„Meg kell tudniuk, hogy én vagyok Jehova”
„Többé nem hagyom, hogy meggyalázzák szent nevemet; és a nemzeteknek meg kell tudniuk, hogy én vagyok Jehova” (EZÉKIEL 39:7).
1., 2. Honnan tudjuk, hogy Jehova nem fogja a végtelenségig eltűrni szent neve meggyalázását?
JEHOVA szent nevét meggyalázták az ősi izraeliták. Ezt világosan feltárja Ezékiel könyve. De a kereszténység tagjai is meggyalázzák az Isten nevét, pedig állításuk szerint imádják őt.
2 Vajon a végtelenségig tűri-e az Egyetemes Szuverén neve meggyalázását? Nem, mert kijelentette: „Többé nem hagyom, hogy meggyalázzák szent nevemet; és a nemzeteknek meg kell tudniuk, hogy én vagyok Jehova” (Ezékiel 39:7; lásd még Ezékiel 38:23). Mit jelent majd ez? És milyen leckét tanulhatunk Ezékiel utolsó fejezeteiből?
Mások elleni próféciák
3. a) Hogyan reagáltak más nemzetek Júda szenvedéseire? b) Milyen szellem miatt volt eltávolítva Tirusz „királya”, és hogyan kell ennek a ténynek hatnia miránk?
3 Jeruzsálem pusztulása után az Ammon elleni ítélet következett, aki ujjongva örvendezett Júda szenvedései felett, majd pedig a Moáb elleni ítélet, mivel megvető magatartást tanúsított Júdával szemben. Edom a rosszindulata miatt bizonyult bűnösnek, a filiszteusok viszont a bosszúállás szellemének tanúsításával váltották ki Isten „heves feddéseit” (Ezékiel 25:1–17; Példabeszédek 24:17, 18). A Jeruzsálem szerencsétlensége fölötti ujjongása miatt Tirusz városának Nebukadnezár, vagy (a babilonihoz közelebbi kiejtéssel) Nebukadrezár kezébe kellett esnie (Ezékiel 26:1–21). Olyan volt, mint egy hajó, amelynek biztos az elsüllyedése (Ezékiel 27:1–36). Tirusz „királya” (nyilvánvalóan az uralkodói vonala) levettetett, mivel a büszkeség szellemét mutatta fel, miként Sátán (Ezékiel 28:1–26). Kétségtelenül kerülnünk kell tehát a bűnös fennhéjázást, amely előidézheti, hogy meggyalázzuk Jehova nevét (Zsoltárok 138:6; Példabeszédek 21:4).
4.Mi várt Egyiptom fáraójára?
4 Ezékiel 40 éves pusztulást jövendölt meg Egyiptomra vonatkozóan. Ennek az országnak a gazdagsága lesz a fizetség Nebukadnezár számára, amiért katonai téren végzett szolgálatot Jehova ítéletének Tirusz városán történt végrehajtásához (Ezékiel 29:1–21). Midőn Isten gondoskodott az egyiptomiak szétszóratásáról, azoknak ’meg kellett tudniuk, hogy ő Jehova’ (Ezékiel 30:1–26). Az Egyiptomot képviselő büszke fáraó egy magas cédrusfához volt hasonlítva, amelyet levágnak (Ezékiel 31:1–18). Végül gyászéneket énekelt Ezékiel a fáraóról és Egyiptomnak a Seolba való alászállásáról (Ezékiel 32:1–32).
Az őrálló feladata
5. a) Csak milyen körülmények között helyesli Isten a szellemi őrállót? b) Mit jelent valóban ’az életnek parancsolataiban járni’?
