Tanulmányok az ihletett Iratokról és azok hátteréről

IX. tanulmány – Az archeológia és az ihletett beszámoló

Archeológiai felfedezésekről és a bibliai beszámolót megerősítő, az ókorból származó világi történelmi feljegyzésekről szóló tanulmány

 1. Mit jelent a) a „bibliai régészet” kifejezés, és b) a „tárgyi lelet” kifejezés?

A BIBLIAI régészet a bibliai idők népeinek és eseményeinek kutatásával, valamint írások, tárgyak, épületek és a földben talált egyéb maradványok feltárásával foglalkozik. Az ókori maradványok és tárgyi leletek feltárása az ókori bibliai helyeken sok kutatással és több millió tonna föld megmozgatásával jár együtt. Tárgyi leletnek tekinthető minden, az emberi kéz munkája által létrehozott tárgy, ami az emberi élet és tevékenység bizonyítékául szolgál. A tárgyi leletek közé sorolhatók például agyagedények, épületromok, agyagtáblák, feliratok, dokumentumok, emlékművek és kőbe vésett, írásos krónikák.

 2. Miért értékes a bibliai régészet?

² A XX. század elejére a régészet az alapos kutatások területévé fejlődött. Európa és Amerika jelentősebb egyetemei és múzeumai kutatócsoportokat küldtek a bibliai országokba. Ennek eredményeként az archeológusok rengeteg olyan információt tártak fel, amely fényt derített néhány dologra a bibliai időkből. Az archeológiai leletek időnként bebizonyítják, hogy a Biblia hiteles és a legapróbb részletekig pontos.

AZ ARCHEOLÓGIA ÉS A HÉBER IRATOK

 3. Milyen régi romok és feljegyzések támasztják alá a zikkuratok létezését az ősi Babilonban?

³ Bábel tornya. A Biblia szerint Bábel tornya hatalmas épület volt (1Móz 11:1–9). Érdekes, hogy az archeológusok az ősi Babilon romjai között és körülötte feltártak néhány zikkuratot, vagyis piramisszerű, lépcsőzetes templomtornyot, például az Etemenanki templom romjait, amely Babilon falain belül volt. Ősrégi feljegyzések hivatkoznak ilyen templomokra, gyakran a következő szavakkal: „a teteje eléri az eget”. Nebukadnezár király egy beszámoló szerint ezt mondta: „Én építettem a sokemeletes torony csúcsát Etemenankiban úgy, hogy csúcsa versenyre kelt az egekkel.” Egy töredék ezekkel a szavakkal számol be egy ilyen zikkurat leomlásáról: „Ennek a templomnak az építése sértette az isteneket. Egy éjszaka lerombolták azt, ami addig épült. Mindenfelé szétszórták az építőket és idegenné tették beszédüket. Az építést megakadályozták.”a

 4. Milyen régészeti feltárásokat végeztek Gihonnál, és milyen kapcsolatuk van ezeknek a bibliai feljegyzéssel?

⁴ Vízi alagút a Gihon-forrástól. Charles Warren 1867-ben Jeruzsálem területén felfedezett egy vízi alagutat, amely a Gihon-forrástól vezet vissza a dombba, s egy tárolóban végződik. A tároló felvezet Dávid városáig. Kétségkívül ez volt az az út, amelyen Dávid emberei először jutottak el a városba (2Sám 5:6–10). Az 1909 és 1911 közötti időszakban az egész alagútrendszert, amely a Gihon-forrásnál kezdődött, kitisztították. Szilárd, 1,8 méter magas és 533 méter hosszú, kemény sziklába vágott alagutat találtak. Ez az alagút a Gihontól a Tyropaion-völgyben (a városon belül) levő Siloám tavába vezet, amit kétségtelenül Ezékiás építtetett. A keskeny alagút falán egy ősi héber betűkkel írt szöveget találtak. A szövegben többek között ez olvasható: „És ez az áttörés története: Amidőn [. . .] a fejszét egymás felé, és amikor még három könyöknyi (távolságot) kellett kifúrni, meghallotta az egyik a másik kiáltásának hangját, mert repedés támadt a sziklában jobbfelől és balfelől. És az áttörés napján a fejszések elérték egymást, fejsze a fejszére csapott. És megindult a víz a forrásból a ciszterna felé 1200 könyök (hosszúságú úton). Száz könyök volt a szikla magassága a fejszések feje fölött.” Micsoda rendkívüli lehetett azokban az időkben ez a mérnöki teljesítmény!b (2Kir 20:20; 2Krón 32:30).

