LUKÁCS EVANGÉLIUMA

Ez a beszámoló elsősorban Jézus földi szolgálatáról szól. Pontos, logikus sorrendben leírt feljegyzés, mely azért készült, hogy alátámassza mindazt, amit Teofilusznak szóban tanítottak (Lk 1:3, 4). Mivel a bibliai kánon része, ezért mások is hasznot meríthetnek belőle, mind a zsidók, mind a nem zsidók. Alapvetően időrendi sorrendben lettek feljegyezve az események, bár olykor téma szerint.

Ki írta és mikor? Az evangéliumban nincs megnevezve az író, de többségében az orvost, Lukácsot tartják az írójának (Kol 4:14). Egy egészen korai írásos bizonyíték is van erre, mégpedig az i. sz. II. századból származó Muratori-töredék (kb. i. sz. 170). A beszámoló egy-két jellegzetessége is arra utal, hogy az írója egy tanult orvos volt. Sokkal nagyobb a szókincse, mint a másik három evangéliumnak együttvéve. A többiekhez képest időnként konkrétabban írja le, hogy milyen betegségben szenvedtek azok, akiket Jézus meggyógyított. (Vö.: Mt 8:14; Mk 1:30; Lk 4:38; Mt 8:2; Mk 1:40; Lk 5:12.)

Lukács kétségkívül az evangélium befejezése után írta a Cselekedetek könyvét (Cs 1:1, 2). Mivel Pállal együtt ment Jeruzsálembe az apostol harmadik misszionáriusi útjának a végén (Cs 21:15–17), lehetősége volt arra, hogy pontosan utánajárjon mindannak, ami Jézus Krisztussal történt, méghozzá abban az országban, ahol Isten Fia a szolgálatát végezte. Míg Jeruzsálemben tartózkodtak Pál letartóztatása után, majd azalatt, míg az apostol börtönben volt Cezáreában, Lukács sok szemtanúval beszélhetett, és sok írásos feljegyzést megtekinthetett. Ezért hát ésszerű azt feltételezni, hogy az evangéliumot Cezáreában írta, Pál két évig tartó fogsága alatt (kb. i. sz. 56–58) (Cs 21:30–33; 23:26–35; 24:27).

Miben más, mint a többi evangélium? Csakúgy, mint a másik három evangélium, Lukács beszámolója is rengeteg bizonyítékot sorakoztat fel amellett, hogy Jézus a Krisztus, Isten Fia. Úgy mutatja be Jézust, mint aki szüntelenül imádkozott, és teljesen rábízta magát az Atyjára (Lk 3:21; 6:12–16; 11:1; 23:46). Sok olyan információt tartalmaz, mely kiegészíti a többi evangéliumot, és így teljesebb képet kaphatunk Krisztus Jézusról és az életéről. Az 1. és a 2. fejezetben leírtak szinte teljes egészében csak ebben az evangéliumban találhatóak meg. Legalább hat csoda és úgy kétszer ennyi szemléltetés egyedül itt szerepel. Ezek a csodák a következők: Jézus segítségével néhány tanítványa rengeteg halat fog (5:1–6), Jézus feltámasztja egy naini özvegy fiát (7:11–15), meggyógyít egy meggörnyedt asszonyt (13:11–13), egy vízkóros férfit (14:1–4), tíz leprást (17:12–14) és a főpap rabszolgáját, akinek levágták a fülét (22:50, 51). Néhány példa a szemléltetésekre: a két adós (7:41–47), az irgalmas szamaritánus (10:30–35), a terméketlen fügefa (13:6–9), egy ember nagy vacsorát rendez (14:16–24), az elveszett drachma (15:8, 9), a tékozló fiú (15:11–32), az igazságtalan sáfár (16:1–8), a gazdag ember és Lázár (16:19–31), illetve az özvegy és az igazságtalan bíró (18:1–8).

Mivel Lukács evangéliuma időrendi sorrendben íródott, segít meghatározni, hogy mikor született Keresztelő János és Jézus, illetve hogy mikor kezdték a szolgálatukat (Lk 1:24–27; 2:1–7; 3:1, 2, 23; lásd: ÖSSZEÍRÁS).

Hitelessége: Lukács evangéliumában számos utalás található a Héber Iratokra, illetve sokszor idéz belőle, ami a hitelességét bizonyítja, és azt, hogy összhangban van a Biblia többi könyvével. (Vö.: Lk 2:22–24; 2Mó 13:2; 3Mó 12:8; Lk 3:3–6; Ézs 40:3–5; Lk 7:27; Ma 3:1; Lk 4:4, 8, 12; 5Mó 8:3; 6:13, 16; Lk 4:18, 19; Ézs 61:1, 2.) Egy további bizonyíték a hitelességére, hogy beteljesedett Jézus próféciája, melyet Jeruzsálem és a templom pusztulásáról mondott (Lk 19:41–44; 21:5, 6).

