Ötödik fejezet

Jehova imádóinak szabadsága

1—2. a) Milyen szabadságot kapott az első emberpár Istentől? b) Említs meg néhány törvényt, amely Ádám és Éva tevékenységét szabályozta!

AMIKOR Jehova megteremtette az első férfit és nőt, sokkal nagyobb szabadságuk volt, mint a ma élő embereknek. A csodálatos Éden-kert, a Paradicsom volt az otthonuk. Mivel tökéletes elméjük és testük volt, betegségek nélkül élvezhették az életet. Leszármazottaikkal ellentétben nem kellett arra gondolniuk, hogy egyszer majd meghalnak. Nem is voltak robotok, hanem megkapták a szabad akarat nagyszerű ajándékát, azt a képességet, amellyel saját döntéseket hozhattak. Viszont tiszteletben kellett tartaniuk Isten törvényeit, ha továbbra is élvezni akarták ezt a csodálatos szabadságot.

² Vizsgáljuk meg például a fizikai törvényeket, amelyeket Isten léptetett életbe. Ezeket a törvényeket nem kellett törvénygyűjteménybe foglalni, hiszen Jehova úgy teremtette meg Ádámot és Évát, hogy természetükből fakadóan engedelmeskedtek nekik. Ha éhesek voltak, az azt jelentette, hogy enniük kellett, ha pedig szomjasak, akkor inniuk, és ha a nap lement, akkor aludniuk. Jehova munkával is megbízta őket. A kapott feladatuk valójában egy törvény volt, mert meghatározta, hogy mit kell tenniük. Gyermekeknek kellett életet adniuk, felügyelniük a földön lévő, sokrétű élővilágra, és ki kellett terjeszteniük a Paradicsomot az egész földre (1Mózes 1:28; 2:15). Micsoda kellemes és hasznos törvényt kaptak! Olyan munkát, amely valóban kielégítette őket, és lehetővé tette nekik, hogy teljesen kihasználják a képességeiket egészséges módon. Ezenkívül sok területen hozhattak döntéseket a feladatuk elvégzésével kapcsolatban. Mi más kellett volna még?

 3. Hogyan tanulhatta meg Ádám és Éva, hogy bölcsen használja fel a szabad döntési lehetőségét?

³ Természetesen Ádám és Éva döntéshozási lehetősége nem jelentette azt, hogy minden döntésük jó eredményhez vezet. Szabad döntési lehetőségüket Isten törvényeivel és alapelveivel összhangban kellett gyakorolniuk. Hogyan ismerhették meg ezeket a törvényeket és alapelveket? Úgy, hogy odafigyeltek Alkotójukra, és megfigyelték a műveit. Isten megadta Ádámnak és Évának a kellő intelligenciát ahhoz, hogy alkalmazni tudják a tanultakat. Mivel Jehova tökéletesnek teremtette meg őket, a döntéseiknél természetükből fakadóan Isten tulajdonságait kellett visszatükrözniük. Igen, ha valóban értékelik, amit Isten tett értük, és örömet akarnak szerezni neki, akkor gondosan ügyelnek arra, hogy visszatükrözzék Isten tulajdonságait a döntéseiknél (1Mózes 1:26, 27; János 8:29).

 4. a) Megfosztotta Ádámot és Évát a szabadságától az a parancs, hogy ne egyenek a kert egyik fájának gyümölcséből? b) Miért volt helyénvaló ez a követelmény?

⁴ Így hát Isten jogosan meg akarta vizsgálni, hogy milyen az iránta mint Életadójuk iránt való odaadásuk, és hogy mennyire akarnak azon korlátok között maradni, amelyeket ő határozott meg számukra. Jehova a következő parancsot adta Ádámnak: „A kert minden fájáról bátran egyél. De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert a mely napon ejéndel arról, bizony meghalsz” (1Mózes 2:16, 17). Éva a megteremtése után szintén értesült erről a törvényről (1Mózes 3:2, 3). Vajon ez a korlátozás megfosztotta őket a szabadságuktól? Semmi esetre sem. Annyi élvezetes ételt ehettek, amennyit csak akartak, de egy fa gyümölcse kivétel volt (1Mózes 2:8, 9). Ez a követelmény igenis helyénvaló volt. Az volt a célja, hogy Ádám és Éva felismerje, hogy a föld Istené, mivel ő teremtette. Így ő jogosult törvényeket hozni, amelyek szándékaival összhangban vannak, és az emberek hasznára válnak (Zsoltárok 24:1, 10).

