Kisegítő szolgák — áldás Jehova népe számára
„Őket is előbb ki kell próbálni alkalmasságuk tekintetében, és csak akkor szolgáljanak, ha kifogástalanok” (1TIMÓTHEUS 3:10).
1. Kik segítenek biztosítani a gyülekezet boldogságát és egységét?
JEHOVA „a boldog Isten”, és azt akarja, hogy szolgái is boldogok legyenek (1Timótheus 1:11). Ezért gondoskodott vénekről és kisegítő szolgákról, népe áldására. Ezek a felelős férfiak hasznos célt szolgálnak és segítenek abban, hogy a keresztény gyülekezet boldogságban, egységben, és gördülékenyen működhessen. Mily hálásak Jehova Tanúi azért a szeretetteljes és hasznos szolgálatért, amit ezek a kinevezett férfiak végeznek Isten teokratikus szervezetében!
2. Milyenek legyenek a vének és a kisegítő szolgák magatartása, és mit ne tévesszenek soha szem elől?
2 A létfontosságú munka ellenére, amelyet a vének és a kisegítő szolgák a gyülekezet javára végeznek, nem szabad túlbecsülniük a saját fontosságukat. Arra kell gondolniuk, hogy Jézus Krisztus is alázatosságra intette a követőit. Egy alkalommal ezt mondta nekik: „Aki megalázza magát, mint ez a fiatal gyermek, az lesz a legnagyobb a mennyek királyságában” (Máté 18:4). Jakab tanítvány pedig ezt írta: „Alázkodjatok meg Jehova szeme előtt, és ő felmagasztal titeket!” (Jakab 4:10; Róma 12:3). Az alázatosság nem kívánja ezektől a férfiaktól, hogy alábecsüljék véni vagy kisegítő szolgai munkájukat. Alázatosak maradhatnak úgy is, ha elöl járnak a szolgálati tevékenységben. Sohase tévesszék szem elől, hogy milyen hasznos célokat szolgál a tevékenységük, de ugyanakkor mindig gondoljanak mind Jehova, mind testvéreik iránti kötelezettségeikre, és a lehető legjobb képességeik szerint végezzék a feladataikat.
3. Mihez lehetne hasonlítani a Jehova Tanúi közt megnyilvánuló egyesült tevékenységet, és az önátadott férfiak hogyan segíthetik elő az ilyen egységet és a Királyság-érdekek előrehaladását?
3 A Jehova Tanúi közt folyó egyesült tevékenységet ma az emberi test egységéhez lehetne hasonlítani. Tulajdonképpen Pál is az emberi test sok tagból álló felépítéséhez hasonlította Krisztus szellemi testét. A test összes tagja a kölcsönös előnyök érdekében jól együttműködik egymással (1Korinthus 12:12–31). És a vének és a kisegítő szolgák feltétlenül áldást jelentenek Jehova népe számára, mivel ezek a férfiak a mai keresztény gyülekezet egységes működését segítik elő. (Vö. Kolossé 2:18, 19.) A gyülekezet önátadott férfi tagjai, akik azon igyekeznek, hogy Jehova szervezeti elrendezését támogassák, és ’felvigyázói tisztségre törekszenek’, létfontosságú módon járulnak hozzá a keresztény egységhez és a Királyság-érdekek előmozdításához (1Timótheus 3:1). De hogyan lesz a keresztény férfi alkalmas arra, hogy első állásaként kisegítő szolgává lehessen?
„Előbb ki kell próbálni alkalmasságuk tekintetében”
4. a) Miért kell a szóbajöhető kisegítő szolgákat ’előbb kipróbálni alkalmasságuk tekintetében’? b) Mire legyenek hajlandók ezek a férfiak?