5 Ezékiel emlékeztetést kapott őrállói feladatára vonatkozóan (Ezékiel 33:1–7). Természetesen Isten csak akkor helyesli a szellemi őrállót, ha az teljesíti kötelességét és figyelmezteti a gonoszokat. (Olvasd fel Ezékiel 33:8, 9.) A felkent „őrálló” osztály Ezékielhez hasonlóan bátran hirdeti az isteni figyelmeztetéseket. Mivel Isten nem gyönyörködik a gonoszok halálában, nem tartja fenn ellenük a múltjukra vonatkozó feljegyzéseket, ha figyelnek az intésekre és ’valóban az életnek parancsolataiban járnak’. Ezékiel napján ez a Törvény megtartását jelentette, ma azonban Krisztus váltságáldozatának elfogadását jelenti és a követőjévé válást (1Péter 2:21). Semmiféle pontatlanság nincs abban a módban, ahogyan Isten megbüntet, avagy megjutalmaz embereket, és a „nagy nyomorúság” túlélése az ő parancsolatainak való engedelmességtől függ (Ezékiel 33:10–20; Máté 24:21).
6. Ma hogyan hasonlítanak sokan az Ezékiel idejének zsidó száműzötteihez?
6 Az i. e. 607. év végéhez közel egy menekült jelentette Jeruzsálem pusztulását, és Ezékiel újból elbeszélte Jehova üzenetét (Ezékiel 33:21–29). Hogyan fogadták ezt a száműzöttek? (Olvasd fel Ezékiel 33:30–33.) Ma is vannak sokan olyanok, mint a zsidó száműzöttek, akiknek Ezékiel úgy tűnt, mint egy ’érzéki szerelmes ének’ éneklője. Midőn a felkentek és társaik házról házra ellátogatnak, ezek az emberek élvezik a Királyság-üzenet hangját, de nem fogadják magukba. Olyan előttük, mint valami kellemes szerelmi ének, de nem adják át önmagukat Jehovának, így nem fogják túlélni a „nagy nyomorúságot”.
Jehova „egy pásztora”
7. Jehova milyen cselekedetei hasonlíthatók napjainkban az Ezékiel napján élő juhaival való bánásmódjához?
7 Jehova Jeruzsálem eleste után Ezékielnek adott üzenetében elítélte szent neve meggyalázóit, a kormányzást végző „Izrael pásztorait”. Milyen jól illenek ezek a szavak a kereszténység uralkodóira! (Olvasd fel Ezékiel 34:1–6.) Ellentétben a Jó Pásztorral, Jézus Krisztussal, a kereszténység uralkodói anyagilag megkövérednek a „juhok”-ból (János 10:9–15). De ahogy megszabadította Isten az ő juhait, amikor Júda pusztánhagyatása idején megfosztotta az uralkodástól az önző pásztorokat, úgy fogja ismét megszabadítani az ő juhait azáltal, hogy megfosztja a kereszténység uralkodóit hatalmuktól a „nagy nyomorúság” idején (Jelenések 16:14–16; 19:11–21). Jehova szeretetet tanúsított juhszerű népe iránt, amikor megszabadította őket Babilonból i. e. 537-ben; pontosan így nyilvánította ki ezt a tulajdonságát akkor is, amikor felhasználta a Nagyobb Cirust, Jézus Krisztust, hogy megszabadítsa a szellemi Izrael maradékát a Nagy-Babilon fogságából i. sz. 1919-ben (Ezékiel 34:7–14).
8. Mit tenne Jehova, ha egy ’kövér juh’ kezdené elnyomni a nyájat, és hogyan kell bánniuk a juhokkal Krisztus alpásztorainak?
8 Isten gyengéden gondoskodik juhairól. (OLvasd fel Ezékiel 34:15, 16.) Ha manapság egy „kövér juh” kezdené elnyomni Isten nyáját, ő azt kiközösítéssel „legeltetné” most, és megsemmisítéssel a „nagy nyomorúság”-ban. Jehova 1914-ben „egy pásztort” állított a felkent maradéka fölé, Jézus Krisztust. 1935 óta irányította a „más juhok” „nagy sokaságának” begyűjtését, akik most Jehova ’legelőinek (felkent) juhai’-val együtt szolgálnak. Istenhez és Krisztushoz hasonlóan a keresztény alpásztorok is gyengéden kell hogy bánjanak mindezekkel a juhokkal (Ezékiel 34:17–31; Jelenések 7:9; János 10:16; Zsoltárok 23:1–4: Cselekedetek 20:28–30).