 5. A Karnaknál talált mely régészeti bizonyíték mutatja Sisák invázióját és a bibliai helységneveket?

⁵ Sisák győzelmi domborműve. Sisák egyiptomi király neve hétszer fordul elő a Bibliában. Mivel Roboám király elhagyta Jehova törvényét, Jehova megengedte Sisáknak Júda elfoglalását i. e. 993-ban, de nem engedte meg, hogy teljesen rommá tegye azt (1Kir 14:25–28; 2Krón 12:1–12). Az utóbbi évekig csak a Biblia beszámolója említette meg ezt az eseményt. De mostanra már napvilágra került egy terjedelmes bizonyíték annak a fáraónak a létezéséről, akit a Biblia Sisáknak nevez (Sheshonk I.). Ez a bizonyíték egy hieroglifákat és képeket ábrázoló hatalmas dombormű az egyiptomi Karnak (az ősi Tébes) templomának déli falán. Ezen a gigantikus méretű domborművön látható az egyiptomi Amon isten, aki a jobb kezében egy sarló alakú kardot tart. Ő 156 olyan megbilincselt palesztinai foglyot hoz Sisák fáraónak, akik kötelekkel hozzá vannak kötve a bal kezéhez. Mindegyik fogoly egy várost vagy egy falut képvisel, amelynek a neve szerepel a hieroglifákban. Ezek között olvashatjuk és azonosíthatjuk sorrendben: Rabbit (Józs 19:20); Taanakot, Bétsánt és Meggiddót (Józs 17:11); Sunemet (Józs 19:18); Rehóbot (Józs 19:28); Hafaráimot (Józs 19:19); Gibeont (Józs 18:25); Bét-Hóront (Józs 21:22); Ajjálont (Józs 21:24); Szókót (Józs 15:35); Arádot (Józs 12:14). A bizonyíték „Ábrám mezejére” is utal; Ábrahámnak ez a legkorábbi említése az egyiptomi feljegyzésekben.c

 6., 7. Mondd el a Moábi kő történetét; milyen információt nyújt az az Izrael és Moáb közötti hadviselésről?

⁶ A Moábi kő. 1868-ban F. A. Klein német misszionárius Dhibannál (Dibon) rendkívüli felfedezést tett. Ókori feliratot talált egy kövön, amely később Moábi kő néven vált ismertté. A kövön levő feliratról öntvény készült, de a követ magát a beduinok összetörték, még mielőtt azt el lehetett volna mozdítani. A legtöbb darabot azonban megtalálták és a követ most Párizsban a Louvre-ban őrzik, egy másolata pedig Londonban a British Museumban látható. Eredetileg Dibonban volt felállítva, Moáb területén. A kövön levő felirat Mésa király Izrael elleni felkeléséről közöl beszámolót (2Kir 1:1; 3:4, 5). A beszámolóban részben ez olvasható: „Én, Mēša, Kemōš [. . .] fia, Mō’āβ királya, a Diβōni . . . Omrī, Izrael királya hosszú időn át sanyargatta Mō’āβot, mert haragudott Kemōš a földjére. Követte őt fia, és így szólt: ’Hadd sanyargatom Mō’āβot!’ Napjaimban mondta . . . De diadalt láttam vele és házával szemben, és Izrael elpusztult örök pusztulással . . . És szólt hozzám Kemōš: ’Eredj, foglald el Neβōt Izraeltől!’ Elindultam éjszaka, és harcoltam ellene hajnalhasadtától délig. Diadalt láttam, és megöltem mind . . . Elhurcoltam onnan Jahveh edényeit, és elvittem Kemōš elé.”d Figyelemre méltó az isteni név említése az utolsó mondatban. Ez látható a Moábi kőről készült fényképen is. A Tetragramma a lelet jobb oldalán, a 18. sorban található.