4 Pál apostol elmondta munkatársainak, Timótheusnak, hogy milyen követelményeket támasztanak azokkal szemben, akiket kisegítő szolgának akarnak kinevezni. Pál többek közt ezt írta: „Őket is előbb ki kell próbálni alkalmasságuk tekintetében, és csak akkor szolgáljanak, ha kifogástalanok” (1Timótheus 3:10). Ez elejét veszi annak, hogy alkalmatlan egyének kerüljenek kinevezésre, akik nem felelnek meg bizonyos alapvető bibliai követelményeknek. Egyben időt hagy arra, hogy megviszgálják a jövőbeni kisegítő szolgák indítékait. Ezeket a férfiakat semmiképpen nem vezérelheti a tekintély megszervezése, hiszen az arra utalna, hogy nincs bennük alázatosság. Ezzel ellentétben, ha valaki elismeri, hogy a keresztény Isten iránti önátadása feltétel nélküli és mindent magában foglal, akkor az ilyen testvér hajlandó lesz bármilyen minőségben szolgálni, ahol Jehova jónak látja felhasználni őt a szervezetében. Igen, a jöndőbeli kisegítő szolgáknak éppen úgy készeknek kell lenniük a szolgálatra, mint ahogy Ésaiás is kész volt, aki ezt mondta: „Itt vagyok! Küldj engem!” (Ésaiás 6:8).
5. a) A kisegítő szolgákkal kapcsolatos mely követelmények felsorolása található meg az 1Timótheus 3:8-ban? b) Mit jelent „komoly”-nak lenni? c) Mire gondolt Pál, amikor azt mondta, hogy a kisegítő szolgák ne legyenek „kétnyelvűek”?
5 „A kisegítő szolgák hasonlóképpen legyenek komolyak, nem kétnyelvűek, nem sok borivók, nem tisztességtelen nyereségre vágyók” — magyarázta Pál (1Timótheus 3:8). Bár egyes kisegítő szolgák viszonylag fiatalok, mégsem fiatalkorúak, ezért „komolyak”-nak kell lenniük. Meg kell tanulniuk, hogy komolyan vegyék a fontos dolgokat. (Vö. Példabeszédek 22:15.) Legyenek megbízhatóak és lelkiismeretesek, akik nem hajlamosak arra, hogy könnyelműen vegyék a felelősséget. Természetesen megbízhatóaknak kell lenniük, vagyis komolyan kell venniük a feladataikat. Elvégre is, mi lehet fontosabb, mint Jehovának végzett szent szolgálatunk? Ez ugyanis élet és halál kérdése — mind önmaguknak, mind másoknak. (Vö. 1Timótheus 4:16.) Azonkívül, amikor azt mondja, hogy a kisegítő szolgák ne legyenek „kétnyelvűek”, Pál azt akarja mondani, hogy legyenek egyenesek, igazmondók, nem pletykálkodók, nem kétszínűek, nem fondorlatosak (Példabeszédek 3:32).
6. Milyen formában nyilváníthatják ki a kisegítő szolgák a kiegyensúlyozottságukat?
6 A jó kiegyensúlyozottság is követelmény az olyan férfiak életében, akik alkalmasak a kisegítő szolgai állásra. Pál nyilvánvalóan azt akarta mondani, hogy mellőzniük kell az iszákosságot, a mohóságot, és a becstelenséget, amikor azt mondta, hogy legyenek „nem sok borivók, nem tisztességtelen nyereségre vágyók”. Ezeknek a keresztény férfiaknak kerülniük kell még a látszatát is annak, mintha túlzottan érdekelnék őket az élvezetek vagy az anyagiak. Mindenben azon kell lenniük, hogy a szellemi dolgokat tegyék az első helyre életükben. Így megőrizhetik a „tiszta lelkiismeretet” embertársaik előtt, és — ami még fontosabb — Isten előtt (1Timótheus 3:8, 9).
7. a) Miért mondhatjuk azt, hogy a kisegítő szolgák felelősségei nem kiskorúaknak valók? b) Mit árul el az, ha egy kisegítő szolga még nőtlen?
7 A kisegítő szolgákra háruló komoly felelősségek nem kiskorú fiataloknak valók. Az Írás úgy beszél ezekről a férfiakról, mint akik abban a korban vannak, amikor már megházasodhatnak és családot alapíthatnak. Ily módon lehetőségük van arra, hogy ’helyes módon elnököljenek gyermekeik és saját háza népük felett’ (1Timótheus 3:12). Vajon ez azt jelenti, hogy egy fiatalember addig nem nevezhető ki kisegítő szolgának, amíg előbb meg nem nősül és családot nem alapít? Egyáltalán nem így van! Sőt, ha vonakodik elsietett házasságot kötni, mielőtt alaposan felkészülne rá, vagy mielőtt megfelelő alámerített keresztény társat találna, az bizonyos fokú érettséget árulna el, amire szükség van ahhoz, hogy az ember képes legyen a saját személyes ügyeinek intézésére, és még inkább a komoly gyülekezeti felelősségek ellátására.
