’Legyetek éberek és józanok!’
„Ne is aludjunk, mint a többiek, hanem legyünk éberek és józanok!” (1Thess 5:6).
1. Melyik bibliai prófécia beteljesedésére számíthatunk rövid időn belül?
AMIKOR Jézus bejelentette Jeruzsálemnek a saját nemzedékén belül bekövetkező pusztulását, hozzáfűzte: „Mert ezek az igazságszolgáltatás napjai, hogy mindazok beteljesedjenek, amik meg vannak írva” (Luk 21:22). I. sz. 70-ben bekövetkezett Isten igazságos ítéletének végrehajtása mindazokon, akik gyalázták nevét, megszegték törvényeit és üldözték az ő szolgáit. Hasonlóképpen hajtja majd végre Isten az ő igazságos ítéletét nemsokára a dolgok jelen rendszerén is, újabb bizonyítékát szolgáltatva annak, hogy a bibliai próféciában megírt dolgok feltétlenül beteljesednek. Az az ítélet pedig megdöbbentő hirtelenséggel jön el mindazokra, akik nem készültek fel rá, mert a Biblia kijelenti: „Amikor azt mondják: ’Béke és biztonság!’, akkor jön rájuk hirtelen a pusztulás” (1Thess 5:2, 3).
2. Milyen tanácsot ad nekünk Isten Szava, melyet a közvetlen előttünk álló jövőre alkalmazhatunk?
2 A jelenlegi időpont és Isten ítélete végrehajtásának időpontja között feltétlenül szükséges, hogy Jehova szolgái a legnagyobb fokú éberséget és céltudatosságot tanúsítsák. Pál apostol, aki az 1Thessalonika 5:2, 3-ban olvasható ihletett próféciát megírta, azt is kijelentette: „Ne is aludjunk, mint a többiek, hanem legyünk éberek és józanok” (1Thess 5:6). Jézus pedig azt tanácsolta: „Maradjatok tehát éberek és mindenkor könyörögjetek, hogy sikerüljön elkerülnötök mindazokat a dolgokat, amelyeknek meg kell történniük” (Luk 21:36). Péter apostol is hasonló értelemben írta: „Mivel mindezek felbomlanak, milyeneknek kell lennetek a szent viselkedés cselekedeteiben és az isteni önátadás tetteiben” (2Pét 3:11).
MOST JÖJJÜNK JEHOVÁHOZ!
3. Mit kell tenni annak érdekében, hogy valaki túlélőként bejuthasson Isten új rendjébe?
3 Mindazok, akik szeretnének bejutni Isten új rendjébe, sürgősen lépjenek helyes kapcsolatba Jehovával és földi szervezetével már most! „Jehova neve erős torony. Abba fut az igazságos és védelmet talál” (Péld 18:10). „És az lesz a napok befejező részén, hogy Jehova házának hegye szilárd alapokon áll a hegyek csúcsa felett és mindenképpen a halmok fölé emelkedik és hozzá özönlenek majd az összes nemzetek” (És 2:2). Igen, a nemzetekhez tartozó emberek közül mindaz, aki szeretne életben maradni Isten paradicsomi új rendjében, most fusson Jehova hegyére, az ő igaz imádatához, amely szilárd alapokon nyugszik és minden egyéb imádati forma felett magasan áll!