⁷ A Moábi kő a következő bibliai helyekről tesz említést: Atarót és Nébó (4Móz 32:34, 38), Arnon, Aróer, Medeba és Dibon (Józs 13:9), Bámót-Baál, Bét-Baál-Meon, Jahác és Kirjátaim (Józs 13:17–19), Bécer (Józs 20:8), Horonáim (És 15:5), Bét-Diblataim és Kerijot (Jer 48:22, 24). Ez alátámasztja ezen helyek történelmi hitelességét.

 8. Mit mond el a Biblia Szanheribről, és mire derített fényt ókori palotájának feltárása?

⁸ Szanherib király prizmája. A Biblia figyelemre méltó részletességgel számol be Szanherib király inváziójáról, ami i. e. 732-ben volt (2Kir 18:13–19:37; 2Krón 32:1–22; És 36:1–37:38). A. H. Layard angol régész 1847-től 1851-ig ásatásokat végzett az ókori Asszíria területén fekvő Ninivében, Szanherib nagy palotájának romjainál. A palotában körülbelül hetven helyiséget, több mint 3000 méternyi faragott táblákkal borított falat találtak. A különböző eseményekről szóló évenkénti beszámolókat vagy évkönyveket Szanherib agyaghengerekre vagy prizmákra jegyeztette fel. Az évkönyvek utolsó darabja kétségtelenül röviddel Szanherib halála előtt készült és azon a prizmán olvasható, amit Taylor-prizmaként ismernek; ezt jelenleg a British Museumban őrzik. A chicagói Oriental Institute of University egy jobb minőségű példánnyal rendelkezik az évkönyvből egy olyan prizmán, amit az ókori Ninive, az Asszír Birodalom fővárosa közelében tártak fel.

 9. Mit tartalmaz Szanherib jelentése a bibliai feljegyzéssel összhangban, és mi az, amit elmulasztott megemlíteni, s miért?

⁹ Szanherib ezekben az utolsó évkönyvekben saját dicsekvő szavaival számol be júdai inváziójáról: „És Hazaqiyau [Ezékiás], a Iaudi [Júda] országbeli, aki nem hódolt meg az igámba: 46 erős városát, fallal kerítettet, és a kis városokat, amelyek ezek környékén vannak, amelyeknek száma sincs, töltés hányásával és ostromgép közelvivésével, gyalogos roham harcával, aláásással, réssel, létrával körülzártam, elfoglaltam. 200 ezer 150 embert, kicsit és nagyot, férfit és nőt, a lovakat, öszvéreket, szamarakat, marhákat, és juhokat, melyeknek száma sincs, a belsejükből kivezettetvén, a zsákmányba számláltam. Őt magát, mint a ketrec madara, Ursalimmu [Jeruzsálem] város belsejében, királysága városában olyanná tettem . . . Városait, amelyeket zsákmányul szereztem, országa területéből levágván, Mitintinek, Asdūdu királyának, Padīnak, Amqarunna [Ekron] királyának, és Ṣillibēlnek, Haziti [Gáza] királyának adván . . . Ő, Hazaqiyau [Ezékiás] . . . 30 biltu [talentum] arannyal, 800 biltu [talentum] finom ezüsttel, antimónnal, drágakővel, nagy . . . kövekkel, elefántagyarral, ušu-fával, taskarinnu-fával, minden néven nevezendő súlyos értékkel, valamint lányaival, palotája nőivel, énekesekkel, énekesnőkkel Ninuába [Ninivébe], uralmam városába utánam küldte követét, idehozatván ezeket, s hogy adót fizessen nekem és szolgaságomat teljesítse.”e A hadisarcról szólva, amit Szanherib Ezékiásra kivetett, a Biblia megerősíti a 30 talentum aranyat, de csak 300 talentum ezüstről tesz említést. Ezenkívül azt mutatja, hogy ez még azelőtt történt, mielőtt Szanherib Jeruzsálemet ostrommal fenyegette. Szanherib az asszír történelem számára készült elferdített feljegyzésében szándékosan elhallgatja a Júdában történt megsemmisítő vereséget, amikor is egy éjszaka Jehova angyala 185 000 katonáját elpusztította, így kényszerítve őt arra, hogy megvert kutyaként meneküljön vissza Ninivébe. Mindamellett ez a dicsekvő, írott feljegyzés Szanherib prizmáján beszél egy Júda elleni hatalmas invázióról, ami azt megelőzően következett be, hogy Jehova visszakényszerítette az asszírokat Jeruzsálem falaitól (2Kir 18:14; 19:35, 36).

