A Jehovába vetett bizalom önátadáshoz és alámerítkezéshez vezet

„Bízzál Jehovában s tégy jót; lakjál a földön, és cselekedj hűséggel” (ZSOLTÁROK 37:3).

 1. A világi bölcseknek milyen tanúbizonysága mutatja meg, hogy mennyire ostoba dolog emberekben bízni?

VAJON kiben bízhatunk? Emberi vezetőkben? Hiteles adatok bizonyítják, hogy ostobaság tökéletlen emberekben bízni. Igen, még a világ szerinti bölcsek is elismerik ezt! A Vision című európai gazdasági szakfolyóirat egyszer azt írta, „a jelenlegi helyzetben az a legrosszabb, hogy senki sem látja a kivezető utat”. Robert Heilbroner gazdaság-történész pedig megjegyezte: „Még valami gyötör bennünket. Az a gyanú, hogy senki sem intézi a dolgokat, senki sincs felkészítve arra, hogy foglalkozzon a ránk zúduló gondokkal.”

 2. Mit mondhatunk a mai tudomány hasznáról?

² Igaz, az emberek nagy előrehaladást értek el különféle tudományágakban. De vajon hasznos volt-e mindez? Nem, bizony nem. Lewis Mumford író rámutatott: „Ma már teljesen tarthatatlan az a nézet, hogy a műszaki és tudományos előrehaladás azzal párhuzamban garantálja az emberi érdekekeket.” Az egyik dolog a savas eső, amely szennyezi a tavakat és a folyókat, ugyanakkor milliószámra pusztítja el a fákat. Azonkívül a világ szomorú állapota — a bűnözés, erőszak, terrorizmus, kábítószer- és alkoholfogyasztás, a szexuális úton terjesztett betegségek, és a bizonytalan gazdasági helyzet — mind, mind arról tanúskodik, hogy haszontalan dolog emberi vezetőkben bízni.

 3. Milyen tanácsot ad Isten Szava arra vonatkozóan, hogy hová helyezzük a bizalmunkat?

³ Isten Szava nagyon is joggal tanácsolja nekünk: „Ne bízz az előkelőkben, se földi ember fiában, akinél nincs megmentés. Szelleme eltávozik, ő visszatér földjébe; azon a napon elvesznek gondolatai” (Zsoltárok 146:3, 4). Kiben bízhatunk hát, ha emberekben nem bízhatunk? Nos, a menny és a föld Teremtőjébe vethetjük bizalmunkat, ahogyan olvassuk: „Áldott az az életerős férfi, aki Jehovába veti bizalmát, és akinek Jehova lett az erőssége” (Jeremiás 17:7).

Miért bízzunk Jehovában?

 4. Melyek Jehova fő tulajdonságai, és hogyan adnak nekünk alapos okot arra, hogy őbenne bízzunk?

⁴ Alapos okunk van arra, hogy Jehovában bízzunk. Mindenekelőtt fő tulajdonságai — a szeretet, igazságosság és hatalom —, valamint egyéb csodálatos jó tulajdonságai miatt bízhatunk őbenne. Szava arról biztosít, hogy ő mindenható, hisz egyik címe ez: „Mindenható Isten” (1Mózes 28:3). Mily nagyszerű alap ez a bizalomra! Senki sem képes sikeresen ellenállni Jehovának, senki sem gátolhatja meg szándéka keresztülvitelét. Ő egyben a Mindentudó is. Nemcsak kezdettől fogva ismeri a véget, mivel az egész jövendő nyitott könyv az ő számára, de őbenne lakozik minden ismeret és minden bölcsesség is, amint az a csodálatos teremtésművéből látható. Soha egyetlen tettében sem találhatunk hibát (Ésaiás 46:10; Róma 11:33–35). Sőt mi több, Jehova tökéletesen megbízható, az igazságosság és hűség Istene. Lehetetlen, hogy ő hazudjék (5Mózes 32:4; Titus 1:2; Zsidók 6:18). Mindenekfelett azonban — mivel az önzetlen szeretet a legfőbb tulajdonsága — jogosan lehet azt mondani: „Isten szeretet” (1János 4:8, 16).