4. Hogyan mutatott rá Jézus arra, hogy végzetes lehet sokáig halogatni az Istenhez való megtérést?
4 Miért olyan sürgős most csatlakozni Jehova igaz imádatához? Hát nem várhat az őszinte egyén addig, amíg ténylegesen is megláthatja Jehova ítéletvégrehajtásának kezdetét, hogy azután gyorsan az ő oldalára álljon? Ez az álláspont talán vonzónak tűnik egyesek előtt, de vajon lesz-e akkor elegendő idő arra, hogy helyes kapcsolatot alakítsunk ki Jehovával? A szentírási bizonyíték azt sugallja: nem lesz! Jézus így figyelmeztet minket: „Ügyeljetek magatokra, hogy szívetek soha ne legyen megterhelve túlzott evés és mértéktelen ivás vagy az élet aggodalmai miatt, és meglepetésszerűen, hirtelen rátok ne jöjjön az a nap, mint egy tőr. Mert eljön az mindazokra, akik a föld színén laknak” (Luk 21:34, 35). Figyeld meg, hogy akik szellemileg nem elég éberek, azokat váratlanul tőrbe ejti az a „nap”, mert „hirtelen”, egy „szempillantás alatt” lepi meg őket ugyanúgy, mint a „hirtelen pusztulás” azokat, akik azt mondják: „Béke és biztonság!”
5. Milyen bibliai példák mutatják, hogy az embereknek addig kell megismerniük Jehovát, amíg a pusztulás nem kezdődik el?
5 Jézus az ilyen személyeket olyan állathoz hasonlítja, amely mit sem sejtve megy a csapda felé. A szellemi tekintetben szunnyadókat pedig olyanokhoz, akik Noé idejében „semmit sem vettek észre, amíg el nem jött a vízözön és mindnyájukat el nem söpörte”. Vajon volt idejük azoknak az embereknek megtanulni valamit is Jehováról és az ő védelme alá menekülni, miután a vízözön elkezdődött? Nem volt, mert Jézus érthetően azt mondja, hogy amikor eljött a vízözön, „mindnyájukat elsöpörte”. Nem voltak bent a védelmet jelentő bárkában Noéval és családjával. Akkor is, amikor Isten ítéletének ideje Szodomára és Gomorára érkezett el, vajon voltak-e olyanok, akiknek sikerült elmenekülni, miután a pusztító tűzeső hullani kezdett az égből? Nem, hiszen mindenki elpusztult Lót és leányai kivételével, akik már korábban elhagyták azt a területet. Még Lót feleségét is utolérték a pusztító erők, pedig ő elindult velük együtt, de azután habozni kezdett. Okkal mondhatta tehát Jézus: „Emlékezzetek Lót feleségére!” (Máté 24:37–39; Luk 17:32).
6. Milyen tévhit ellen szólnak a bibliai bizonyítékok?
6 Vajon lehet-e számítani „Nagy Babilon”-nak, a hamis vallás világbirodalmának bukása után egy olyan időszakra, amikor az embereknek lehetősége nyílik arra, hogy szellemileg felébredjenek és keressék Jehovát? A szentírási bizonyíték nyomatékosan ez ellen szól. Az imént említett tapasztalatokon kívül a zsidó nemzet első századi példája is arra mutat, hogy nem lesz ilyen lehetőség. Azok a vallásos zsidók ugyanis úgy érezték, hogy kellő mértékben imádják Istent és nincs szükségük Jézus vagy a követői prédikálásának meghallgatására. Jézus azonban arra figyelmeztetett: „Amikor pedig látjátok Jeruzsálemet táborozó seregektől körülvéve, akkor megtudjátok, hogy elközeledett az ő pusztulása. Akkor, akik Júdeában [lesznek], meneküljenek a hegyekbe, akik annak közepette vannak, menjenek ki abból” (Luk 21:20–22). Ámde amikor a római seregek — amelyek körülvették Jeruzsálemet — i. sz. 66-ban visszavonultak, az elbizakodott zsidók nem kezdtek ’menekülni’. A római seregek visszavonulását megfutamodásnak tekintették, megtámadták annak utóvédjeit, és semmi szükségét nem látták a menekülésnek. Azt hitték, hogy Isten velük van, sőt még új ezüstpénzeket is verettek ezzel a felirattal: „Jeruzsálem, a Szent [város]”. Jézus ihletett próféciája azonban rámutatott, hogy Jeruzsálem nem volt már szent Jehova számára.
