SAJT
Jób költői nyelvezettel, jelképesen írta le, hogy miként formáltatott az anyaméhben, ezt mondva a nagy Teremtőnek: „Nemde kiöntöttél, mint a tejet, és mint a sajtot, megoltottál?” (Jób 10:10).
A sajtkészítés eltért a vaj készítésétől, mivel az utóbbit köpülték. Az ókorban a sajtkészítés abból állt, hogy a tejet gyorsan megalvasztották egy állat gyomrából származó oltóval vagy bizonyos levelek, illetve gyökerek nedvével. Miután a tej megalvadt, kicsurgatták a savót, és elfogyasztották a friss túrót.
Dávid azt az utasítást kapta, hogy vigyen „tíz adag tejet” az ezredparancsnoknak, akinek a vezetése alatt szolgáltak a testvérei Saul hadseregében (1Sá 17:17, 18). Az eredeti nyelven ez a rész szó szerint úgy olvasható, hogy „tíz tejszeletet”, ami alatt talán „tíz friss sajtot” értettek. A latin Vulgatában úgy jelenik meg, hogy „tíz kicsi formázott sajt”. Az Absolon által kirobbantott polgárháború idején Dávidnak élelmet küldtek a barátai, és ez magában foglalt „tehéntúrót” is; talán ez is lágy sajt volt (2Sá 17:29).