50. FEJEZET
Jehova megvédi Josafátot
Josafát, Júda királya lerombolja Baál oltárait és bálványait az egész országban. Azt akarja, hogy az emberek ismerjék meg Jehova törvényeit. Ezért fejedelmeket és lévitákat küld Júda minden városába.
A körülöttük élő nemzetek nem merik megtámadni Júdát, mert tudják, hogy Jehova a népével van. Sőt, ajándékokat visznek Josafát királynak. De később a moábiták, az ammoniták és Szeir hegyvidékének lakói Júda ellen jönnek. Josafát tudja, hogy Jehova segítségére van szükségük. Minden férfit, nőt és gyermeket Jeruzsálembe hívat. Eléjük áll, és így imádkozik: „Jehova, nélküled nem tudunk győzni. Kérünk, mondd meg, mit tegyünk!”
Jehova ezt válaszolja: „Ne féljetek! Segíteni fogok nektek. Foglaljátok el a helyeteket, várjatok türelmesen, és lássátok, hogyan mentelek meg benneteket!” Tudod, hogyan szabadítja meg őket Jehova?
Másnap reggel Josafát énekeseket választ ki, és azt mondja nekik, hogy menjenek a hadsereg előtt. Mindannyian kivonulnak Jeruzsálemből Tékoába, a csatatérre.
Miközben az énekesek boldogan dicsérik Jehovát az énekükkel, Jehova harcol a népéért. Zavart kelt az ammoniták és a moábiták között, akik így egymásra támadnak, és egyikük sem marad életben. De Júda népét Jehova megvédi, minden embert, katonát és papot. A szomszédos népek hallanak róla, hogy mit tett Jehova, és ebből tudják, hogy még mindig megvédi a népét. Jehova ma is sokféleképpen védi meg a népét. És nincs szüksége rá, hogy ebben az emberek segítsenek neki.
„Nem nektek kell megvívnotok ezt a csatát. Foglaljátok el a helyeteket, álljatok nyugton, és lássátok meg, hogyan ment meg titeket Jehova” (2Krónikák 20:17)