7. Mi lett a sorsa azoknak a zsidóknak, akik Jézus tanácsával ellentétes módon jártak el?
7 A hamis vallás által félrevezetett zsidók nem távoztak el Jeruzsálemből és Júdeából, amikor arra lehetőségük nyílt. I. sz. 70 tavaszán éppen az ellenkezőjét tették! Tömegesen tódultak Jeruzsálembe a vallási ünnepekre. Hanem éppen akkor, a hatalmas római seregek, Titusz tábornok parancsnoksága alatt visszatértek Jeruzsálem alá, körülvették a várost és annak minden lakóját, akárcsak az állatokat, csapdába ejtették. Rövid ostrom után a város elpusztult. Az események egyik szemtanúja, a történész Flavius Josephus így írt erről: „Az egész háborúban ejtett hadifoglyok száma 97 000 volt; az ostrom alatt 1 100 000 ember pusztult el, a legtöbb született zsidó volt, de nem jeruzsálemiek. Mert a kovásztalan kenyerek ünnepére a nép az egész országból a fővárosba sereglett és . . . váratlanul itt érte az ostrom . . . a nép úgy beszorult a városba, mint valami börtönbe, és az ellenséges [római] hadsereg emberekkel telezsúfolt várost zárt körül” (A zsidó háború, VI. könyv, IX. fejezet, 3, 4. bekezdés, Révay József fordításában).
8. Mit értek el azok a keresztények, akik hallgattak Jézusra ellentétben azok sorsával, akik csak az utolsó pillanatban próbáltak elmenekülni?
8 A keresztények azonban, akik éberek és józanok maradtak, ekkor már rég nem voltak Jeruzsálemben és Júdeában, hanem biztonságos helyre menekültek, amikor i. sz. 66 után lehetőségük nyílt rá. Mivel hittek Jézus prófétai szavainak és annak megfelelően jártak el, életben maradtak. Amikor tehát i. sz. 70-ben eljött a zsidókra a „nagy nyomorúság”, már nem volt idő a menekülésre. Azok az ezrek, akik megpróbálták áttörni a római ostromgyűrűt és elmenekülni a városból, a római katonák kezére kerültek. A katonák sok zsidó beleit karddal hasították fel, hogy megszerezzék az aranyat, melyet azok lenyeltek.
ÉLETBEN MARADÁS EGY SOKKAL NAGYOBB „NYOMORÚSÁGBAN”
9, 10. a) Milyen súlyos lesz a „nagy nyomorúság”? b) Miért nem látszik valószínűnek, hogy bármilyen nyugalmi időszak bekövetkezhetne „Nagy Babilon” pusztulása után?
9 Bizony nagy volt a „nyomorúság”, amely a zsidókra szakadt, pontosan úgy, ahogy Jézus megjövendölte! (Luk 19:43, 44). Jézus szavai azonban jelezték, hogy egy sokkal nagyobb „nyomorúság”-nak kell eljönni a mi időnkben, Jehova „bosszúnapján”. Jelenlétének „jeléről” feltett kérdésre válaszolva Krisztus kijelentette: „Mert akkor nagy nyomorúság lesz, amilyen még nem volt a világ kezdete óta egészen mostanáig és nem is lesz többé” (Máté 24:3, 21). Ez a „nyomorúság” nemcsak „Nagy Babilonra” szakad, hanem Sátán egész rendszerére, beleértve annak politikai, társadalmi és gazdasági intézményeit.
