Milyen zenét szeretsz?

EGY RÉGI spanyol közmondás szerint: ’A zenéhez és gyógyításhoz mindenki ért egy keveset.’ Ez így is van, gyakorlatilag mindenki el tud dúdolni, énekelni vagy fütyülni valamilyen dallamot. Igen, a zene és annak érzékelése az emberiség adományai közé tartozik. A költő Longfellow az alábbi nyilatkozatig jutott el ebben a témában: „A zene az emberiség egyetemes nyelve.”

Hiszen az emberiség kezdettől fogva ki volt téve a zenének! Ki ne hallott volna gyönyörű madárdalt? Megcsodálhatjuk a kanári kicsi torkán kiáradó változatos hangokat. Kellemes érzéssel tölthet el bennünket a csúfolódó rigó változatos hangja, a kakuk egyszerű kiáltása, vagy a többi ragyogó tollú énekes trillázása.

Még a csecsemők is készségesen reagálnak kedvenc altatódalukra. Valóban, jelenleg már azt is kimutatták, hogy az emberi magzatok is reagálnak a zenére. Mozgásukkal érzékelhetik, hogy kellemes vagy kellemetlen számukra, amit hallanak.

Mikor fejlődtek ki a hangszerek?

Világi szempontból nem könnyű felelni erre a kérdésre. Az Encyclopaedia Britannica megállapítása szerint: „Úgy tűnik, hogy a hangszerek kifejlődése az ősi fejlett civilizációk között leginkább Ázsiában és Észak-Afrikában ment végbe . . . A hárfát már a legrégibb időktől használták Mezopotámiában [és] Egyiptomban.”

A Biblia azonban egyedülállóan megállapítja, hogy az első embernek, Ádámnak egy korai leszármazottja, Jubál „volt az ősatyja minden hárfásnak és síposnak” (1Mózes 4:21). Vagy ő alkalmazott elsőként húros és fúvós hangszereket, vagy ő alapított olyan foglalkozást, amely lendületet adott a zene fejlődésének — és mindezt 5000 évvel ezelőtt.

A zene elfogadott tartozéka volt a patriarchális életnek a Noé napjainak özönvize után. Lábán például elpanaszolta vejének, Jákobnak, hogy: „Miért kellett titkon elsietned . . . s nem szóltál nekem, hogy örömmel, énekszóval, tamburinnal és hárfával bocsátottalak volna el” (1Mózes 31:27).

Évszázadok múltán, Isten templomában szolgálatban álltak, „négyezren pedig [a léviták], akik Jehovát dicsérik hangszereken, amelyeket — mondta Dávid — én készíttettem dicséret adásra” (1Krónika 23:5). Maga Dávid, Izrael királya képzett zenész volt a 10 húrú hárfán és új hangszereket is tervezhetett (Zsoltárok 144:9; 2Krónika 7:6; 29:26, 27; Ámos 6:5).

Napjaink zenéje

Ma talán jobban uralkodik a zene, mint valaha. Burjánzik a rádión, televízión, lemezeken és kazettákon. És milyen változatosan! Van népzene, kóruszene — klasszikus zene, opera — dzsessz, van úgynevezett country and western, van továbbá rhythm and blues, van diszkózene, és léteznek a rock zene különböző változatai; a felsorolás végtelennek látszik és folyton változik. Mihelyt elhal egy népszerű stílus, máris másik foglalja el a helyét.

Milyen zenét szeretsz hát? Jelent-e különbséget, hogy melyik a kedvenced? Tud-e hatni a kilátásodra, befolyásolja-e a jövődet?

[Kép a 3. oldalon]

Hangszered — a fejlődésük sorrendjében