Egy „Éden kertje”
9. Mivel Jehova elhatározta, hogy Júda és Izrael földjének meg kell tartania a sabbatot, mit tett ő?
9 Vegyük fontolóra újból Júda és Izrael elpusztult földjét. Mivel Isten elhatározta, hogy 70 évig lakatlanul maradva az a föld megtartsa a sabbatot, úgy cselekedett, hogy megakadályozza Edomot és más nemzeteket a terület elfoglalásában (2Krónika 36:19–21; Dániel 9:2). Sőt Edom és annak Seir nevű hegyes vidéke szintén pusztává lett, ahogy előre be volt jelentve, amikor a babiloniak i. e. 602—601-ben leigázták (Ezékiel 35:1—36:5; Jeremiás 25:15–26).
10. Egy maradék helyreállítása Júdában i. e. 537-ben, napjaink milyen fejleményeire mutat?
10 Egy maradék Júdába történő helyreállítása i. e. 537-ben napjaink izgalmas fejleményeire mutat rá. „Az Izrael hegyei”, azaz Jehova felkent tanúinak szellemi birodalma 1919-ben kezdtek újra benépesedni egy szellemileg újjáéledt maradékkal (Ezékiel 36:6–15). Isten megtisztította őket a vallásos tisztátalanságoktól és „új szellemet” adott beléjük, amely képessé tette őket az ő szent szelleme gyümölcseinek a megtermésére (Galata 5:22, 23). És hogy Jehova nevét ne gyalázhassák a világiak, amiért ő megfegyelmezte népét, bőségesen megáldotta a maradékot (Ezékiel 36:16–32).
11. Az Ezékiel 36:33–36-tal összhangban, mit tett Isten a felkent maradék szellemi állapotával?
11 Miután egy maradék visszatért Júdába, a pusztává lett földet gyülmölcsöző „Édenkertté” alakították. (Olvasd fel Ezékiel 36:33–36.) Ehhez hasonlóan alakította át Jehova 1919 óta a maradék egykor pusztai állapotát ragyogó szellemi paradicsommá, amelyben most a „nagy sokaság” is osztozik. Mivel e szellemi paradicsom szent néppel van benépesítve, munkálkodjon tisztán tartásán minden önátadott keresztény (Ezékiel 36:37, 38).
Helyreállított egység
12. Hogyan szemléltette az Ezékiel 37:1–14 az ősi zsidó nemzet újraélesztését, és milyen jelenkori párhuzama van ennek?
12 A babiloni fogságban a zsidó nemzet majdnem halott volt, mint csontok a mezőn (Ezékiel 37:1–4). De mit látott Ezékiel azután? (Olvasd fel Ezékiel 37:5–10.) Azok a csontok újból izomba öltöztek, hús és bőr borította be őket, és az élet lehelete megelevenítette őket (Ezékiel 37:11–14). Isten feltámasztotta a zsidó nemzetet, amikor Izrael összes törzséből 42 360 ember és mintegy 7500 nem-izraelita ragadta meg az alkalmat és újra benépesítették Júdát, Jeruzsálemet és a templomot pedig felépítették, s helyreállították az igaz imádatot hazájukban (Ezsdrás 1:1–4; 2:64, 65). Hasonlóképpen száraz csontokhoz hasonlított 1918-ban a szellemi Izrael üldözött maradéka — nyilvános prédikáló-munkájuk tekintetében megölték őket. De 1919-ben Jehova újraélesztette őket mint Királyság-hirdetőket (Jelenések 11:7–12). Ez a párhuzam megerősíti bizalmunkat abban, hogy ezek a felkentek és társaik képezik Jehova földi szervezetét, amelyet ma felhasznál. (Lásd 1975 Yearbook of Jehovah’s Witnesses, 87—125. oldal [Jehova Tanúi 1975-ös Évkönyve].)