10 Bár a „hirtelen” pusztulás a hamis valláson kezdődik, lelassulás nélkül halad a vég felé (1Thess 5:3). Annak bizonyítására, hogy semmilyen nyugalmi idő nem követi majd „Nagy Babilon” bukását, a bibliai prófécia rámutat arra, hogy az Isten-ellenes erők, amelyek Nagy Babilon bukását előidézték, Jehova tanúi iránt sem tanúsítanak semmiféle rokonszenvet. Ellenkezőleg, ezek az Isten-ellenes erők meggyűlölik Isten népét és ellene fordulnak. A Biblia rámutat, hogy ugyanaz a „tíz szarvú vadállat”, amely elpusztította „Nagy Babilont”, hadat visel a „Bárány”, Jézus Krisztus ellen, akit követői képviselnek itt a földön (Jel 13:1; 17:12–14, 16; 19:19). A hamis vallásnak ezek a diadalittas legyőzői kétségkívül csupán egy másik vallásnak tekintik Isten szolgáit. Úgy gondolják, hogy ezt a vallást is félre kell tenni az útból, hogy semmi se akadályozza többé az egész földre kiterjedő uralmuk gyakorlását (Ez 38:14–16).
11. Hogyan éri el a „nagy nyomorúság” a csúcspontját?
11 Isten szolgái ellen indított támadásuk azonban annyi, mintha Isten ellen támadtak volna, mert Jehova ezt mondja: „Aki titeket bánt, az én szemem fényét bántja” (Zak 2:8; Ez 38:18, 19). Ez Jehovát azonnali közbeavatkozásra készteti. Armageddoni haragját zúdítja a támadókra (Jel 16:14, 16). Parancsot ad királyi Fiának, Krisztus Jézusnak és mennyei seregeinek a támadásra! Krisztus és mennyei seregei megsemmisítő csapást mérnek a föld királyaira és az istentelen rendszer minden megmaradt elemére, valamint támogatóikra. Hangos szóval kiáltva, egy angyal meghívja az ég madarait: „Jöjjetek ide, gyülekezzetek az Isten nagy vacsorájához, hogy ehessétek a királyok húsos részeit, a katonai parancsnokok húsos részeit, és az erős emberek húsos részeit, és a lovak s a rajtuk ülők húsos részeit, a szabadokét éppúgy, mint a rabszolgákét, a kicsikét és a nagyokét” (Jel 19:17, 18). Így éri el a „nagy nyomorúság” a csúcspontját. Isten igazságos „bosszúnapja” a dolgok e sátáni rendszere felett végéhez ér.
12. Mikor kell az őszinte embereknek „Jehovát keresniük”?
12 A „hirtelen pusztulás” kezdetétől, amelynek nyitánya „Nagy Babilon” feldúlása lesz, s amely a nemzetek Jehova szolgái ellen indított támadásába megy át, majd pedig Armageddon csatájában folytatódik, semmiféle szünet nem várható a „nagy nyomorúság” alatt. Nincs tehát bibliai alap olyan következtetésre, hogy lesz elegendő idő az Istenhez való megtérésre a hamis vallás elpusztulása után. Ehelyett azok, akik szeretnének élve átkerülni Isten új rendjébe, most forduljanak Jehovához! „Keressétek Jehovát, amíg megtalálható. Hívjátok őt, amíg közel van!” (És 55:6). Most van itt az ideje annak, hogy a becsületes egyének hittel, bátorsággal, szeretettel és szolgálattal teli életet alakítsanak ki maguknak. Most kell felkészülniük arra, hogy kiállják a nagy nyomást, amely Isten népére jön a gyorsan közelgő „nagy nyomorúság” alatt.
13. Kikhez hasonlíthatók Isten hű szolgái, és mennyiben hasonlítanak rájuk?
13 Isten Szava jól kiképzett katonákhoz hasonlítja hű szolgáit, akik figyelmesek, akik védőpáncélt viselnek és készek engedelmeskedni vezérüknek. Nem olyanok, mint a felkészületlen hadsereg, amely barakkjaiban alszik a veszély és sürgős szükség idején. Pál mondja: „Ne is aludjunk, mint a többiek, hanem legyünk éberek és józanok. Mert akik alszanak, szokás szerint éjjel alszanak, és akik megrészegednek, általában éjjel részegednek meg. Mi azonban, akik a nappalé vagyunk, legyünk éberek, viseljük a hit és a szeretet páncélját, sisakként pedig a megmentés reménységét; mert nem haragra rendelt minket Isten, hanem hogy megmentést szerezzünk a mi Urunk Jézus Krisztus által” (1Thess 5:6–9).
