Vázlatkészítés

SOKAN, akiket előadás megtartására jelölnek ki, fáradságos munkával leírják az egész előadásukat szóról szóra a bevezetéstől a befejezésig. Mielőtt kész lenne, talán már több piszkozatot is készítenek. Ez órákba telhet.

Te is így készíted el az előadásaidat? Szeretnél elsajátítani egy egyszerűbb módszert? Ha megtanulod, hogyan kell vázlatot készíteni, akkor többé nem kell mindent leírnod. Így több időd lesz az előadás gyakorlására. Ezzel a módszerrel nem csak könnyebben tudod majd előadni az anyagot, de a hallgatóid is nagyobb érdeklődéssel fognak figyelni, és ösztönzőbb is lesz a számukra.

Az igaz, hogy a gyülekezetben megtartott nyilvános előadásokhoz kapnak a testvérek egy alapvázlatot. Viszont a legtöbb előadásnál más a helyzet. Lehet, hogy csak a témát adják meg. Vagy esetleg arra kérnek, hogy valamelyik kiadványból készülj fel az előadásra. Néha talán csak egy-két utasítást kapsz. Az összes ilyen megbízatásodhoz neked kell elkészítened a vázlatot.

A 41. oldalon található minta ötletet adhat ahhoz, hogy miként kell elkészíteni egy rövid vázlatot. Figyeld meg, hogy mindkét főpont a lap bal szélén kezdődik, és nagybetűkkel van írva. A főpontok alatt az azokat alátámasztó érvek vannak felsorolva. Ezeknek a gondolatoknak a kifejtésére szolgáló további pontok alattuk vannak felsorolva, és néhány szóközzel beljebb kezdődnek a lap bal margójától. Gondosan tanulmányozd át ezt a vázlatot. Figyeld meg, hogy a két főpont közvetlenül a címhez kapcsolódik. Arra is figyelj, hogy az alpontok nem csupán érdekes gondolatok, hanem mindegyik azt a főpontot támasztja alá, amelyik alatt megjelenik.

A vázlataid talán nem pont úgy fognak kinézni, mint az itt látható minta. De ha megérted a vázlatkészítés alapelveit, akkor össze tudod állítani az anyagodat, és ésszerű időn belül jó előadást tudsz készíteni. Hogyan láss hozzá?

Mindig legyen egy témád, amely alatt itt az előadás címét értjük. Ez nem csupán egy tág témakör, amelyet egyetlen szóval is ki lehet fejezni, hanem a központi gondolatod, melyet át szeretnél adni a hallgatóságnak, és amely megmutatja, milyen szemszögből fogod kifejteni az adott témakört. Ha meg van adva az előadásod címe, gondosan elemezd minden szavát. Ha a számodra kijelölt témát valamelyik kiadványunk alapján kell kidolgoznod, akkor a témát észben tartva tanulmányozd át az anyagot. Ha csupán tágabb témakör van megadva, akkor rajtad múlik, milyen címet adsz az előadásodnak. De mielőtt ezt megteszed, hasznosnak fogod találni, ha némi kutatást végzel. Ha nyitott vagy az új gondolatokra, akkor gyakran lesznek eredeti ötleteid.

Miközben megteszed ezeket a lépéseket, állandóan kérdezd meg magadtól: „Miért fontos ez az anyag a hallgatóságnak? Mi a célom?” Ne csak az legyen a célod, hogy elmondd az anyagot, vagy hogy színes előadást tarts, hanem az, hogy valami hasznosat adj át a hallgatóságnak. Amikor a célodat megfogalmaztad magadban, írd le. Készülés közben mindig gondolj rá.

Miután meghatároztad a célodat, és kiválasztottad az ezzel összhangban lévő témát (vagy elemezted, hogy a megadott témád hogyan illik a célhoz), elkezdheted a kutatást, mely most már konkrétabb dolgokra irányul. Keress olyan anyagot, amely különösen értékes lesz a hallgatóságnak. Ne elégedj meg általánosságokkal, hanem keress konkrétumokat, amelyek felvilágosítóak és valóban hasznosak. Légy reális abban, mennyi kutatást végzel. A legtöbb esetben rövid időn belül több anyagod lesz, mint amennyit fel tudsz használni, tehát válogatnod kell.

