Ashley Montagu is megerősítette, hogy sok úgynevezett primitív nyelv „gyakran sokkal bonyolultabb és kifejezőbb, mint az úgynevezett magasabb kultúrájú népek nyelve”.¹⁷

16. Mit mondanak a tudósok a beszéd eredetéről, mégis, kik számára nem titok ez?

¹⁶ Az egyik neurológus így következtetett: „Mennél inkább megpróbáljuk feltárni a beszéd mechanizmusát, annál titokzatosabbá válik annak menete.”¹⁸ Másik tudós így nyilatkozott: „Az egységekre tagolt beszéd eredete jelenleg rejtély.”¹⁹ A harmadik azt állítja: „Az embereket és a nemzeteket minden más erőnél jobban megmozgató beszéd hatalma kizárólagos módon elhatárolja az emebereket az állatoktól. A beszéd eredete ennek ellenére az agy egyik legmegdöbbentőbb titka marad.”²⁰ Viszont nem marad titok azok számára, akik a Teremtő kezét látják a dolgok hátterében, aki az agyban „kötött programmal” meghatározta a beszédkészség területeit.

Amire csak a teremtés adhat magyarázatot

17. a) Az aggyal kapcsolatos mely tény jelent az evolúció számára megoldhatatlan nehézséget? b) Mi ad logikus magyarázatot az ember hihetetlen agyi befogadóképességére?

¹⁷ Az Encyclopœdia Britannica azt írja, hogy az emberi agy „jelentősen nagyobb befogadó képességgel rendelkezik, mint amire az embernek az egész élete folyamán szüksége van”.²¹ Azt is mondták már, hogy az emberi agy képes eleget tenni a tanulással és emlékezéssel kapcsolatos jelenleg rárótt tehernek, sőt ennél milliárdszorta nagyobb teljesítményre is képes! De miért kellett az evolúciónak ilyen felesleget létrehoznia? „Ez valóban egyedülálló példa arra, hogy egy faj olyan szervet kapott, amellyel máig sem tudja, hogyan bánjon” — jegyezte meg egy tudós, majd felvetette a kérdést: „Hogyan egyeztethető ez össze az evolúció alapvető állításával, hogy a természetes kiválasztás kis lépésenként halad előre, amely mindegyike minimális, de egyben mérhető előnyt jelent az egyed számára?” Majd hozzáfűzte, hogy az emberi agy kialakulása „az evolúció legkikutathatatlanabb vonása marad”.²² Mivel evolúciós folyamat nem hozhatott létre ilyen szélsőséges mértékben ki nem használt agyi befogadóképességet, nem lenne sokkal ésszerűbb úgy következtetni, hogy eredetileg a korlátlan tanulási képességgel rendelkező embernek örökké tartó életre volt kilátása?

18. Milyen szavakkal juttatta kifejezésre megdöbbenését az emberi aggyal kapcsolatban egy tudós, és mi bizonyítja az agy képességét?

¹⁸ Carl Sagant megdöbbentette, hogy az emberi agyban tárolt információk „húsz millió kötetre tehetők”, és azt mondta erről, hogy „ilyen igen kis helyen van bezsúfolva a végtelen”.²³ És ami ezen a kis helyen végbemegy, az meghaladja az emberi értelmet. Képzeljük el például, mi megy végbe a zongorista agyában, amikor tíz ujjal a billentyűkön nehéz darabot játszik. Mily csodálatos érzékkel kell rendelkeznie az agynak, hogy összhangba hozza az ujjak mozgását, hogy a helyes billentyűket megfelelő időben és erővel üsse le az emlékezetében tárolt hangjegyeknek megfelelően! És ha rossz billentyűt ütne le, az agy haladéktalanul tudtul adná azt. Ezt a hihetetlenül komplex működést az agy éveken át tartó gyakorlat során táplálta be. De mindez csak azért lehetséges, mert az agyban születéstől fogva megvan a zenei képesség előprogramja.