14. Mi mutatja, hogy Isten szolgái feltétlenül kellő tájékoztatást kapnak, hogy Isten akaratát cselekedhessék?
14 Isten szolgái teljes bizalommal számítanak arra is, hogy Isten mindenkor tájékoztatja szervezetét, így annak tagjai kellő lépéseket tehetnek életbenmaradásukért. Ebben biztosak lehetünk, mert a Jelenések könyvének a hetedik fejezetében található ihletett prófécia feltárja, hogy egy ’nagy sokaság — amelyet ember volt képes megszámlálni — minden nemzetből, törzsből, népből és nyelvből . . . kijön a nagy nyomorúságból’ és életben marad, hogy bemenjen Isten új rendjébe, ahol „Isten letöröl majd szemükről minden könnyet” (Jel 7:9, 14, 17). S miért marad életben ez a „nagy sokaság”? Azért, mert ők „szent szolgálatot végeznek Istennek éjjel és nappal” és ezért ’kiterjeszti védősátorát felettük’ (Jel 7:15). Mivel kellőképpen tájékozottak, tudják, hogyan kell Istent elfogadható módon szolgálni. Nem fognak tétlenül arra várni, hogy meglássák, mi történik majd. Tudják, hogy csak aki „az Isten akaratát cselekszi”, ’az marad meg örökké’ (1Ján 2:17).
FOKOZOTT TEVÉKENYSÉG
15. Hogyan tettek eleget Jehova tanúi annak a parancsnak, hogy „a Királyságnak ezt a jó hírét prédikálják az egész lakott földön”?
15 Jézus próféciájának teljesedéséhez tartozik az is, ami egyébként részét képezi Isten napjainkra vonatkozó akaratának: „A Királyságnak ezt a jó hírét prédikálják az egész lakott földön tanúskodás végett minden nemzetnek és akkor jön el a vég” (Máté 24:14). Az igaz keresztények számára ezek a prófétai szavak tulajdonképpen azt parancsolják, hogy mondják el másoknak is az Isten Királysága és az eljövendő új rend jó hírét. Jehova tanúi feltétlenül engedelmeskednek e parancsnak most, ezekben az „utolsó napok”-ban (2Tim 3:1; vö. Máté 28:19, 20). Önzetlenül feláldozzák idejüket és erőforrásaikat, hogy másokkal is közöljék Isten földünkkel kapcsolatos csodálatos szándékát. E kemény munka eredményeként több mint 5 millió személy fejezte ki érdeklődését világszerte Isten új rendje iránt, valamint a megváltásról való gondoskodása iránt, amit Jézus Krisztus által tett lehetővé. Ezt azzal mutatták ki, hogy az elmúlt áprilisban összejöttek megünnepelni Krisztus halálának Emlékünnepét.
16, 17. a) Milyen utasításokat kapott Izrael nemzete, mielőtt Isten elpusztította Jerikót? b) Hogyan hajtották végre ezeket az utasításokat?
16 Mialatt Jehova előrehaladó szervezete prédikáló tevékenységének végső szakasza felé közeledik, nem kétséges, hogy munkaterületük egyre bővül. Emlékezz csak vissza, milyen parancsot kaptak az izraeliták közvetlenül azt megelőzően, hogy Isten elpusztította Jerikót! Először hat napon át mindennap egyszer kellett megkerülniük a várost. Majd pedig így szólt az utasítás: „A hetedik napon hétszer kerüljétek meg a várost és a papok fújják meg a kürtöt. És legyen úgy, hogy amikor felharsan a kosszarvakból készült kürt, amikor meghalljátok a kürt szavát, az egész nép törjön ki hatalmas harci kiáltásban; és a város fala körben leomlik” (Józs 6:2–5).