 5. Milyen feljegyzést tartalmaz Isten Szava, ami az ő szavahihetősége mellett tanúskodik?

⁵ Jehova emberiséggel kapcsolatos bánásmódja további bizonyíték a mindenható hatalom, bölcsesség, igazságosság, és szeretet Istenének megbízhatósága mellett. Mózes arról biztosította az izraelitákat, hogy Jehova megtartja szövetségét és szerető-kedvességet tanúsít azok iránt, akik szeretik őt és megtartják parancsolatait (5Mózes 7:9). Jehova korábban megóvta az istenfélő Noét és családját a Vízözöntől. Isten kiszabadította az igazságos Lótot és két leányát Szodoma és Gomora tüzes pusztulásából. Később Isten kivezette az izraelitákat Egyiptomból és nekik adta az Ábrahámnak tett ígéretéhez híven Kánaán földjét (1Mózes 7:23; 17:8; 19:15–26). És nem szabadította-e meg Jehova a három hébert a tüzes kemencéből, Dánielt pedig az oroszlánok verméből? (Dániel 3:27; 6:23).

 6. Milyen mai bizonyítékunk van arra, hogy a Jehovába vetett bizalom nem érdemtelen személyre pazarolt bizalom?

⁶ Mai tanúinak tapasztalatai is amellett szólnak, hogy Jehova az, akiben bízhatunk. Adolf Hitler például azzal dicsekedett, hogy Jehova Tanúinak „férgét” kiirtja Németországból. Ehelyett azonban Hitler és náci pártja pusztult el, a tanúk serege pedig úgy megsokszorozódott, hogy ma 119 000-en vannak. Azonkívül Jehova Tanúinak Az Őrtorony-ban, valamint testvérlapjában, az Ébredjetek!-ben megjelent több száz életrajza jelent ékesszóló tanúskodást amellett, hogy Jehova igenis olyan Isten, akiben joggal bízhatunk.

Miért nem bíznak némelyek Jehovában

 7. Miért mondta valaki, hogy ő ’Jehova szemlélője’?

⁷ Mégis milyen kevesen vetik ma Jehovába a bizalmukat! Még akik tanultak jó tulajdonságairól és tetteiről, azok közül is sokan nem bíznak benne. Az U.S. Catholic című újság (1979 januári száma) a következőt mondja erről: „Amikor a közvélemény-kutató megkérdezte a férfit, melyik vallást részesíti előnyben, az illető azt felelte: ’Azt hiszem, én Jehova szemlélője vagyok.’ A felkérésre, hogy fejtse ki ezt bővebben, a férfi így magyarázta: ’Elég sokat hiszek abból, amit Jehova Tanúi hisznek, de nem akarok mélyebben belemerülni.’ ” A folyóirat megjegyezte: „Jehova önátadott Tanúi számára viszont nincs más választás, csak az, hogy mélyen belemerüljenek.”

 8. Milyen alapvető jellemvonások tesznek valakit olyanná, hogy Jehovát akarja szolgálni?

⁸ Vajon miért van az, hogy egyesek nem akarják magukat elkötelezni? Azért, mert nincsenek helyes szívállapotban. Az embernek ’igazán vágyat kell éreznie az örök élet iránt’ (Cselekedetek 13:48). Ahogyan Jézus a magvetőről szóló példázatában megjegyezte, akik jó gyümölcsöt teremnek, azok ’nemes és jó szívvel’ fogadják be az igazság szavát (Lukács 8:15). Igen, az igazság nem tűnik vonzónak azok előtt, akik nem őszinték. A becsületes szív alapvető követelmény. Isten Szavának igazsága a büszkéket nem vonzza. Alázatos magatartásra van szükség (Jakab 4:6). Az igazság azokra sem gyakorol vonzást, akik önelégültek, akik igazságosnak tartják magukat. De igenis vonzó azok számára, akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek, akik igazságosság után éheznek és szomjúhoznak, s akik nyögnek és sóhajtoznak mindenféle utálatosság miatt, amit ma a világban megtörténni látnak (Máté 5:3, 6; Ezékiel 9:4).

A Jehovába vetett bizalom önátadáshoz vezet

 9., 10. a) Mire van szükség ahhoz, hogy valaki Jehovába vesse a bizalmát, és hogyan reagálnak a helyes szívállapotú egyének? b) Kiben hisznek az ilyenek?