19. Mi ad magyarázatot az emberi agy intellektuális és több más csodálatos képességére?

¹⁹ Állati elme sohasem foghat fel, még kevésbé képes megtenni ilyen dolgokat. Egyetlen evolucionista elmélete sem ad megfelelő magyarázatot. Vajon nem lehetséges, hogy az ember intellektuális képessége egy Legfelsőbb Értelem visszatükröződése lenne? Ez a felfogás egyben összhangban lenne az 1Mózes 1:27 kijelentésével: „Isten hozzáfogott, hogy megteremtse az embert a saját képére.” Az állatok nem Isten képére lettek megteremtve. Ezért nem rendelkeznek az ember képességeivel. Az állatok csodálatos teljesítményekre képesek előre meghatározott merev ösztöneik alapján. Képességeik azonban egyáltalán nem hasonlíthatók az ember gondolkodásában, cselekedetében és a tudást bővítő ismeretek szakadatlan felvételének képességében megnyilvánuló rugalmas alkalmazkodáshoz.

20. Miért összeegyeztethetetlen az ember altruizmusa az evolúcióval?

²⁰ Az ember altruizmusa — önzetlensége és áldozatkészsége — további problémát jelent az evolúció számára. Miként az egyik evolucionista megjegyezte: „A természetes kiválasztás folyamata önzés.” És bár el kell ismerni, sok önző ember van, mégis, ahogy a továbbiakban folytatta: „Lehetséges, hogy az ember újabb kizárólagos jellemvonása az, hogy nyílt, önzetlen, igazi altruizmusra képes.”²⁴ Másik tudós hozzáfűzte: „Az altruizmus lényegünkhöz tartozik.”²⁵ Csak az ember cselekszik önzetlenül olyan körülmények között, amikor nyilvánvaló, hogy az számára hátrányt vagy áldozatvállalást jelenthet.

Értékeljük a csodálatos embert!

21. Milyen képességek és tulajdonságok különböztetik meg az embert az állatoktól?

²¹ Vedd fontolóra: Az ember képes elvontan gondolkozni, tudatosan célt kitűzni, terveket készíteni és hozzáfogni annak végrehajtásához, és megelégedést érezni a munka elvégeztével. Van szeme a szép meglátására, zenei hallása, érzéke a művészetek iránt, tanulási vágya, csillapíthatalan kíváncsisága valamint feltalálói és alkotói képzelőereje — örömöt és elégedettséget érez tehetsége kibontakozása során. Kihívásnak tekinti a problémákat, és örömmel oldja meg azokat szellemi és fizikai képességeinek felhasználásával. Van erkölcsi érzéke a jó és rossz megkülönböztetésére, valamint lelkiismerete, amely jelzi tévelygését. Boldog, ha adhat s örül, ha szerethet, és ha szeretetet kap. Mindezek fokozzák életörömét, valamint célt és értelmet adnak életének.

22. Milyen gondolatok éreztetik jelentéktelenségét és késztetik az embert a dolgok értelmének felkutatására?

²² Az ember szemügyre veszi a növényeket és az állatokat, a fenséges hegyláncokat és a körötte levő óceánokat, a csillagos égbolt roppant terjedelmét — s rádöbben jelentéktelenségére. Van időérzéke, képes felfogni az örökkévalóságot, érdekli, miért él, mi lesz vele, mi áll a dolgok hátterében. Egyetlen állatot sem foglalkoztatnak ilyen dolgok. Az ember azonban keresi a dolgok miértjét és mikéntjét. Mindez azért van így, mert Létrehozója „képét” visszatükröző, tiszteletet érdemlő aggyal rendelkezik.

23. Kit dicsért Dávid életéért, és mit mondott az anyaméhben való kifejlődésről?

²³ Hosszú idővel ezelőtt megdöbbentő éleslátással dicsérve az agy Alkotóját — akinek az emberi élet csodáját tulajdonította —, a zsoltáros Dávid elismerő vallomást tett: „Dicsérlek téged, mert félelmet keltő módon, csodálatosan alkottál meg engem. Csodálatosak a te műveid, jól tudja ezt az én lelkem. Csontjaim nem voltak elrejtve előtted, amikor titkon keletkeztem, amikor a föld mélyén szövődött életem. Szemeid látták magzati állapotomat, és a te könyvedbe be volt írva annak minden része” (Zsoltárok 139:14–16).

24. Milyen tudományos felismerés teszi Dávid szavait még elgondolkodtatóbbá?

²⁴ Joggal elmondható, hogy egy megtermékenyített petesejtbe ’be van írva’ az anyaméhben fejlődő emberi test összes részlete. A szív, a tüdő, a vese, a szem, a fül, a kar, a láb és a lélegzetelállító agy — ezek mind, és a test összes többi része ’be van írva’ az anyaméhben rejtőzködő, megtermékenyített petesejt genetikai kódjába. E kódban megszabott időrend határozza meg az egyes testrészek megjelenésének pontos sorrendjét. Ezt a tényt közel 3000 évvel korábban feljegyezték a Bibliában, még mielőtt a modern tudomány a genetikai kódot felismerte volna.

