KIVÁLTÁS, KIVÁLTÓ

A héber gá·ʼalʹ ige (kivált), mely először az 1Mózes 48:16-ban szerepel (’megszabadít’), azt is jelenti, hogy ’megvált’, vagyis hogy valaki visszaszerez, megvált vagy visszavásárol egy személyt, javakat vagy a legközelebbi hozzátartozó örökségét; a vérbosszulóval kapcsolatban is használja a Szentírás (Zs 74:2; Ézs 43:1). Egy személy legközelebbi hozzátartozójának kellett a kiváltónak (héb.: gó·ʼélʹ) lennie. A sorrend a következő volt: 1. a testvére, 2. a nagybátyja, 3. a nagybátyjának a fia, 4. bármely férfi vérrokona (3Mó 25:48, 49; vö. a 4Mó 27:5–11-ben található sorrenddel; lásd: VÉRBOSSZULÓ).

A mózesi törvény hatálya alatt, ha egy izraelita eladta magát rabszolgának, mert elszegényedett, a kiváltója visszavásárolhatta őt, visszaadva neki a szabadságát (3Mó 25:47–54). Vagy ha valaki eladta az örökségül kapott földjét, a kiváltója visszavásárolhatta azt, és ő visszatérhetett a birtokára (3Mó 25:25–27). Ám nem lehetett kiváltani semmit, ami „örökre odaszentelt” vagy ’pusztulásra szánt’ volt, még egy ember életét sem (3Mó 27:21, 28, 29; lásd: PUSZTULÁSRA SZÁNT DOLGOK).

A Ruth könyvében található egy példa arra, hogy egy kiváltó (gó·ʼélʹ) milyen módon válthatott ki valamit. Amikor Ruth elújságolta az anyósának, Naominak, hogy Boáz földjén tallózott, az így kiáltott fel: „Ez a férfi rokonunk! Ő az egyik kiváltónk!” (Ru 2:20). Miután egy közelebbi hozzátartozó visszautasította a kiváltó szerepét, Boáz eleget tett ennek a kötelezettségének, és bírák meg tanúk előtt szövetséget kötött, ahogyan az szokás volt kiváltáskor (Ru 3:9, 12, 13; 4:1–17).

Jehova mint Kiváltó: Jehova mint Kiváltó az egyszülött Fiának a feláldozásával lehetővé tette, hogy az emberiség megszabaduljon a bűntől, a haláltól, a sír béklyóitól. A Fiúnak a földre kellett jönnie, és „mindenben hasonlóvá kellett lennie a »testvéreihez«”; vér és test részesévé vált, és ezáltal az emberiség közeli hozzátartozója lett (Héb 2:11–17). Pál apostol ezt írta a keresztényeknek: „Őáltala van a mi váltság általi szabadításunk a vére révén” (Ef 1:7; vö.: Je 5:9; 14:3, 4; további részletek végett lásd: VÁLTSÁG).