 5. a) Hogyan vesztette el Ádám és Éva a dicsőséges szabadságát? b) Mi lépett Ádám és Éva szabadságának helyébe, és hogyan érint ez bennünket?

⁵ De mi történt ezután? Egy angyal önző vágyaitól indíttatva helytelenül használta fel szabad akaratát, és Sátánná vált, ami azt jelenti, hogy ’ellenálló’. Rászedte Évát azzal, hogy olyat ígért neki, ami ellentétben áll Isten akaratával (1Mózes 3:4, 5). Ádám csatlakozott Évához, és ő is megsértette Isten törvényét. Olyan valamihez nyúltak, ami nem az övék volt, így elvesztették dicsőséges szabadságukat. Attól kezdve a bűn uralta őket, és Isten figyelmeztetésének megfelelően végül meghaltak. Leszármazottaik bűnt örököltek tőlük, ami abban nyilvánult meg, hogy velük született hajlamuk volt a rossz tettekre. Továbbá a bűn miatt megbetegedtek, megöregedtek és meghaltak. A rosszra való hajlam sátáni hatással növelve azt eredményezte, hogy az emberiség történelme tele van gyűlölködéssel, bűntettekkel, elnyomással és háborúkkal, amelyek sok-sok millió ember halálához vezettek. Milyen éles ellentétben áll ez azzal a szabadsággal, amelyet Isten adott az emberiségnek kezdetben! (5Mózes 32:4, 5; Jób 14:1, 2; Róma 5:12; Jelenések 12:9).

Hol található meg a szabadság?

 6. a) Hol található meg a valódi szabadság? b) Milyen szabadságról beszélt Jézus?

⁶ Napjainkban mindenütt rossz állapotok uralkodnak, így nem meglepő, hogy az emberek nagyobb szabadság után vágyakoznak. De hol található meg a valódi szabadság? Jézus ezt mondta: „Ha megmaradtok a szavamban, valóban a tanítványaim vagytok, és megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket” (János 8:31, 32). Ez a szabadság nem olyan, mint amilyenre akkor vágynak az emberek, amikor elutasítanak egy uralkodót vagy kormányzati formát egy másik kedvéért. Nem, ez a szabadság az emberi gondok gyökereivel van kapcsolatban. Jézus a bűn rabszolgaságából való szabadságról beszélt (János 8:24, 34–36). Így ha valaki Jézus Krisztus igaz tanítványává válik, akkor jelentőségteljes változást tapasztal az életében, azt, hogy szabaddá válik!

 7. a) Milyen értelemben lehetünk mentesek a bűntől már most? b) Mit kell tennünk, hogy ilyen szabadságban legyen részünk?

⁷ Ez nem jelenti azt, hogy a ma élő igaz keresztényekre nincs hatással a velük született, bűnös hajlam. Mivel bűnt örököltek, még mindig küzdeniük kell miatta (Róma 7:21–25). Ha azonban valaki igazán összhangban él Jézus tanításaival, akkor nem lesz többé a bűn rabszolgája. A bűn nem fog többé zsarnokoskodni felette, amelynek az irányítását vakon követnie kell. Nem ragad le a céltalan életútnál, amely rossz lelkiismeretet ad neki. Tiszta lelkiismerete lesz Isten előtt, mert a múltban elkövetett bűneit Isten megbocsátja neki a Krisztus áldozatába vetett hite alapján. Bűnös hajlamokat érezhet ugyan, de amikor visszaemlékszik Krisztus tiszta tanításaira, és nem engedi, hogy ezek a hajlamok vezessék, akkor bebizonyítja, hogy a bűn nem úr fölötte (Róma 6:12–17).

 8. a) Milyen területeken ad nekünk az igaz keresztényiség szabadságot? b) Milyen legyen a magatartásunk a világi uralkodók iránt?

⁸ Vizsgáljuk meg, hogy keresztényekként milyen területeken örvendhetünk szabadságnak. Megszabadultunk a hamis tanítások hatásaitól, a babonák és a bűn rabszolgaságától. A halottak állapotáról és a feltámadásról szóló nagyszerű igazságokat ismerve mentesültünk a haláltól való értelmetlen félelemtől. Mivel tudjuk, hogy a tökéletlen emberi kormányzatokat hamarosan felváltja Isten igazságos Királysága, nem kell reménytelenségben élnünk (Dániel 2:44; Máté 6:10). Ez a szabadság azonban nem jogosít fel bennünket arra, hogy tiszteletlenek legyünk a kormányzati hatalmakkal és törvényeikkel szemben (Titusz 3:1, 2; 1Péter 2:16, 17).