17 Azon a hetedik, egyben utolsó napon, az izraelitáknak hétszeresére kellett növelni tevékenységüket! „Hatalmas harci kiáltásban” kellett kitörniük. Pontosan az utasítás szerint cselekedtek. „Történt pedig a hetedik napon, hogy pirkadatkor fölkeltek és ilyen módon hétszer megkerülték a várost . . . A hetedik alkalommal pedig a papok megfújták a kürtöt és Józsué ezt mondta a népnek: ’Kiáltsatok, mert Jehova nektek adta a várost!’ . . . És az történt, hogy amint a nép meghallotta a kürt hangját és a nép hatalmas harci kiáltása felharsant, a fal kezdett leomlani” (Józs 6:15, 16, 20).
18. Mire számíthatunk a prédikáló tevékenység területét és módját illetően, mielőtt véget érne a dolgok jelen rendszere?
18 Most, a korszakok csúcspontján a prédikáló tevékenységünk hasonló kiterjesztésére számíthatunk. Nem kétséges, hogy mielőtt bevégződne a „nagy nyomorúság”, szemtanúi leszünk az Isten neve és Királysága mellett szóló és a világtörténelemben páratlan méretű tanúskodásnak. S jóllehet ez a tanúskodás ma még tartalmazza a megmentés céljából Jehova szervezetébe való meghívást is, kétségkívül eljön az az idő, amikor az üzenet erőteljesebb hangnemre vált át, mint „hatalmas harci kiáltás”. A Jelenések 16:21 megmutatja, hogy „nagy jégeső hullott az égből az emberekre, minden darab körülbelül egy talentum [közel 45 kg] súlyú, és az emberek káromolták Istent a jégeső csapása miatt, mert ez a csapás rendkívül nagy volt”. A jégeső megfagyott, megkeményedett vízcseppekből áll. Ez jól szemlélteti, hogy végül Jehova ítéletüzenete úgy éri az engedetlen emberiséget, mint egy keményen sújtó jégeső. Az a tény, hogy a jégeső-csapás „rendkívül nagy” lesz, azt sugallja, hogy a legvégén Jehova szolgái igen kemény hangnemben közlik majd Jehova „ítéletnapjának” üzenetét.
19. ’Milyenfajta személyeknek kell lennünk’, tekintettel a közvetlen előttünk álló jövőre?
19 Jól tesszük tehát, ha Péterhez hasonlóan mi is azt mondjuk: „Mivel mindezek felbomlanak, milyeneknek kell lennetek a szent viselkedés cselekedeteiben és az isteni önátadás tetteiben!” (2Pét 3:11). Feltétlenül szükségünk van arra, hogy ’vigasztaljuk továbbra is egymást és építsük egymást’. Mindig ’a jóra törekedjünk egymás iránt’ (1Thess 5:11, 15). „Ezért tegyünk mindenkivel jót addig, amíg kedvező időnk van rá, de különösképpen azokkal, akik kapcsolatban vannak velünk a hitben” (Gal 6:10). Ezért ne mulasszuk el, hogy mindig ’éberek és józanok’ maradjunk! (1Thess 5:6).
[Kép a 25. oldalon]
Mindazok, akik élni szeretnének Isten új rendjében, most igyekezzenek eljutni Isten igaz imádatához
[Kép a 26. oldalon]
A keresztények, akik hallgattak Jézus szavára, idejében elmenekültek Jeruzsálemből és elkerülték annak sorsát i. sz. 70-ben
[Kép a 27. oldalon]
Isten Szava az éber szolgáit jól képzett harcosokhoz hasonlítja, akik védőpajzsot viselnek és készek engedelmeskedni
[Kép a 28., 29. oldalon]
Amikor az izraeliták kezdtek „nagy harci kiáltást hallatni”, Jerikó falai leomlottak