8. Milyen felelősség hárul a kisegítő szolgákra az 1Timótheus 3:13, valamint a Máté 24:14 alapján?
8 Pál azt mondta, hogy azok a férfiak, „akik . . . jól végzik el szolgálatukat, jó hírnevet és igazi bátorságot szereznek maguknak a Krisztus Jézussal kapcsolatos hit szólására” (1Timótheus 3:13). Egyik módja annak, hogy kimutassák e nagy ’bátorságukat a szólásra’ az, hogy tevékenyen részt vesznek ’a királyság jó hírének a prédikálásában’ (Máté 24:14). Tisztában kell lenniük azzal, hogy ők is felelősek a vénekkel együtt abban, hogy elöl járjanak házról házra való prédikálásban, és a szolgálat egyéb formáiban is részt vegyenek (Cselekedetek 5:42; 20:20, 21). Miközben Sátán gonosz rendszere gyorsan közeledik a vég felé, egyre sürgetőbbé lesz a prédikáló tevékenység. A kisegítő szolgáknak ezért állandóan napirenden kell tartaniuk a gyülekezet előtt a Királyság-prédikálás sürgős jellegét azáltal, hogy kitűnő személyes példát mutatnak a szántóföldi szolgálatban.
Nagy segítség a teljes idejű szolgálat
9. Tekintettel a mi időnk sürgető jellegére, milyen szolgálatot vállal ma sok keresztény?
9 Tekintettel válságos korunk sürgető jellegére, számos keresztény férfi és nő vállalja napjainkban a teljes idejű szolgálatot. Sokan — akiket úttörőknek hívnak — naponta átlag kettőtől öt órát töltenek el a prédikáló munkában, némelyek mint idegen országban szolgáló misszionáriusok. Mások az Őrtorony Társulat főhivatalában vagy fiókhivatalaiban végeznek teljes idejű munkát a föld különböző részén. Szolgálatuk nagy öröm és megelégedés forrása mind nekik, mind azoknak, akiket kiszolgálnak. Sok esetben éppen a teljes idejű szolgálatban szerzett tapasztalatok segítenek kifejleszteni azokat a képességeket, amelyekre szükség van ahhoz, hogy valaki eredményesen szolgálhasson a gyülekezetben mint kisegítő szolga.
10., 11. Az itt említett személyes nyilatkozatok alapján, miben előnyös a teljes idejű szolgálat azok számára, akik szeretnének kisegítő szolgák lenni?
10 Egy korábbi kisegítő szolga, aki jelenleg vénként szolgál Németországban egy berlini gyülekezetben, a következőket mondja az úttörő szolgálatról, amelyet — mint fiatalember — évekkel ezelőtt végzett: „Elmondhatom, hogy olyan lépés volt ez, amit sohasem bántam meg. Jehova megáldott engem. A vele való kapcsolatom még bensőségesebb lett.” Igen, mint annyi ezer másik, ez a testvér is felfedezte, hogy a teljes idejű szolgálat képes elmélyíteni a Jehovával való személyes kapcsolatot és képes felgyorsítani a keresztény érettség felé való haladást.
11 Egy másik, hosszú ideje szolgáló úttörő megmagyarázza, hogyan segítette őt a teljes idejű szolgálat. „Megnyugodtam és kiegyensúlyozottabb lettem az elhamarkodott ítéletek tekintetében” — mondja. „Boldogabb lettem és rugalmasabban tudom kezelni a különféle típusú embereket.” Nem éppen ezekre a tulajdonságokra van szüksége azoknak, akik kisegítő szolgákként szeretnének szolgálni?
12. a) Milyen lehetőségek kínálkoznak arra, hogy részt vegyünk a teljes idejű szolgálatban? b) Milyen képességek szükségesek ahhoz, hogy valaki részt vehessen a teljes idejű szolgálatban és amely képességek a kisegítő szolgákat is segítik a feladataik elvégzésében?