25. Mire következtethetünk mindezekből?

²⁵ Hát nem valóságos csoda a bámulatra méltó aggyal rendelkező ember létezése? Kézenfekvő, hogy ilyen csodát csak teremtés hozhatott létre, nem evolúció!

[Oldalidézet a 168. oldalon]

Hogyan kűzd meg az agy a másodpercenként beérkező 100 millió adathalmazzal?

[Oldalidézet a 169. oldalon]

Az agy minden tizedmásodpercben letapogatja önmagát, ily módon koncentrál a lényegesre

[Oldalidézet a 169. oldalon]

Agyunk „alapvető titok” marad

[Oldalidézet a 173. oldalon]

„Nem csupán eszes majmok vagyunk”. Értelmünk „minőségi különbséget jelent minden más élőlénnyel szemben”

[Oldalidézet a 175. oldalon]

„A beszéd eredete . . . az agy egyik legmegdöbbentőbb titka marad”

[Oldalidézet a 175. oldalon]

Az emberi agy kialakulása „az evolúció legkikutathatatlanabb vonása marad”

[Oldalidézet a 177. oldalon]

A tiszteletet érdemlő emberi agy a Készítőjének „képét” viseli magán

[Kiemelt rész/kép a 171. oldalon]

AZ EMBERI AGY — Megoldatlan rejtély?

„Az emberi agy a legcsodálatosabb és a legtitokzatosabb dolog az egész világegyetemben” (Henry F. Osborn, antropológus).^a

„Hogyan gondolkozunk? Ez az a központi kérdés, amelyre választ adni még nem tudunk” (Charles Sherrington, fiziológus).^b

„Egyre gyarapodó részletes ismereteink ellenére sötét rejtély az agy működése” (Francis Crick, bilológus).^c

„Aki ’elektromos agynak’ nevezi a kompjútert, az még sohasem látott agyat” (Dr. Irving S. Bengelsdorf, tudományos szerkesztő).^d

„Aktív emlékezetünk milliárdszorta több információt tartalmaz, mint egy mai óriás kutatókomjúter” (Morton Hunt, tudományos szerző).^e

„Mivel az agy a legkomplikáltabb az egész létező világban, nincs kizárva, hogy változtatnunk kell néhány legféltettebben őrzött elképzelésünkön, mielőtt az agy titokzatos szerkezetét kipuhatolhatnánk” (Richard M. Restak, neurológus).^f

Az „evolúció társszerzője”, Alfred R. Wallace, ezt írta az emberek és az állatok közt fennálló hatalmas szakadékkal kapcsolatban Darwinnak: „A természetes kiválasztásnak csak olyan aggyal kellett volna felruháznia a primitív népeket, amely egy fokkal áll csak a majmoké felett; ezzel szemben olyannal rendelkeznek, amely alig marad el művelt társadalmunk átlagembere mögött.” Darwin, akit felzaklatott ez a felismerés, így válaszolt: „Remélem, nem ölte meg teljesen közös gyermekünket.”^g

Teljesen ellentmond a logikának és a tényeknek az a kijelentés, hogy az emberi agy az állatéból fejlődött volna ki. Sokkal logikusabb ez a következtetés: „Nem marad más választás számomra, csak a Legfelső Értelem elismerése, aki megtervezte és létrehozta a hihetetlenül csodálatos agyat, összeköttetéseivel — mindez messze meghaladja az ember felfogóképességét . . . Azt hiszem, mindennek értelmes kezdete volt, Valaki gondoskodott róla” (Dr. Robert J. White, idegsebész).^h

[Ábra a 170. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Az agy teljesítménye az izmokhoz hasonlóan fokozódik használat során és csökken a tétlenség idején

dendritek

neuron

axon

szinapszisok

neuron

axon

[Kép a 172. oldalon]

Az emberi agyban tárolt információk „körülbelül húsz millió kötetre tehetők”

[Képek a 174. oldalon]

A gyermek agya komplikált nyelvek megtanulására van előprogramozva, „a csimpánzok még az emberi beszédmód legkezdetlegesebb formájára is képtelenek”

[Kép a 176. oldalon]

Az ember képességei felülmúlják az összes állatét

[Kép a 178. oldalon]

„A te könyvedbe be volt írva annak minden része”