Határozd meg a főpontokat, amelyekről beszélned kell, ahhoz hogy szépen ki tudd domborítani a témát, és el tudd érni a célodat. Ezek fogják majd alkotni az előadásod gerincét, alapvázlatát. Hány főpont legyen benne? Egy rövid előadáshoz talán kettő is elég, általában pedig öt elegendő még egy egyórás előadáshoz is. Minél kevesebb főpontod van, annál valószínűbb, hogy a hallgatók emlékezni fognak rájuk.

Amikor összeállt a fejedben a téma és a főpontok, rendezd a kutatási anyagodat. Határozd meg, hogy mi az, ami közvetlenül összefügg a főpontjaiddal. Válassz ki olyan részleteket, amelyek eredetivé teszik az előadásodat. Amikor kiválasztod a főpontokat alátámasztó írásszövegeket, ne hagyd elveszni azokat a jó érveket, amelyek az írásszövegeket támogatják. Mindegyik gondolatot az alá a főpont alá írd, amelyikhez tartozik. Ha valamely információ egyik főponthoz sem illik, húzd ki – még akkor is, ha nagyon érdekes –, vagy rakd egy irattartóba, hogy majd máskor fel tudd használni. Csak a legjobb anyagot tartsd meg. Ha túl sok anyagot akarsz az előadásodba foglalni, ahhoz túl gyorsan kell beszélned, és az előadásod felszínes lesz. Jobb, ha kevesebb, de a hallgatóság számára valódi értékkel bíró gondolatot mondasz el. A jó előadásmód is fontos. Ne lépd túl az előadás kiszabott idejét!

Ha előbb nem tetted meg, akkor most rendezd logikus sorrendbe az anyagodat. Az evangéliumíró Lukács is ezt tette. Miután a témájával összefüggésben lévő tények sokaságát összegyűjtötte, „logikus sorrendbe” rendezte őket (Luk 1:3). Anyagodban időrend vagy azonos tárgyhoz tartozó gondolatok, esetleg ok és okozat vagy probléma és megoldás szerint állíthatsz fel sorrendet, attól függően, hogy miként tudod legügyesebben elérni a célodat. Nem szabad gondolatról gondolatra ugrálnod. Hallgatóidat könnyedén kell egyik gondolattól a másikhoz vezetni, úgy, hogy ne legyenek szakadékok, amelyeket csak nehezen lehet áthidalni. A felhozott bizonyítékok segítsenek a hallgatóságnak, hogy logikus következtetéseket tudjon levonni. Ahogy rendezed a pontokat, gondolkozz el azon is, hogy az előadás hogyan hangzik majd a hallgatóságnak. Könnyű lesz követniük a gondolatmenetedet? Indíttatást fognak érezni arra, hogy a hallottak szerint cselekedjenek, azzal a céllal összhangban, amit kitűztél?

Ezután készítsd el a bevezetőt, mely felkelti a témád iránt az érdeklődést, és amely megmutatja a hallgatóidnak, hogy amiről beszélni fogsz, az igazán értékes nekik. Ez segíthet papírra vetni az első néhány mondatot. Végül gondolj ki egy ösztönző hatású befejezést, amely összhangban van a céloddal.

Ha a vázlatodat elég korán kidolgozod, lesz időd, hogy az előadás megtartása előtt még csiszolj rajta. Talán szükségesnek fogod találni, hogy bizonyos gondolatokat néhány statisztikai adattal, egy szemléltetéssel vagy valós történettel támassz alá. Ha egy friss eseményt vagy valamilyen helyi hírt említesz meg, az segíthet a hallgatóságnak még könnyebben megérteni az anyag jelentőségét. Amikor áttekinted az előadásodat, talán több lehetőség is eszedbe jut, ahogyan a hallgatóságra lehetne alkalmazni az anyagot. Az előadás elemzése és csiszolása létfontosságú ahhoz, hogy a jó anyagból hatásos előadás váljon.

Vannak előadók, akiknek bővebb jegyzetre van szükségük, mint másoknak. Ha azonban csak néhány főpont köré építed fel az anyagodat, kihúzod azokat a pontokat, amelyek nem igazán támasztják ezeket alá, és gondolataid logikus sorrendben következnek, akkor úgy fogod érezni, hogy egy kis tapasztalattal nem kell többé minden egyes szót leírnod. Milyen sok időt megtakaríthatsz így! És még az előadásaid minősége is javulni fog. Ezzel bizonyítod, hogy igazán javadra fordítod a teokratikus szolgálati iskolán kapott oktatást.