10., 11. a) Mik a „lákisi levelek”, és miről tanúskodnak? b) Hogyan igazolják azt, amit Jeremiás írt?

¹⁰ A lákisi levelek. A híres erődvárost, Lákist több mint húsz esetben említi meg a Biblia. Ez a város Jeruzsálemtől 44 kilométernyire nyugat–délnyugatra terült el. A romokat már csaknem teljesen kiásták. 1935-ben a kettős kapuőrhely egyik őrszobájában 18 cserepet, vagyis teleírt edénydarabot találtak (1938-ban pedig még hármat). Ezek ókori héber betűkkel írt levelek voltak. A 21 darabból álló gyűjteményt ma lákisi levelekként ismerik. Lákis egyike volt Júda azon legutolsó erődeinek, amely kitartott Nebukadnezárral szemben, és amelyet i. e. 609–607-ben megszenesedett romhalmazzá tettek. A levelek visszatükrözik az akkori szorongató időket. A júdai csapatok még megmaradt előretolt állásából írták azokat Ya’oshnak, a Lákisban levő katonai parancsnoknak. E levelek egyikéből (a IV. számúból) való ez a részlet: „JHVH [Tetragramma: „Jehova”] engedje meg, hogy az én uram jó híreket halljon . . . mi a lákisi tűzjelzésekre figyelünk, mindazon jelekre, amelyeket az én uram ad, mivel nem látjuk Azékát.” Ez megerősíti a Jeremiás 34:7. versét, amely megemlíti Lákist és Azékát, mint a két utolsónak megmaradt megerősített várost. E levél azt mutatja, hogy Azéka akkor már elesett. Az isteni név Tetragramma formában gyakran megjelenik a levelekben, azt mutatva, hogy abban az időben mindennapos volt a Jehova név használata a zsidók között.

¹¹ Egy másik levél (a III. számú) a következőképpen kezdődik: „Adja JHVH (Jehova), hogy az én uram békehíreket halljon! . . . És azt jelentették a te szolgádnak: ’A sereg parancsnoka, Kóniás, Elnátán fia lejött, hogy Egyiptomba és Abija fiához, Hodáviához menjen, és az embereit elküldte, hogy [ellátmányt] kapjanak tőle.’” Ez a levél megerősíteni látszik, hogy Júda Egyiptomhoz fordult segítségért, s ezzel megsértve Jehova parancsát a saját pusztulását okozta (És 31:1; Jer 46:25, 26). A levél teljes szövegében szereplő Elnátán és Hósaája nevek megtalálhatók a Jeremiás 36:12-ben és a Jeremiás 42:1-ben. [Ez utóbbi helyen a Károli-fordítás Ozániát ír.] A levelekben olvasható másik három név is megtalálható a Bibliában, Jeremiás könyvében: Gamária, Néria és Jaazánja (Jeremiás 32:12; 35:3; 36:10).f

12., 13. Miről szól a Nabonidusz-krónika, és miért van különleges értéke?

