Legyetek józan gondolkodásúak — A vég közel!
„Közel jött mindeneknek a vége. Legyetek hát józanok [józan gondolkodásúak, New World Translation] és éberek, hogy imádkozni tudjatok” (1PÉTER 4:7, Csia fordítás).
1. a) Milyen csalódást tapasztalt egy vallási vezető és a követői? b) Milyen kérdések merülhetnek fel bizonyos be nem teljesedett várakozások miatt?
„ISTENT hallottam a ma esti utolsó ima alatt. Azt közölte, hogy 116 000 személy fel fog emelkedni az égbe, és 3,7 millió halott hívő sírja meg fog nyílni az égbolt felé.” Ezt mondta a Mission for the Coming Days vezetője 1992. október 28-án, az általuk megjövendölt utolsó ítélet előestéjén. Október 29-e elérkeztével azonban egyetlen ember sem emelkedett az égbe és egyetlen halott sírboltja sem nyílt meg. Ahelyett, hogy az égi elragadtatás által hirtelen elvitettek volna, azok a koreai utolsó ítéletben hívő emberek ugyanolyan hajnalra ébredtek, mint máskor. Az ítéletnap időpontja elérkezett, aztán el is múlt, ám az ítéletnapot hirdetők rendíthetetlenek maradtak. Mit kell tenniük a keresztényeknek? Fel kell-e adniuk hitüket abban, hogy a vég gyorsan közeledik?
2. Ki beszélt az apostoloknak az eljövendő ítéletnapról, és milyen körülmények között értesültek erről?
2 A válaszhoz idézzük fel azt az esetet, amikor Jézus külön a tanítványaival beszélgetett. A tanítványok ott — Czézárea Filippi területén, a Galileai-tenger északkeleti partján, ahol a háttérben a fenséges Hermon-hegy látszott — hallották Jézus nyílt kijelentését, miszerint őt meg fogják ölni (Máté 16:21). Majd további, kijózanító szavak következtek. Jézus, miután elmagyarázta, hogy az ő tanítványának lenni egy folyamatos önfeláldozó életet jelent, így figyelmeztetett: „Mert az embernek Fia eljő az ő Atyjának dicsőségében, az ő angyalaival; és akkor megfizet mindenkinek az ő cselekedete szerint” (Máté 16:27). Jézus egy jövőbeni eljövetelről beszélt. Ez alkalommal azonban Bíró lesz. Akkor minden attól függ majd, hogy hűséges követőinek találja-e az embereket. Jézus ítélete az emberek viselkedésén alapul majd, tekintet nélkül arra, hogy rendelkeznek-e világi vagyonnal, vagy sem. Ezt a tényt a tanítványainak erősen elméjükben kellett tartaniuk (Máté 16:25, 26). Maga Jézus Krisztus tehát az, aki azt mondja a követőinek, hogy várjanak az ítélkezéssel együtt járó dicsőséges eljövetelére.
3. Hogyan szemléltette Jézus a jövőbeni eljövetelének bizonyosságát?
3 Amit pedig Jézus a következőkben mond, az a jövőbeni eljövetelének bizonyosságát szemlélteti. Hitelt érdemlően kijelenti: „Bizony mondom néktek: Azok között, a kik itt állanak, vannak némelyek, a kik nem kóstolják meg a halált, a míg meg nem látják az embernek Fiát eljőni az ő országában [királyságában, NW]” (Máté 16:28). Ezek a szavak hat nappal később beteljesednek. Jézus elváltozásának ragyogó látomása ámulatba ejti a vele bensőséges kapcsolatban levő tanítványokat. Jézus arcát valóban úgy látják fényleni, mint a napot, ruháját pedig fénylőn fehérnek. Az elváltozás Krisztus dicsőségének és Királyságának előképe volt. Micsoda hiterősítő bizonyítéka volt ez a Királyság-próféciáknak! Micsoda erőteljes ösztönzés a tanítványoknak, hogy legyenek józan gondolkodásúak! (2Péter 1:16–19).
