ÉZER

1. (feltehetően: ’felhalmoz’): A Szeir földjén élő horita sejkek egyike (1Mó 36:20, 21, 30). A horitákat később Ézsau fiai legyőzték és kipusztították (5Mó 2:22). Ennek az Ézernek a neve feltehetően azt jelenti, hogy ’felhalmoz’, amiatt, hogy az eredeti héberben ezt a nevet másképp betűzik, mint a lentebbieket.

(2–6.: ’segítség’)

2. Valószínűleg Efraim egyik fia, akit a testvérével, Eleáddal együtt megöltek Gát emberei, „mert lementek, hogy elvegyék a jószágaikat” (1Kr 7:20, 21).

3. A Júda törzséből való Húr fia és Húsa „atyja”. Húsa vagy egy személy, vagy egy júdai város volt (1Kr 4:1, 4; lásd: HÚSA).

4. Főembere annak a 11 bátor személynek Gád fiai közül, akik elkülönültek, és Dávid oldalára álltak a pusztában, amikor még nem mozoghatott szabadon Saul miatt. Mivel Ézer főember volt, nyilvánvalóan ő volt a legnagyobb, s mint ilyen, ’felért ezerrel’ (1Kr 12:1, 8, 9, 14).

5. Jésua fia, Micpa egyik fejedelme, aki Nehémiás vezetése alatt részt vett Jeruzsálem fala egyik részének a javítási munkáiban i. e. 455-ben (Ne 3:19).

6. Egyike azoknak a papoknak, akik abban a menetben vonultak, melyet Nehémiás rendezett Jeruzsálem újjáépített falának felavatásakor i. e. 455-ben (Ne 12:31, 41, 42).