 9. a) Hogyan segít nekünk Jehova szerető módon, hogy a lehető legnagyobb szabadságot élvezzük, amelyre az embereknek most lehetőségük van? b) Hogyan hozhatunk bölcs döntéseket?

⁹ Jehova nem kényszerít bennünket arra, hogy a saját hibáink útján tanuljuk meg, hogy mi a legjobb életút. Ő tudja, hogyan alkotott meg bennünket, és mi szerez nekünk teljes megelégedettséget, és mi az, ami hasznunkra válik egy örökkévalóságon keresztül. Jehova tudja, hogy mik azok a gondolatok és tettek, amelyek tönkretehetik a vele és másokkal ápolt kapcsolatunkat, vagy esetleg lehet, hogy ki is zárnak bennünket az új világból. Szeretetéről árulkodik, hogy a Biblián és látható szervezetén keresztül minden ilyen dologról tájékoztat bennünket (Márk 13:10; Galácia 5:19–23; 1Timóteus 1:12, 13). Mindezek után a mi felelősségünk, hogy használjuk az Istentől kapott szabad akaratunkat, és eldöntsük, hogy mit teszünk. Ha megszívleljük a Bibliában olvasottakat, bölcs döntéseket fogunk hozni, és nem olyat, mint Ádám. Meg fogjuk mutatni, hogy a Jehovával ápolt szoros kapcsolatunk a legfontosabb az életünkben.

Néhányan másfajta szabadságra vágynak

10. Milyenfajta szabadságra törekszenek néhányan Jehova Tanúi közül?

¹⁰ Előfordul, hogy néhány fiatal — és idősebb is —, aki Jehova Tanúja, úgy érzi, másfajta szabadságra vágyik. Vonzónak tűnik számukra a világ, és minél többet gondolnak rá, annál inkább megerősödik bennük a vágy, hogy keresztényhez nem illő dolgokat tegyenek, olyanokat, amik oly elterjedtek a világban. Talán nem áll szándékukban visszaélni a drogokkal, alkohollal, és nem akarnak erkölcstelenséget elkövetni. De kezdenek több időt tölteni olyanokkal, akik nem igaz keresztények, és szeretnék, hogy befogadják őket. Ezután lehet, hogy kezdik utánozni a beszédüket és a viselkedésüket (3János 11).

11. Néha honnan jön a rosszra való csábítás?

¹¹ A nem keresztényi viselkedésre való csábítás néha olyanoktól jön, akik állítólag Jehovát szolgálják. Ez igaz volt néhány korai keresztényre is, és napjainkban is igaz lehet. Az ilyen emberek gyakran olyan dolgokat akarnak tenni, amikről azt gondolják, hogy örömet fog nekik szerezni, de valójában Isten törvényeivel ellentétesek. Arra biztatnak másokat, hogy „érezzék jól magukat”. ’Szabadságot ígérnek nekik, mialatt ők a romlottság rabszolgái’ (2Péter 2:19).

12. Milyen rossz következményei vannak az Isten törvényeivel és alapelveivel ellentétes viselkedésnek?

¹² Ennek az úgynevezett szabadságnak a következménye kivétel nélkül rossz, mert Isten törvényeivel ellentétben áll. Például a tiltott szex érzelmi válságot, betegségeket, halált, nem kívánt terhességet okozhat, és valószínűleg házasság felbomlásával jár (1Korintus 6:18; 1Tesszalonika 4:3–8). A drogozás ingerlékenységhez, beszédzavarhoz, homályos látáshoz, szédüléshez, légzési zavarokhoz, hallucinációkhoz és halálhoz vezethet. Előbb-utóbb függőséggé válhat, és az anyagi fedezet megteremtéséért bűntényt is elkövethetnek a drogozók. Az alkoholizmus is hasonló következményekkel jár (Példabeszédek 23:29–35). Azok, akik ilyen szokások hatalmába kerülnek, azt gondolják, hogy szabadok, de aztán már túl késő, amikor rájönnek, hogy a bűn rabszolgái lettek. A bűn pedig milyen kegyetlen úr! Ha el szeretnénk kerülni ezeket a tapasztalatokat, akkor most kell elgondolkodnunk (Galácia 6:7, 8).