13. Hogyan szemléltette az Ezékiel 37:15–20 a szervezeti egység helyreállítását Jehova ősi népe között, és milyen párhuzama volt ennek?
13 Hogyan volt szemléltetve Jehova ősi népe szervezeti egységének a helyreállítása? (Olvasd fel Ezékiel 37:15–20.) Van egy jelenkori párhuzama a két bot egyesülésének (az egyik Júda két-törzs királyságát jelöli, míg a másik Izrael tíz-törzs királyságát). Az első világháború alatt nagyravágyó emberek megpróbálták megbontani Isten szolgáinak egységét, azonban 1919-ben a hűséges felkentek egyesültek Jézus Krisztus, az „egy pásztor” és „egy király” alatt. Sőt mi több, mint ahogy a 7500 nem-izraelita, aki visszatért Júdába, a „nagy sokaság” is egyesült most a felkent maradékkal. Mily nagy öröm a szellemi paradicsomban lenni, és egységben szolgálni Jehovát a mi „egy királyunk” alatt! (Ezékiel 37:21–28).
Góg támad!
14. Ki a Mágógbeli Góg, és milyen akciót fog végrehajtani? (Ezékiel 38:1–17).
14 A következőkben egy drámai esemény van megjövendölve. Mágógbeli Góg abban a reményben, hogy meggyalázza Isten nevét és szétszórja népét, meg fogja támadni a szellemi Izrael maradékát, amely Jehova „asszonyát” vagy mennyei szervezetét képviseli (Jelenések 12:1–17). Góg „e világ fejedelme”, Sátán, az Ördög. A Góg nevet a mennyből való kiűzetése után kapta, a Királyságnak 1914-ben történt mennyei megszületését követően (János 12:31). „Mágóg földje” az a lakóhely, ahová Góg és démonai a föld közelébe száműzettek. Miután a vallásellenes erők szétzúzzák a kereszténységet és Nagy-Babilon többi részét, Jehova Gógot a látszólag védtelen szellemi izraelita maradék és önátadott társaik ellen hozza (Ezékiel 38:1–17; Jelenések 17:12–14).
15. Mi fog történni, amikor Góg megtámadja Jehova Tanúit?
15 Mi fog történni, amikor Góg megtámadja Jehova Tanúit? (Olvasd fel Ezékiel 38:18–23.) Jehova meg fogja menteni az ő népét! Az ő fegyverei közt vannak felhőszakadások, áradatok, hatalmas jégesők, futótüzek, dühöngő járványok. Zavarodottságukban Góg haderői egymás ellen fordítják majd fegyvereiket. De mielőtt Isten kitörölné őket a létből, ’meg kell tudniuk, hogy ő Jehova’.
16. a) Mi fog történni „Góg földjével”? b) Hogyan kell hogy hasson ránk a Gógot magába foglaló előre megjövendölt események ismerete?
16 Midőn Sátán és démonai a mélységbe lesznek vetve, „Mágóg földje”, az ő lealacsonyított földközeli helyük eltűnik örökre (Jelenések 20:1–3). Góg harci felszerelése olyan terjedelmes, hogy időt vesz igénybe az attól való megszabadulás. A madarak és vadállatok fogják felfalni Góg tömegeinek temetetlen tetemeit. Hogyan kell ránk hatnia mindezen ismeretnek? Nos, annak tudata, hogy Góg támadása küszöbön áll, de Jehova megmenti az ő népét, meg kell hogy erősítse hitünket, és örvendeztessen meg minket az is, hogy ilyen események Jehova sokáig gyalázott nevének megszentelését fogják eredményezni! (Ezékiel 39:1–29).