12 Részt venni a teljes idejű szolgálatban — ha a Szentírás szerinti felelősségeink lehetővé teszik — csodálatos alkalom a keresztény férfiak számára, hogy ’előbb ki legyenek próbálva alkalmasságuk tekintetében’. Vannak, akik tartósan vállalják ezt a szolgálatot, mások időről időre végzik azt. A fiatalok az iskolai szünidében vállalkozhatnak rá, az idősebbek a szabadságidő alatt vagy az év más, megfelelő időszakában. Természetesen kiegyensúlyozottságra és gondos tervezésre van szükség a teljes idejű szolgálathoz. A kisegítő szolgáknak is szükségük van ezekre a tulajdonságokra és ezek segítenek nekik feladataik elvégzésében. De melyek ezek a feladatok?
A kisegítő szolgák feladatai
13. A Cselekedetek 6:1–6 mit javasol a kisegítő szolgák számára kijelölt munka típusát illetően?
13 Bár a Cselekedetek 6:1–6. verse nem vonatkozik közvetlenül a kisegítő szolgák kinevezésére, az ott elmondottakból fogalmat alkothatunk magunknak arról, hogy milyen természetű feladatokkal bízzák meg általában a kisegítő szolgákat. Nem a hívőtársaik tanításával, hanem az eledel kiosztásával mentesítette a kiválasztott „hét képesített férfi” az apostolokat bizonyos munka alól, hogy ’az imádkozásnak és az ige szolgálatának adhassák át magukat’. Hasonló feladatok ellátásával a kisegítő szolgák ma is lehetővé teszik, hogy a vének több időt fordíthassanak a pásztorkodásra és „Isten nyája” oktatására (1Péter 5:2, 3).
14. Milyen különböző feladatokkal lehet megbízni a kisegítő szolgákat?
14 A kisegítő szolgák feladataival kapcsolatban a Szervezetten a szolgálatunk elvégzésére című könyv kijelenti: „A kisegítő szolgát megbízhatják azzal, hogy törődjön a gyülekezet irodalom-készletével, úgyhogy mi kényelmesen be tudjuk szerezni magunknak azt az irodalmat, amelyre személyesen vagy a prédikáló szolgálat számára szükségünk van. Más valaki a folyóiratokat kezelheti a gyülekezetben. Másokat azzal bíznak meg, hogy feljegyzéseket, nyilvántartásokat vezessenek, mint például a gyülekezet számláit, végezzék a terület-kiutalást, vagy megkérik őket arra, hogy adják kézbe vagy állítsák be a mikrofonokat, kezeljék a hangosító berendezést, törődjenek az emelvénnyel vagy más módon segítsenek a véneknek. A Királyság-terem karbantartásával kapcsolatban sok a tennivaló, és ezért gyakran a kisegítő szolgákat bízzák meg azzal, hogy vállalják a felelősséget ezekért a feladatokért. A kisegítő szolgákat rendezőként is felhasználják arra, hogy üdvözöljék az újakat és gondoskodjanak a rendről a gyülekezeti összejöveteleken” (57. oldal).
15. a) A gyakorlatiasságon kívül, még mire van szükségük a kisegítő szolgáknak, hogy eredményes munkát végezhessenek? b) Bár a kisegítő szolgáknak sok mindennel kell törődniük, mégis mire legyen a legfőbb gondjuk?
15 Vajon akármelyik, gyakorlati képességgel felruházott testvér elláthatna ilyen feladatot? Nem, mert az első századi Jeruzsálemben kiválasztott „képesített férfiak” „tele voltak szellemmel és bölcsességgel” vagy „mind gyakorlati érzékkel, mind szellemi gondolkodással” (Cselekedetek 6:3, Phillips). Még ha idősebb férfiak voltak is Jehova népe között, hasonló munkákkal bízták meg őket, mint amit ma a kisegítő szolgák végeznek. Ha tehát a mai kisegítő szolgák szeretnék jól ellátni a feladatukat, mind „gyakorlati érzékkel, mind szellemi gondolkodással” felruházott egyéneknek kell lenniük. Miközben a szervezeti részletekkel foglalkoznak, fő feladatuk és érdekük az, hogy szellemi értelemben hasznos módon szolgálják ki az embereket.