Amiért sürgős dolog józan gondolkodásúnak lenni
4. Miért kell a keresztényeknek szellemileg ébereknek lenniük Jézus eljövetelével kapcsolatban?
4 Nem egészen egy évvel később Jézus az Olajfák hegyén ül és ismét külön a tanítványaival beszélget. Miközben Jeruzsálem városát nézik, elmagyarázza, mi lesz a jele eljövendő jelenlétének, és így figyelmeztet: „Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mely órában jő el a ti Uratok.” Követőinek állandóan ébereknek kell lenniük, mivel eljövetelének ideje ismeretlen. Mindig készen kell lenniük rá (Máté 24:42).
5. Hogyan szemléltethető az éberség szükségessége?
5 Eljövetelének módját tekintve az Úr egy tolvajhoz hasonlít. A továbbiakban ezt mondja: „Azt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház ura, hogy az éjszakának melyik szakában jő el a tolvaj: vigyázna, és nem engedné, hogy házába törjön” (Máté 24:43). A betörő nem tájékoztatja a házigazdát arról, mikor érkezik; fő fegyvere a meglepetés. Ezért a házigazdának állandóan vigyáznia kell. A hűséges keresztény számára a lankadatlan éberség oka azonban nem egyfajta félelmetes balsejtelem. Ellenkezőleg, ezt az éberséget Jézus dicsőséges eljövetelének lelkes várása ösztönzi, hogy Jézus eljövetele bevezeti majd a béke millenniumát.
6. Miért kell józan gondolkodásúaknak lennünk?
6 Mindenfajta őrködés ellenére sem lesz képes soha senki előre megmondani az eljövetel pontos napját. Jézus ezt mondja: „Azért legyetek készen ti is; mert a mely órában nem gondoljátok, abban jő el az embernek Fia” (Máté 24:44). Ezért van szükség józan gondolkodásra. Ha egy keresztény úgy vélné, hogy Krisztus egy bizonyos napon biztosan nem jön el, talán éppen azon a napon érkezne meg! A jóhiszemű, hűséges keresztények természetesen a múltban is őszintén próbálták megjósolni, hogy mikor jön el a vég. Jézus figyelmeztetése azonban újra és újra igaznak bizonyult: „Arról a napról és óráról pedig senki sem tud, az ég angyalai sem, hanem csak az én Atyám egyedül” (Máté 24:36).
7. Hogyan kell élnünk az életünket, hogy Krisztus követői legyünk?
7 Milyen következtetést vonjunk le hát? Azt, hogy ha Krisztus követői kívánunk lenni, mindig abban a hitben kell élnünk: e bűnös rendszer vége a küszöbön áll.
8. Mi a keresztények ismertetőjele már a keresztényiség kezdete óta?
8 Az ilyesfajta hozzáállás mindig is ismertetőjele volt a keresztényeknek, amint azt a világi történészek és bibliatudósok elismerik. A The Translator’s New Testament szerkesztői szójegyzékükben a „Nap” címszó alatt például kijelentik: „Az Ú[j] Sz[övetség] korának keresztényei ama Nap (azaz ama időszak) várakozásában éltek, amikor is a jelen világ összes gonoszságával és bűnösségével együtt véget ér és Jézus visszatér a földre, hogy megítélje az egész emberiséget, bevezetve a béke egy új korszakát és megkezdve az egész világ feletti Uralmát.” Az Encyclopædia Britannica megjegyzi: „A kereszténység egyedülálló, világméretű kiterjedése közvetlenül a végidő keresztényi várakozásához kapcsolódik — Krisztus közeli visszatérésének várása formájában. A végidő keresztényi várása soha nem állt egyszerűen csak az Isten Királysága utáni passzív sóvárgásból.”
Mit jelent józan gondolkodásúnak lenni?
9. Bár Péter várakozása a Messiást illetően nem volt mindig pontos, miért őrizhette meg a bizalmát?
9 Péter apostol még mintegy 30 évvel az után a bensőséges beszélgetés után, amelyet Jézus a vele legszorosabb kapcsolatban levő tanítványaival folytatott, sem fáradt bele a vég eljövetelének várásába. Habár Péternek és tanítványtársainak a Messiásra vonatkozó kezdeti várakozása nem volt pontos, Péter megőrizte bizalmát aziránt, hogy Jehova szeretete és hatalma biztosítja reményük megvalósulását (Lukács 19:11; 24:21; Cselekedetek 1:6; 2Péter 3:9, 10). Péter a Görög Iratokon következetesen végigvonuló gondolatot fejez ki, amikor ezt mondja: „Közel jött mindeneknek a vége.” Majd így sürgeti keresztény társait: Legyetek hát józanok [józan gondolkodásúak, NW] és éberek, hogy imádkozni tudjatok” (1Péter 4:7, Csia fordítás).