Íme, Jehova Szentélye!
17. a) Milyen látomást kapott Ezékiel i. e. 593-ban? b) Minek a bizonyítéka a látomásbeli templom létezése?
17 I. e. 593-ban, a jeruzsálemi templom pusztulása utáni 14-ik évben Ezékiel látomást kapott Jehova imádatának egy új szentélyéről. Azt a szentélyt a próféta angyali vezetője által megmért hatalmas arányok jellemezték (Ezékiel 40:1—48:35). Ez a templom szemléltette „az igazi sátort, amelyet Jehova állított fel”, és ebben vannak „a mennyei dolgok szimbolikus kiábrázolásai”. Jézus Krisztus bement annak Legszentebbjébe, „magába a mennybe” i. sz. 33-ban, hogy bemutassa Isten előtt váltságáldozatának értékét (Zsidók 8:2; 9:23, 24). A látomásbeli templom azt bizonyítja, hogy a tiszta imádat túléli Góg támadását. Milyen vigaszt nyújt ez azok számára, akik Jehova nevét szeretik!
18. A látomásbeli templom mely részletei kerültek feljegyzésre?
18 A templomnak sok jellegzetessége van. Például hat kapubejárata külső és belső falain (Ezékiel 40:6–35). Harminc étkezőszobája (valószínűleg azok számára, akik a közösségi áldozatból ettek) a külső udvarban (40:17). Az égő áldozati oltár a belső udvarban (43:13–17). Egy faoltár, nyilván tömjén égetésére, a templom első szobájában volt (41:21, 22). A Legszentebb 20 köbméter, és a templom körül a föld 500 nyíl (1600 méter) volt. Micsoda hatalmas ház, telve Isten dicsőségével! (Ezékiel 41:4; 42:16–20; 43:1–7).
19. Milyen hatást kell kiváltaniuk bennünk a templom részleteinek és annak a ténynek, hogy a benne szolgálóknak meg kellett felelniük Isten irányadó mértékeinek?
19 A templommal, az áldozatokkal, és az ünnepekkel kapcsolatos sok részlet jól vésse elménkbe, mennyire szükséges gondosan követnünk Isten szervezetének az utasításait, abban a tudatban, hogy minden erőfeszítésünkkel Jehovát és az ő imádatát kell felmagasztalnunk (Ezékiel 45:13–25; 46:12–20). A templomban szolgálóknak meg kellett felelni Isten magas szintű irányadó mértékeinek, és meg kellett tanítaniuk a népet ’a szent dolgok és a szentségtelen világi dolgok közötti különbségtételre’ (Ezékiel 44:15, 16, 23). Indítson ez arra bennünket, hogy ragaszkodjunk Jehova népeként a szentséghez (Efézus 1:3, 4).
20. a) Mit szemléltetett a látomásbeli templomból kifolyó víz? b) Milyen hatása lesz ennek a jelképes víznek?
20 A templomból egy vízfolyás eredt, amely meggyógyította vagy megédesítette a Holt-tenger sós vizét, úgyhogy az halakkal kezdett tele lenni (Ezékiel 47:1–11). Ez a víz Isten örök életről való gondoskodását szemlélteti, beleértve Jézus áldozatát, amely bőséges a Góg támadásának túlélői és mások számára, köztük a feltámadottak számára is (János 5:28, 29; 1János 2:2; Jelenések 22:1, 2). A Holt-tenger azt az elemet ábrázolja, amelyben az emberiség él — az elítéltetést a bűn és halál örökségére és Sátán uralmára. Mint a sok hal a Holt-tenger megédesített vizében, úgy fog virulni a megmentett emberiség a messiási uralom meggyógyított körülményei között.