⁹ Mielőtt valaki Jehovába vetné a bizalmát, először hallania kell Jehováról. De „hogyan hívnák segítségül azt, akiben nem hisznek? Hogyan higgyenek viszont abban, aki felől nem hallottak? Hogyan halljanak viszont felőle prédikáló nélkül?” (Róma 10:14). Amikor Jehova szolgái prédikálnak, a helyes szívállapotú egyének reagálnak rá, ahogyan sokan reagáltak az ókori Thessalonikában. Pál ezt írta róluk: „Amikor elfogadtátok Isten általunk hirdetett beszédét, nem úgy fogadtátok azt, mint emberek beszédét, hanem a valóságnak megfelelően, mint Isten beszédét, amely bennetek, hívőkben munkálkodik is” (1Thessalonika 2:13).

¹⁰ Amikor Jehováról tanulnak, ezek a jó szívállapotú egyének hitet gyakorolnak őbenne. Ez lényeges dolog, hiszen „hit nélkül pedig lehetetlen neki tetszeni, mert aki Istenhez közeledik, annak hinnie kell, hogy ő van, és megjutalmazója lesz azoknak, akik őt komolyan keresik” (Zsidók 11:6). Az is lényeges, hogy hitet gyakoroljunk Isten Fiában. „Nincs senki másban megmentés, mert nincs más név az ég alatt, amelyet az emberek között adtak, amely által megmentésben részesülnénk” — igen, egyetlen név sincs, csak Jézus Krisztus neve (Cselekedetek 4:12).

11. Péter apostol milyen tanácsát követik azok, akik Jehovában bíznak?

¹¹ Az Isten Szavába, Jehovába, és Fiába, Jézus Krisztusba vetett bizalom arra indítja az embert, hogy megfogadja Péter tanácsát, amit a korabeli zsidóknak adott: „Tartsatok hát bűnbánatot és térjetek meg, hogy elnyerjétek bűneitek eltörlését és eljöhessen Jehova személyétől a felüdülés időszaka” (Cselekedetek 3:19). Ha megismerjük Jehovát és követelményeit, megtanuljuk, hogy Isten azt kívánja tőlünk: legyünk Jézus Krisztus követői. Ahogyan Péter kifejezte: „Mert erre [az életpályára] hivattatok el, mivel Krisztus is szenvedett értetek, példát hagyva nektek, hogy szorosan az ő nyomdokait kövessétek” (1Péter 2:21). Jézus világosan megmagyarázta, hogy ez mivel jár, amikor ezt mondta: „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a kínoszlopát és folyton kövessen engem” (Máté 16:24). Ez azt jelenti, hogy az ember adja át magát Jehova Isten akaratának cselekvésére és kövesse Jézus Krisztus lábnyomát.

Az önátadás nem csupán egy másik elkötelezettség

12. Milyen értelemben használják gyakran a kereszténységben az „elkötelezettség” szót?

¹² A kereszténységben ismételten használják az „elkötelezettség” szót abban az értelemben, hogy valaki kereszténnyé lesz. Azt halljuk, hogy az Egyesült Államok evangélikusai „a Jézus iránti elkötelezettséget hangsúlyozzák”. Egy római katolikus lelkész „katolikus vallási elkötelezettségről” beszélt. Politikai hovatartozását védelmezve, egy katolikus pap egyszer ezt mondta: „Amikor a politikába avatkoztam, az csupán (papi) elkötelezettségem kiterjesztése volt.” Kereskedelmi cégek így reklámozzák magukat: „El vagyunk kötelezve vásárlóinknak.” Ténylegesen tehát az embernek sokféle elkötelezettsége lehet egyidőben: lehetnek üzleti kötelezettségei, társadalmi kötelezettségei, politikai kötelezettségei, és vallási kötelezettségei.

13. Mit foglal magában a Jehovának való önátadás?

¹³ A Jehova Isten iránti önátadás nem csupán egy másik elkötelezettség. Az elkötelezettség egyszerűen „megegyezés vagy ígéret valaminek a jövőben történő megtételére”. Az önátadás viszont azt jelenti, hogy valaki ’odaszánja magát egy isteni lény kizárólagos szolgálatára vagy imádatára vagy szent használatára’. A legtöbb ember megelégszik azzal, hogy elkötelezze magát, ahelyett, hogy teljesen átadná, odaszentelné magát. Ez kétségtelenül hozzájárul ahhoz, hogy a vallás sokaknál egyszerűen olyan, mint a háttérben hallható kísérőzene. Kellemes a fülnek, de semmi köze sincs ahhoz, amit valaki valóban tenni akar.

