SZMIRNA

(mirha):

Ókori város Kis-Ázsia ny. partján, ma İzmir (KÉP: 2. köt. 946. o.). A korai időkben görögök telepedtek itt le, majd i. e. 580 körül Alüattész, lüd király lerombolta. Több mint két évszázaddal ezután Nagy Sándor eltervezte, hogy görög városként újjáépíti; ezt a tervet aztán az utódai valósították meg egy másik helyen. Szmirna ezt követően jelentős kereskedelmi várossá fejlődött. Miután az Ázsia nevű római tartomány része lett, megkapó középületeinek köszönhetően híressé vált a szépségéről. Épült egy templom Tiberius császár tiszteletére is, ezzel támogatták a császárimádatot.

Szmirna volt a második a között a hét kis-ázsiai keresztény gyülekezet között, melyekhez a megdicsőített Jézus Krisztus üzenetet intézett, amit János apostol jegyzett le az utasítására (Je 1:11). A leírás alapján a gyülekezet anyagilag szegény volt, ám szellemileg gazdag. Próbára tétetett nyomorúsággal, nyilván üldözéssel, emellett káromlás érte olyanoktól, akik zsidóknak mondták magukat, holott valójában „Sátán zsinagógája” voltak. A szmirnai gyülekezet keresztényei buzdítást kaptak arra, hogy a szegénységük és nyomorúságuk ellenére ne féljenek azoktól, amiket még el kell szenvedniük. Ehelyett bizonyuljanak „hűnek mindhalálig”, hogy megkapják „az élet koronáját” (Je 2:8–11).