¹² A Nabonidusz-krónika. A XIX. század második felében Bagdad közelében végzett ásatások sok olyan agyagtáblát és -hengert tártak fel, amelyek fényt derítettek az ókori Babilon történelmére. Ezek egyike az a nagyon értékes dokumentum, ami Nabonidusz-krónika néven ismeretes és jelenleg a British Museumban van. Nabonidusz babiloni király társuralkodójának, Belsazárnak az atyja volt. Túlélte fiát, akit megöltek azon az éjszakán, amikor i. e. 539. október 5-én a perzsa Cyrus csapatai bevonultak Babilonba (Dán 5:30, 31). A Nabonidusz-krónika a dátumok pontos megjelölésével készített beszámoló Babilon bukásáról, segítségével megállapítható, hogy melyik napon történt ez az esemény. A Nabonidusz-krónika egy kis részének fordítása a következő: ’Tashritu (szeptember–október) hónapban, amikor Cyrus megtámadta az akkád hadsereget a Tigris melletti Opisban . . .’ „A 14. napon Sippar város harc nélkül elesett. Nabûna’id [Nabonidusz] elmenekült. A 16. napon [i. e. 539. október 11. a Julianus-naptár, vagy október 5. a Gergely-naptár szerint] Ugbaru [Gobryas], Gutium ország tartománykormányzója és Kuraš [Cyrus] seregei harc nélkül bevonultak Bābili [Babilon] városba. Ezután Nabûn’aid, midőn visszatért Bābili városba, foglyul esett . . . Arahsamnu [marhesvan (október–november)] hónap 3. napján [október 28. a Julianus-naptár szerint] Kuraš bevonult Bābili városba. (Az utcákat) előtte (virág)ágakkal töltötték meg. A városnak béke adatott: Kuraš Bābili egészének békéjét rendelte el. Gubaru, tartománykormányzója kinevezte a tartománykormányzókat Bābili városban.”g

¹³ Megfigyelhető, hogy a méd Dárius nincs megemlítve ebben a krónikában, és eddig még semmilyen nem bibliai írásban vagy világi történelmi beszámolóban sem találtak róla említést a Josephus (i. sz. első századi zsidó történész) előtti időkből. Egyesek ezért azt feltételezték, hogy ő lehetett a fenti beszámolóban említett Ugbaru. Bár a rendelkezésünkre álló információ Ugbarura vonatkozóan hasonlónak tűnik a Dáriusra vonatkozó információhoz, az ilyen azonosítás nem tekinthető végkövetkeztetésnek.h Az évszázados történelem ebben az esetben feltétlenül azt mutatja, hogy Cyrus volt a kulcsfigura Babilon legyőzésében, éppen ezért ő uralkodott ott királyként.

14. Mi olvasható a Cyrus-hengeren?

¹⁴ A Cyrus-henger. Időszámításunk előtt 539-ben, röviddel azután, hogy Cyrus a perzsa világbirodalom királyaként megkezdte uralkodását Babilon felett, a város elfoglalásának történetét egy agyaghengerre jegyezték fel. Ezt a rendkívüli dokumentumot is a British Museumban őrzik. A lefordított szöveg egy része így szól: „Én (vagyok) Kyros [Cyrus], a mindenség királya, a nagy király, a hatalmas király, Šumer és Akkad királya, a négy világtáj királya . . . [Jeruzsálem városától] kezdve a Tigris folyón túl fekvő szent városokig, amelyek (isten) lakásait régen alapították, az isteneket, akik bennük laktak, helyükre visszavitettem, örök lakást adtam nekik. Az összes embert összegyűjtöttem, lakóhelyükre visszatelepítettem.”i

15. Mit mond el a Cyrus-henger Cyrusról, és miben egyezik meg a Bibliával?

¹⁵ A Cyrus-henger tehát ismerteti azt a királyi politikát, amely a fogoly népek korábbi helyükre való visszahelyezését célozta. Ezzel összhangban Cyrus rendeletet adott ki: a zsidók térjenek vissza Jeruzsálembe és építsék fel újból Jehova házát. Érdekes módon Jehova 200 évvel előre nevén nevezte Cyrust, mint aki beveszi majd Babilont és helyreállítja Jehova népét (És 44:28; 45:1; 2Krón 36:23).