Hol kezdődik a baj?

13. a) Legtöbbször hogyan keletkeznek azok a kívánságok, amelyek bajhoz vezetnek? b) A „rossz társaság” azonosításához kinek a nézőpontjára van szükségünk? c) Emeld ki Jehova nézőpontját, amint a 13. bekezdésben lévő kérdésekre válaszolsz!

¹³ Gondolkozz el azon, hogy legtöbbször hol kezdődik a baj. A Biblia a következő magyarázatot adja: „mindenki úgy van próbára téve, hogy a saját kívánsága vonzza és csábítja. Mikor aztán a kívánság megfogant, bűnt szül; a bűn pedig, mikor végbement, halált hoz világra” (Jakab 1:14, 15). De hogyan keletkezik a kívánság? Az elménket érő hatások által. Ezek pedig gyakran abból erednek, hogy olyan emberekkel töltünk időt, akik nem alkalmazzák a Biblia alapelveit. Természetesen mindannyian tudjuk, hogy kerülnünk kell a „rossz társaságokat” (1Korintus 15:33). De milyen társaságok rosszak? Mi Jehova nézőpontja erről? Ha elgondolkodunk a következő kérdéseken, és fellapozzuk az utalásként megadott írásszövegeket, akkor ez segít nekünk megfelelő következtetésre jutni.

Az, hogy egyesek tiszteletre méltónak tűnnek, vajon azt jelenti, hogy jó társaságok számunkra? (1Mózes 34:1, 2, 18, 19).

Segít-e eldöntenünk, hogy egy társasággal jó-e közelebbi kapcsolatba kerülni, ha megfigyeljük az ott folyó beszélgetéseket, vagy az ott elhangzó vicceket? (Efézus 5:3, 4).

Hogyan érez Jehova, ha szoros kapcsolatban vagyunk olyanokkal, akik nem szeretik őt? (2Krónika 19:1, 2).

Lehet, hogy együtt kell dolgoznunk vagy iskolába járnunk olyanokkal, akikkel nem egyeznek a hitnézeteink. Miért van szükség óvatosságra? (1Péter 4:3, 4).

A televízión, mozifilmeken, interneten, könyveken, folyóiratokon és újságokon keresztül kapcsolatba kerülünk másokkal. Milyen témájú anyagoktól kell távol tartanunk magunkat, amelyek ezekből a forrásokból válnak hozzáférhetővé? (Példabeszédek 3:31; Ézsaiás 8:19; Efézus 4:17–19).

Mit árul el rólunk Jehovának az, hogy milyen társaságot választunk? (Zsoltárok 26:1, 4, 5; 97:10).

14. Milyen csodálatos szabadság vár azokra, akik már most hűségesen alkalmazzák Isten Szavának tanácsait?

¹⁴ Nagyon közel állunk Isten új világához. Isten az égi Királyság-kormányzata által megszabadítja az emberiséget Sátán és a dolgok általa befolyásolt egész gonosz rendszerének a nyomásától. Az engedelmes emberiség fokozatosan felszabadul a bűn összes hatása alól, ami azt eredményezi, hogy tökéletes elmének és testnek örvendhetünk, így örökké élvezhetjük majd az életet a Paradicsomban. Végül minden teremtmény olyan szabadságnak fog örvendeni, amely teljes összhangban van „Jehova szellemével” (2Korintus 3:17). Vajon értelmes dolog mindezt kockáztatni azzal, hogy most semmibe vesszük Isten Szavának tanácsát? Keresztény szabadságunk bölcs felhasználásával bárcsak mindannyian világosan kimutatnánk, hogy valóban „az Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságára” törekszünk (Róma 8:21).

Beszéljük meg a főbb pontokat!

• Milyen szabadsága volt az első emberpárnak? Hogyan van ez kapcsolatban azokkal az állapotokkal, amelyeket az emberiség napjainkban tapasztal?

• Milyen szabadsága van az igaz keresztényeknek? Milyen ellentétben van ez azzal, amit a világ tekint szabadságnak?

• Miért olyan fontos kerülni a rossz társaságot? Ádámmal ellentétben kinek a véleményét fogadjuk el azzal kapcsolatban, hogy mi rossz?

[Képek a 46. oldalon]

Isten Szava figyelmeztet: „Ne vezessenek félre titeket. Rossz társaságok megrontanak hasznos szokásokat”