130. ének

Az élet csodája

Megjelenítés képként

1. Újszülött gyermek, vonuló felhő,

aranyszínű napsugár, búzamező . . .

Nagy ajándék mind, szerető Atyánk!

Csoda mindez életünkben nap nap után.

(REFRÉN)

Ó, mondd, az életért mit adnánk, Urunk?

Szeretünk, s az ajándékod nagy becsben tartjuk.

Kiérdemelni ezt úgysem tudjuk soha,

az élet ajándék, az életünk csoda!

2. Feladhatják bár; van, ki nem küzd már.

’Átkozd Istent, s halj meg már!’ – visszhangozzák.

Mi nem így érzünk; bármi jő, áldunk,

minden egyes drága percért hálát adunk.

(REFRÉN)

Ó, mondd, az életért mit adnánk, Urunk?

Szeretünk, s az embertársunk nagy becsben tartjuk.

Kiérdemelni ezt úgysem tudjuk soha,

az élet ajándék, az életünk csoda!