AZ ARCHEOLÓGIA ÉS A KERESZTÉNY GÖRÖG IRATOK

16. Mire világított rá a régészet a Görög Iratokkal kapcsolatban?

¹⁶ Éppúgy, mint a Héber Iratok esetében, a régészet sok olyan érdekes leletet hozott napvilágra, amelyek alátámasztják a Keresztény Görög Iratokban levő ihletett feljegyzéseket.

17. Hogyan támasztja alá a régészet azt, amit Jézus az adófizetéssel kapcsolatban mondott?

¹⁷ Dénár Tiberius képmásával. A Biblia világosan megmutatja, hogy Jézus földi szolgálata Tiberius császár uralkodásának idejére esett. Jézus ellenfelei közül egyesek megkísérelték tőrbe csalni Jézust a császárnak járó adófizetés felől érdeklődve. A beszámolóban ezt olvassuk: „Ő pedig ismerve képmutatásukat, ezt mondta nekik: ’Mit kísértetek engem? Hozzatok nekem egy dénárt, hogy megnézzem.’ Azok hoztak egyet, és akkor Jézus megkérdezte: ’Kié ez a kép és ez a felirat?’ Ők pedig így feleltek: ’A császáré.’ Jézus ezt mondta nekik: ’Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené.’ És nagyon csodálkoztak őrajta” (Márk 12:15–17, Ökumenikus fordítás). A régészek találtak egy olyan ezüstdénárt, amelyen Tiberius császár arcképe látható. Az a pénzérme i. sz. 15 körül került forgalomba. Ez pontosan megegyezik Tiberius uralkodási idejével, ő ugyanis i. sz. 14-ben kezdett császárként uralkodni; ez további alátámasztásul szolgál azon feljegyzés hitelességét illetően, amely kijelenti, hogy Alámerítő János szolgálata i. sz. 29 tavaszán, vagyis Tiberius uralkodásának 15. évében vette kezdetét (Luk 3:1, 2).

18. Milyen lelet került elő Poncius Pilátussal kapcsolatban?

¹⁸ Felirat Poncius Pilátus nevével. 1961-ben történt, hogy Poncius Pilátusra vonatkozólag megtalálták az első régészeti leletet. Ez egy Caesareában elhelyezett kőtábla volt, amelyen latinul Poncius Pilátus neve olvasható.

19. Mi maradt fenn napjainkig Athénban, ami megerősíti a Cselekedetek 17:16–34. versét?

¹⁹ Az Areioszpagosz. Pál egyik leghíresebb beszédét Athénban (Görögország) tartotta, i. sz. 50-ben (Csel 17:16–34). Ez úgy kezdődött, hogy néhány athéni ember megragadta és az Areioszpagoszra vitte Pált. Az Areioszpagosz vagy Árész dombja (Mars-domb) egy kopár, sziklás domb, 113 méter magas, közvetlenül az athéni Akropolisztól északnyugatra. Sziklába vágott lépcsőfokok vezetnek a csúcsra, ahol a tér három oldalán durva, sziklába vájt padokat formáltak, amelyek még mindig láthatók. Az Areioszpagosz még ma is megvan, s megerősíti a Bibliában feljegyzett történelmi beszámolót Pál beszédéről.