21. Mit jelez az Ezékiel 47:12, minek fog örvendezni az engedelmes emberiség?
21 A gyógyulást a prófécia kapcsolatba hozza a látomásbeli folyó mentén növő fákkal is. (Olvasd fel Ezékiel 47:12.) Az új világban tökéletes testi és szellemi egészségnek fog örvendezni az emberiség. És miért ne? A látomásbeli gyümölcsfák leveleinek állandó gyógyító tulajdonságuk van. Micsoda áldás azoknak, akik ismerik és szolgálják Jehovát!
Akkor megtudják!
22. Mi mutat arra, hogy Isten oda helyezi majd az embereket a Paradicsomban, ahova akarja?
22 A Jehova szervezetével való együttműködés most olyan képességeket fejleszthet ki bennünk, amelyek együttműködővé tesznek minket, amikor majd Isten oda helyezi az embereket a földi Paradicsomban, ahová akarja. Hogy sor kerül ott az embereknek ilyen elhelyezésére, azt az a tény jelzi, hogy Ezékiel látomásában törzsi juttatást adtak északon és délen egy közigazgatási sávval. A „földrészesedésnek” ez a hármas tagolása magában foglalt egy részt a nem papi léviták számára, és egy papi részt, ahol a látomásbeli templom volt. A déli övezet központjában volt egy város törzsközi munkaerőkkel egy összetett „törzsfő” alatt; ez pedig a Messiás fejedelmi képviselőiből áll az „új földön” (Ezékiel 47:13—48:34; 2Péter 3:13; Zsoltárok 45:16, [45:17, Károli]].
23. Mit kell tennünk most ahhoz, hogy a Paradicsomban élő megmentett emberek közé tartozzunk?
23 A mennyei szentélyében trónon ülő Isten meg fogja áldani az Ezékiel által látott jelképes várost. (Olvasd fel Ezékiel 48:35.) A közigazgatásnak azt a földi székhelyét Jehova-Samma-nak nevezik, azaz „Maga Jehova van ott.” Mutassatok fel továbbra is hűséges szeretetet Isten iránt, és része lehettek a Paradicsomban élő megmentett emberiségnek, amikor senki sem lesz többé szellemi sötétségben a földön, hanem mindenki tudni fogja, hogy Jehova az egy élő és igaz Isten (Habakuk 2:14). Kerüld el, hogy akaratod ellenére kényszerülj tudomásul venni Isten nevét, amikor elpusztulnak a gonoszok. Gyakorolj hitet, mutasd meg abbeli reménységedet, hogy te is a túlélők közt leszel, amikor Isten teljesíti e szavait: „A nemzeteknek meg kell tudniuk, hogy én vagyok Jehova” (Ezékiel 36:23).
Mit mondanál?
◼ Csak milyen körülmények esetén helyesli Jehova a szellemi őrállót?
◼ Hogyan bánik Jehova a juhaival, és hogyan kell bánni velük a keresztény pásztoroknak?
◼ Hogyan volt szemléltetve a zsidó nemzet újraélesztése? (Ezékiel 37:1–14). Mi ennek a jelenkori párhuzama?
◼ Ki a Mágógbeli Góg, és mi fog történni, midőn megtámadja Jehova Tanúit?
◼ Mit szemléltet a látomásbeli templomból kifolyó víz?
[Térkép/kép a 29. oldalon]
(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)
A szent részesedés és a törzsi juttatások
NAGY-TENGER
BEJÁRAT HÁMÁTBA
DÁN
ÁSER
NAFTALI
MANASSÉ
EFRAIM
RÚBEN
JÚDA
AZ ELÖLJÁRÓ
Szent Adomány
Én-Eglajm
BENJÁMIN
SIMEON
Én-Gedi
ISSAKÁR
ZEBULON
Tamár
GÁD
Meribád-Kádes
Sós-tenger
Jordán
Galileai-tenger
[Kép a 27. oldalon]
Jehova gyengéden gondoskodik juhairól, mint az ősi pásztorok. Ezért a keresztény pásztoroknak is gyengéden kell bánni Isten nyájával