10. a) Mit jelent józan gondolkodásúnak lenni? b) Mit foglal magában az, hogy a dolgokat az Isten akaratával való helyes kapcsolatukban látjuk?
10 A ’józan gondolkodás’ nem azt jelenti, hogy valaki világi értelemben értelmes. Jehova ezt mondja: „Elvesztem a bölcseknek bölcseségét és az értelmeseknek értelmét elvetem” (1Korinthus 1:19). A Péter által használt szó jelentheti azt is, hogy „megfontolt”. Ez a szellemi megfontoltság kapcsolatban van imádatunkkal. Ezért kiegyensúlyozott elmével a dolgokat a Jehova akaratával való helyes kapcsolatukban látjuk; megértjük, mely dolgok fontosak, és melyek nem (Máté 6:33, 34). A közelgő vég küszöbén nem ragad magával minket egyfajta őrjöngő életstílus, de nem vagyunk közömbösek azzal az időszakkal szemben sem, amelyben élünk. (Vö. Máté 24:37–39.) Gondolkodásunkat, beállítottságunkat és viselkedésünket inkább az önuralom és az egyensúly szabályozza, melyet elsősorban Isten felé („éberek, hogy imádkozni tudjatok”), továbbá felebarátaink felé („ápoljátok az egymás iránt való szeretetet”) nyilvánítunk ki (1Péter 4:7, 8, Csia).
11. a) Mit jelent ’megújulni az elmét [elménket] működtető erő szerint’? b) Hogyan segít nekünk az új szellemi erő jó döntéseket hozni?
11 A józan gondolkodás magában foglalja azt, hogy ’megújuljunk az elménket működtető erő szerint’ (Efézus 4:23, NW). Miért újuljunk meg? Azért, mert öröklött tökéletlenséggel rendelkezünk, bűnös környezetben élünk, s elménket olyan hajlam uralja, amely ellenkezik a szellemiséggel. Ez az erő állandóan az anyagias, önző gondolatok és hajlamok irányába tereli a gondolatokat. Ezért, amikor valaki kereszténnyé válik, új erőre vagy uralkodó szellemi beállítottságra van szüksége, amely gondolatait a helyes szellemi irányba, az önfeláldozás iránti készség felé tereli. Így, ha valaki választás elé kerül például a tanulással, karrierrel, munkával, szórakozással, kikapcsolódással, öltözködéssel vagy bármi mással kapcsolatban, először arra hajlik majd, hogy a kérdést inkább szellemi, mint önző testi szempontból vizsgálja meg. Ez az új szellemi beállítottság megkönnyíti, hogy a dolgokban józan elmével és abban a tudatban döntsünk, hogy a vég közel van.
12. Hogyan maradhatunk „egészségesek a hitben”?
12 A józan gondolkodás magában foglalja azt is, hogy jó szellemi egészségben vagyunk. Hogyan maradhatunk „egészségesek a hitben”? (Titus 2:2, Ökumenikus fordítás). Elménket jó eledellel kell táplálnunk (Jeremiás 3:15). Isten igazság Szavának a szent szellem működése által támogatott, kiegyensúlyozott étrendje segíteni fog nekünk abban, hogy fenntartsuk szellemi egyensúlyunkat. Ezért a rendszeresség létfontosságú a személyes tanulmányozásban, a szántóföldi szolgálatban, az imában és a keresztény társaság ápolásában.