14. Miért nem elfogadható Jehova Isten számára a puszta elkötelezettség?

¹⁴ Az Istennek végzett önátadás az ő akaratának a cselekvését teszi meg az élet legfontosabb céljává. Megköveteli, hogy az egyén megtartsa az első és legnagyobb parancsolatot: „Szeresd Jehovát, a te Istenedet egész szíveddel és egész lelkeddel és egész elméddel és egész erőddel.” Jézus erősen kihangsúlyozta az Isten szolgálatának kizárólagos jellegét, amikor kijelentette: „Senki sem lehet két úr rabszolgája; mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik és a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a gazdagságnak” (Márk 12:30; Máté 6:24). Világos tehát, hogy az egyszerű elkötelezettség nem elfogadható Jehova számára.

Mire szolgál az alámerítkezés?

15. Milyen példát hagyott Jézus az Istenbe vetett hit nyilvános kifejezésére?

¹⁵ Vajon miért szemlélteti az alámerítkezés az Istennek végzett önátadást? Ha valaki azt akarja, hogy Jehova Tanúi közé számítsák, nem térhet ki előle. Ugyanezt mondhatjuk arra is, ha valaki azt kívánja, hogy kereszténynek, Jézus Krisztus követőjének ismerjék. Jézus, Jehova „hű tanúja” állította fel erre a mintát, mert ő maga is alámerítkezett a Jordán folyóban. Mivel János bűnbánó bűnösöket merített alá, nem érthette meg, miért akar Jézus alámerítkezni, ámde Jézus ezt mondta neki: „Engedj most, mert így illik nekünk betöltenünk mindazt, ami igazságos” (Jelenések 1:5; Máté 3:13–17). Isten Fia ezzel nyilvánosan kifejezte hitét, amikor bemutatta magát Jehovának, példát adva mindazoknak, akik az isteni akaratot kívánják cselekedni.

16. Milyen parancsot adott Jézus a követőinek az alámerítkezés tekintetében, és mi mutatja, hogy a tanítványai engedelmeskedtek is a prancsnak?

¹⁶ S ami ennél is több, röviddel az Atyjához való visszatérése előtt, Jézus megparancsolta követőinek: „Menjetek azért és tegyetek tanítványokká minden nemzetből embereket, alámerítve őket az Atya, a Fiú és a szent szellem nevében, megtanítva őket, hogy tartsák meg mindazt, amit én parancsoltam nektek” (Máté 28:19, 20). A Cselekedetek könyvében feljegyzettek megmutatják, hogy Jézus tanítványai buzgón engedelmeskedtek ennek a parancsnak (Cselekedetek 2:40, 41; 8:12; 9:17, 18; 19:5).

17. Miért nem jelenthet a vízzel való puszta meghintés érvényes alámerítkezést?

¹⁷ Vajon ezeket hogyan merítették alá? Egyszerűen csak meghintették őket vízzel, amint az a kereszténység legtöbb egyházában szokás? Semmiképpen sem! Jézus ’feljött a vízből’, miután alámerítették. Ez egyértelműen arra mutat, hogy bemerítették a vízbe (Márk 1:9, 10). Valójában semmi egyéb nem felel meg ennek az alámerítésnek, mivel az „alámeríteni” igével fordított görög szó azt jelenti: „víz alá meríteni”, „alábuktatni” (Cselekedetek 8:36–39).

18. Miért képez a bemerítés megfelelő jelképet az Istennek való önátadás tekintetében?

¹⁸ Az ilyen alámerítés az önátadás helyénvaló szimbóluma. A víz alá merülés jól szemlélteti azt, hogy valaki meghalt korábbi viselkedési módja tekintetében. Amikor pedig kiemelik a vízből, ez azt ábrázolja, hogy új életmódra támadt fel. Ahogyan a menyegzői szertartás segít a menyasszonynak és a vőlegénynek abban, hogy jól az emlékezetükbe vésse elválaszthatatlan állapotukat, ugyanúgy a vízbe történő bemerítés tanúk előtt tartós nyomot hagy a bemerített személy emlékezetében. Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy az alámerítkezés által a Jehovának való önátadás kitörölhetetlenül rögzíti az illető elméjében és emlékezetében az élete legfontosabb eseményeit. Jelzi a fordulópontot, hogy az a személy önmaga szolgálatából Jehova Isten szolgálatába lépett.