[Kiemelt rész a 268. oldalon]

LUKÁCS EVANGÉLIUMÁNAK ÁTTEKINTÉSE

Lukács beszámolója Jézus életéről; azért íródott, hogy bizonyítsa mindazt, amit Krisztus életéről tanítottak; úgy készült, hogy szívesen forgassák az emberek, bármilyen nemzethez tartozzanak is

Ez az evangélium készült el másodjára, valószínűleg i. sz. 56 és 58 között

Jézus szolgálata előtt (1:1–4:13)

Gábriel előre bejelenti Máriának, hogy Isten Fiát fogja világra hozni; amikor Jézus megszületik, angyalok bejelentik, hogy ő „Krisztus, az Úr”

12 évesen kérdezgeti a tanítókat a templomban

Amikor megkereszteli János, szent szellem száll rá, és egy hang hallatszik az égből, mely kijelenti, hogy Jézus az Isten Fia

Sátán többször is megkísérti Jézust, de nem jár sikerrel

Jézus eleinte főleg Galileában szolgál (4:14–9:62)

Egy názáreti zsinagógában Jézus felolvassa Ézsaiás tekercséből, hogy milyen megbízatást kapott; akik hallják, meg akarják ölni

Tanít egy kapernaumi zsinagógában; kiűz egy démont, és sokakat meggyógyít

Kérdőre vonják, hogyhogy megbocsátja a bűnöket, és gyógyít sabbaton

Miután egész éjjel imádkozik, kiválasztja 12 apostolát

Elmondja a hegyi beszédet

Meggyógyítja egy katonatiszt rabszolgáját, és feltámasztja egy özvegy fiát

Elmondja a két adósról és a magvetőről szóló példázatot; több csodát is végrehajt, például feltámasztja Jairus lányát

Elküldi az apostolait, hogy prédikálják az Isten Királyságát

Péter azt mondja Jézusról, hogy ő a Krisztus; röviddel ezután Péter és még két apostol látja Jézus elváltozását

Jézus a későbbiekben főleg Júdeában és Pereában szolgál (10:1–19:27)

Jézus kiküldi 70 tanítványát prédikálni

Elmondja az irgalmas szamaritánusról szóló példázatot

Megtanítja a tanítványait imádkozni; megcáfolja azt a vádat, hogy Belzebub által űz ki démonokat

Óva inti a tanítványait az anyagiasságtól, és arra ösztönzi őket, hogy keressék Isten Királyságát; beszél a kicsiny nyájról és a hű sáfárról

Meggyógyít egy meggörnyedt asszonyt; válaszol azoknak, akiknek nem tetszett, hogy ezt sabbaton tette

Elmondja, hogy a követőinek számolniuk kell azzal, hogy mivel jár a tanítványának lenni

Példázatokat mond, egyebek közt a tékozló fiúról, valamint a gazdag emberről és Lázárról

Figyelmezteti a tanítványait, hogy ne botránkoztassanak meg másokat; szemlélteti, miért legyenek alázatosak

Meggyógyít tíz leprást, de csak az egyikük, egy szamáriai tér vissza, hogy hálát adjon neki

Az ’Emberfiának napjait’ Noé és Lót napjaihoz hasonlítja

Újra beszél arról, hogy alázatosnak kell lenni, különösen a gazdagoknak; Jerikóba megy, ahol Zákeus megtér

A minákról szóló példázatával rámutat, hogy a Királyság nem abban az időben jön el

Jézus végül Jeruzsálemben és a környékén szolgál (19:28–24:53)

Jézus egy szamárcsikón bevonul Jeruzsálembe, az emberek dicsőítik; sír a város miatt, és megjövendöli, hogy el fog pusztulni

Kiűzi a templomból azokat, akik eladtak; ravasz kérdéseket tesznek fel neki az adófizetésről és a feltámadásról

Jövendöl arról, hogy lerombolják a templomot és Jeruzsálemet, és beszél a nemzetek meghatározott idejének a végéről is

Bevezeti a halálának az emlékünnepét, majd elárulják; Péter levágja a főpap rabszolgájának a fülét, de Jézus meggyógyítja a férfit

Letartóztatják, majd a főpap, a szanhedrin és Pilátus elé hurcolják; Heródeshez küldik, végül újra Pilátus elé kerül

Megfeszítik; az oszlopon a mellette megfeszített gonosztevőnek a paradicsomról beszél; amikor meghal, sötétség borul a földre, és a szentély függönye középen széthasad

Eltemetik, de három napon belül feltámad, és megjelenik a követőinek

Végül a tanítványai szeme láttára felmegy az égbe