20. Miről tanúskodik Titus diadalíve, és hogyan teszi ezt?

²⁰ Titus diadalíve. Jeruzsálemet és templomát Titus vezetése alatt a rómaiak pusztították el i. sz. 70-ben. A rá következő évben Titus az atyjával, Vespasianus császárral együtt ünnepelte meg győzelmét Rómában. Hétszáz válogatott zsidó fogoly menetelt a diadalmenetben. A hadizsákmány hatalmas rakományait is felvonultatták, köztük a templomi kincseket. Titus később maga is császár lett és i. sz. 79–80-ig uralkodott. Halála után hatalmas emlékművet készítettek, a Titus diadalívét, és divo Tito-nak (az istenné kikiáltott Titusnak) ajánlották azt. Diadalmenetét domborművön örökítették meg, a diadalív alatt átvezető átjáró mindkét oldalán. Az egyik oldalon a római katonák láthatók, fej nélküli dárdákat tartva, babérkoszorúkkal, amint a Jeruzsálemben zsákmányolt szent templomi edényeket hozzák. Látható a hétágú gyertyatartó, valamint a kenyerek asztala, amelyen a szent kürtök vannak elhelyezve. A másik oldalon levő dombormű magát a diadalmast, Titust mutatja be, négylovas szekéren állva, amelyet a Rómát jelképező nőalak vezet.j Évente sok ezer turista láthatja Titus diadalívét, amely ma is ott áll Rómában, néma tanújaként annak, hogy beteljesedett Jézus jövendölése és megtörtént Jehova szörnyű ítéletének végrehajtása a lázadó Jeruzsálemen (Máté 23:37–24:2; Luk 19:43, 44; 21:20–24).

21. a) Hogyan dolgozott kéz a kézben a régészet és a kéziratok feltárása? b) Mi a helyes magatartás a régészettel kapcsolatban?

²¹ Az ókori kéziratok megtalálása segített összeállítani a Biblia tiszta, eredeti szövegét, a régészeti leletek tömegének feltárása pedig gyakran igazolta, hogy a bibliai szövegek történelmi, időrendi és földrajzi vonatkozásban egyaránt megbízhatóak a legapróbb részletekig. Hiba lenne azonban arra következtetni, hogy a régészet minden esetben egyetért a Bibliával. Nem szabad elfelejteni, hogy a régészet sem csalhatatlan területe a tudománynak. A régészeti leletekhez emberi magyarázatok kapcsolódnak, és ezen magyarázatok némelyike időről időre változik. A régészet ezzel együtt olykor akaratlanul is támogatást nyújtott Isten Szava igazolásához. Továbbá, amint azt a néhai Sir Frederic Kenyon kijelentette, aki sok éven át a British Museum igazgatója és könyvtárosa volt: a régészet „közérthetőbbé tette a Bibliát azáltal, hogy bővebb ismeretet nyújtott hátteréről és környezetéről”.k A hitnek azonban a Biblián kell nyugodnia és nem a régészeten (Róma 10:9; Zsid 11:6).

22. Milyen bizonyítékokat fogunk megvizsgálni a következő tanulmányban?

²² Amint azt a következő tanulmányban látni fogjuk, a Biblia önmagában is vitathatatlan bizonyítékokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy valóban hiteles ’szava az élő és meg nem szűnő Istennek’ (1Pét 1:23).

[Lábjegyzetek]

[Képek a 333. oldalon]

A Moábi kő

A Tetragramma kinagyítása, amely egy ókori feliraton látható, a 18. sorban jobbra

[Kép a 334. oldalon]

Szanherib király prizmája

[Kép a 335. oldalon]

A Nabonidusz-krónika

[Kép a 336. oldalon]

Dénár Tiberius képmásával

[Kép a 337. oldalon]

Titus diadalíve

[Képek forrásának jelzése a 337. oldalon]

A IX. tanulmányban látható tárgyak bemutatásához a következő intézmények járultak hozzá:

333. oldal: Musée du Louvre, Paris; 334. oldal: Courtesy of the Oriental Institute, University of Chicago; 335. oldal: Photograph taken by courtesy of the British Museum; 336. oldal: Copyright British Museum; 337. oldal: Soprintendenza Archeologica di Roma.