19. Milyen további okunk van az alámerítkezésre?

¹⁹ Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt tényt sem, hogy az alámerítkezés elengedhetetlen előfeltétele a Jehova előtti jó lelkiismeret érzésének. Ez világosan kitűnik az 1Péter 3:21-ből, ahol azt olvassuk: „Ami pedig ennek megfelel, most is megment titeket — az alámerítés (nem a test szennyének eltávolítása, hanem Istenhez intézett kérelem jó lelkiismeretért), a Jézus Krisztus feltámadása által.”

Milyen életkorban kell alámerítkezni?

20. Miért nem alkalmasak az alámerítkezésre a csecsemők?

²⁰ Jézusnak a Máté 28:19, 20. versében leírt szavai megmutatják, hogy azokat kell alámeríteni, akik Jézus tanítványaivá lettek. Ebből az következik, hogy egyetelen csecsemő vagy kisgyermek sem képes megfelelni az alámerítésre vonatkozó szentírási követelményeknek. Egy csecsemő nem képes hitet gyakorolni Isten Szavában, a Teremtő Istenben, és az ő Fiában, Jézus Krisztusban. Egy kisded nem képes megérteni, hogy a szent szellem Isten hatékony ereje; nem képes megbánni múltbeli bűnöket és ünnepélyes fogadalmat tenni arra, hogy Isten akaratát fogja cselekedni.

21. Helyénvaló-e az alámerítkezés fiataloknak?

²¹ De úgy tűnik, hogy Jehova népe között némelyek a másik végletbe estek. Sok keresztény szülő hagyja, hogy a gyermekei elérjék a tizenéves kor felső határát, mielőtt szóba hoznák az alámerítkezés kérdését. Újra és újra hallani lehet olyan fiatalokról, akik a saját kezdeményezésükből végeztek érvényes önátadást. Például egy vén tíz éven aluli fia őszintén akarta, hogy alámerítsék. Ezért az édesapja három másik vénnel átvette vele az alámerítendők számára kijelölt kérdéseket.a A végső következtetésük az volt, hogy a fiú, bár egészen fiatal, mégis alkalmas arra, hogy alámerítsék Jehova Isten felavatott szolgájaként. Sőt a Bahama-szigeteken nemrégiben részt vett az Úttörőszolgálati Iskolán egy tízéves alámerített kislány, egy teljes idejű szolga házaspár gyermeke!

22. Ha a keresztény szülők keresztény személyiséget építenek fel a gyermekeikben, mit várhatnak el ezektől a fiataloktól?

²² Ebben a tekintetben némely szülő nem állja meg a helyét. Vajon milyen mértékben építenek az ilyenek ’tűzálló anyagokból’, hogy keresztény egyéniségeket alakítsanak ki gyermekeikben? (1Korinthus 3:10–15). Ez a feladat mindenekelőtt megköveteli, hogy Jehova tiszta imádata legyen a legfőbb dolog a szülők életében. Azonkívül a szülőknek meg kell fogadniuk az 5Mózes 6:6, 7-ben, valamint az Efézus 6:4-ben olvasható jó tanácsot. Ennek az lehet az eredménye, hogy a szülőknek inkább vissza kell fogniuk a gyermekeiket a túl korai alámerítkezéstől, mintsem később arra nógatni őket.

23. Milyen további követelmény vár azokra, akik már eljutottak az önátadásig és az alámerítkezésig?

²³ Ha egyszer valaki kinyilvánította Jehovába vetett bizalmát az önátadás és a vízben történő alámerítkezés által, továbbra is ki kell mutatnia ezt a bizalmát. A következő cikk, amelynek a címe: „Szolgáljunk mint Jehova bizakodó munkatársai!”, segít nekünk értékelni, hogy mi mindent jelent ez számunkra.

[Lábjegyzet]

Hogyan válaszolnál rá?

◼ Milyen tények emelik ki, hogy ostobaság emberekben bízni?

◼ Miért szolgáltatnak Jehova tulajdonságai és bánásmódja alapos okot arra, hogy őbenne bízzunk?

◼ Miért teszi szükségessé a Jehovába vetett bizalom az önátadást és az alámerítkezést?

◼ Hogyan olthatják be a szülők a gyermekeikbe a Jehovának való önátadás iránti vágyat már egészen fiatal korban?

[Kép a 16. oldalon]

Jehovába, mint a Nagy Szabadítóba vethetjük bizalmunkat