16. Ha nincs elég vén a gyülekezetben, milyen feladatokkal lehet még megbízni a kisegítő szolgákat?
16 Mivel a kisegítő szolgáknak szellemi gondolkodású egyéneknek kell lenniük, időnként fel lehet őket használni olyan munkára, amelyeket rendes körülmények között vének végeznek. A Szervezetten a szolgálatunk elvégzésére című könyv (58. oldal) így magyarázza: „Ha például nincs elegendő vén a gyülekezeti könyvtanulmányozás levezetésére, akkor néhány képesítettebb kisegítő szolgát használnak fel tanulmányvezetőként arra, hogy a számukra kijelölt csoportról gondoskodjanak. Felkérhetik őket, hogy válaljanak programpontokat a szolgálati összejöveteleken és a teokratikus prédikáló szolgálati iskolán, és tartsanak nyilvános előadásokat a helyi gyülekezetben. Egyes kisegítő szolgák további kiváltságokban részesülhetnek, amennyiben szükség van erre és ők eleget tesznek az ezzel kapcsolatos feltételeknek. (Vö. 1Péter 4:10.)”
17. Miféle ember volt István, és milyen kérdések vetődnek fel ezért a kisegítő szolgákkal kapcsolatban?
17 A bibliai időkben, az egyik „hét képesített férfi” közül István volt, „a hittel és szent szellemmel teljes férfi” (Cselekedetek 6:5). Mielőtt mártírhalált halt, István megrázó tanúskodást végzett a zsidó Szanhedrin előtt. Olvasd el ezt az elbeszélést, és meggyőződhetsz arról, hogy ő valóban szellemi gondolkodású férfi volt, kiváló tanú, aki fogékony Isten szent szellemének a vezetésére és hajlandó az életét is odaadni Isten szolgálatában (Cselekedetek 6:8—7:60). Ha kisegítő szolga vagy, olyan komolyan veszed-e gyülekezeti feladataidat és a szántóföldi szolgálatot, mint István vette a saját felelős feladatait és azt a kiváltságot, hogy az igazságot szólhatja?
Hogyan felelnek meg a követelményeknek?
18. Mit mondhatunk el sok kisegítő szolga munkájáról, és mi felől lehetnek biztosak ezek a szolgák?
18 Számos kisegítő szolga szép példát mutat a keresztényi élet terén, és igen jól végzi gyülekezeti feladatait, ugyanakkor élen jár a szántóföldi szolgálatban is. Az ilyenek munkáját igen nagyra értékelik a hivőtársak, és nem marad el a Jehova részéről jövő jutalom sem, mert a zsidó keresztények ezt a megnyugtató ígéretet kapták: „Nem igazságtalan az Isten, hogy megfeldekezzék a ti munkátokról és arról a szeretetről, amelyet az ő neve iránt tanúsítottatok azzal, hogy a szenteknek szolgáltatok és továbbra is szolgáltok” (Zsidók 6:10).
19. a) Milyen kérdést tehet fel magának minden egyes kisegítő szolga? b) Miért hasznos, ha megbeszéljük az egyes kisegítő szolgák által tapasztalt nehézségeket?
19 Minden egyes kisegítő szolga megkérdezheti azonban magától: Mennyiben felelek meg a szentírási követelményeknek? Helyesen és szorgalmasan ellátom-e a számomra kijelölt feladatokat? Jó példát mutatok-e a szántóföldi szolgálatban? Néhányan a kisegítő szolgák közül nehézségekkel találkoztak arra vonatkozóan, hogy megfelelnek-e a velük szemben támasztott követelményeknek. Nos, beszéljük meg most ezeket a problémákat. Ez a beszélgetés segíthet minden kisegítő szolgának abban, hogy ’megvizsgálja a saját munkáját’ (Galata 6:4). Egyben növeli majd másoknak az értékelését is a szeretetteljes munka iránt, amit ezek a férfiak végeznek, akik hasznos célból szolgálnak Jehova Tanúi között és igazi áldást jelentenek Isten népe számára.
Meg tudod-e magyarázni?
◻ Miért mondhatjuk, hogy a kisegítő szolgák áldás Jehova népe számára?
◻ Hogyan segíti a teljes idejű szolgálat a testvéreket, akik szeretnének kisegítő szolgák lenni?
◻ Miért szükséges, hogy a kisegítő szolgák „mind gyakorlatias, mind szellemi gondolkodású” egyének legyenek?
◻ Miben volt István jó példa a mai kisegítő szolgák számára?
[Kép a 21. oldalon]
A vének és a kisegítő szolgák áldás a gyülekezet számára
[Kép a 23. oldalon]
Az úttörő szolgálat kitűnő gyakorlás azok számára, akik szeretnének kisegítő szolgák vagy vének lenni