Ahogyan a józan gondolkodás megvédelmez minket
13. Hogyan védhet meg bennünket a józan gondolkodás ostoba hibák elkövetésétől?
13 A józan gondolkodás megvédhet bennünket ostoba hibák elkövetésétől, amelyek az örök életünkbe kerülhetnek. Hogyan lehetséges ez? Pál apostol beszél ’az elme törvényé’-ről. Egy hitben egészséges személy számára az elmének ezt a törvényét olyasvalami irányítja, amiben ő örömét leli: nevezetesen ’Isten törvénye’. Igaz, hogy ’a bűn törvénye’ harcol az elme törvénye ellen. A keresztények azonban Jehova segítségével győzedelmeskedhetnek (Róma 7:21–25).
14., 15. a) Melyik két befolyás harcol az elme irányításáért? b) Hogyan nyerhetjük meg az elme harcát?
14 Pál folytatja az éles ellentét felvázolását az önkímélő életmódra összpontosító és a bűnös test által uralt elme, valamint a Jehova szolgálatában álló, önfeláldozó életmódra összpontosító és az Isten szelleme által uralt elme között. Ezt írja a Róma 8:5–7-ben: „Mert a test szerint valók a test dolgaira gondolnak; a Lélek [szellem, NW] szerint valók pedig a Lélek [szellem, NW] dolgaira. Mert a testnek gondolata halál; a Lélek [szellem, NW] gondolata pedig élet és békesség. Mert a test gondolata ellenségeskedés Isten ellen; minthogy az Isten törvényének nem engedelmeskedik, mert nem is teheti.”
15 Majd a 11. versben Pál megmagyarázza, hogyan nyeri meg a harcot a szent szellemmel együttműködő elme: „De ha Annak a Lelke [szelleme, NW] lakik bennetek, a ki feltámasztotta Jézust a halálból, ugyanaz, a ki feltámasztotta Krisztus Jézust a halálból, megeleveníti a ti halandó testeiteket is az ő ti bennetek lakozó Lelke [szelleme, NW] által.”
16. Milyen csábító erőktől véd meg bennünket a józan gondolkodás?
16 Ezért, ha józan gondolkodásúak vagyunk, nem fog elcsábítani minket e világ mindenütt jelenlévő csábító ereje, amelyet a mindenfajta élvezetekben, anyagi dolgokban, valamint a helytelen szexuális viselkedésben megnyilvánuló mérhetetlen önkímélő magatartás jellemez. Józan elménk azt fogja sugallni nekünk, hogy ’kerüljük a paráznaságot’ és meneküljünk annak vészterhes következményei elől (1Korinthus 6:18). Józan szellemi beállítottságunk arra fog indítani bennünket, hogy a Királyság-érdekeket tegyük az első helyre, és meg fogja óvni gondolkodásunkat, amikor egy olyan világi karrier lehetősége kísért minket, amely meggyengítheti kapcsolatunkat Jehovával.
17. Hogyan tanúsított egy úttörő testvérnő józan gondolkodást, amikor anyagi kötelezettségeivel nézett szembe?
17 Délkelet-Ázsia egyik trópusi országában például egy fiatal testvérnő a Királyság-érdekeket tartotta a legelső helyen az elméjében. Szeretetet fejlesztett ki magában a teljes idejű szolgálat iránt. Abban az országban a legtöbb állás hat vagy hét napi teljes idejű munkát kíván. Miután a testvérnő elvégezte az egyetemet, édesapja — aki nem tartozott Jehova Tanúi közé — elvárta, hogy sok pénzt keressen a család számára. Mivel azonban ő erős vágyat érzett az úttörőszolgálat iránt, keresett egy részidős munkát és megkezdte az úttörőszolgálatot. Ez feldühítette édesapját, aki megfenyegette, hogy kidobja az utcára a holmiját. Szerencsejátékok miatt komoly adósságokba keveredett, és elvárta lányától, hogy ő fizesse ki adósságait. A testvérnő öccse az egyetemen tanult, és az adósságok miatt nem volt pénz a tandíj kifizetésére. A fiú megígérte, hogy ha nővére segít neki, akkor ő majd gondot visel a családra, amikor munkát kap. A testvérnő szívét megosztotta a testvére és az úttörőszolgálat iránti szeretet. A kérdés alapos átgondolása után úgy döntött, hogy folytatja az úttörőszolgálatot és keres egy másik munkát. Válaszként imáira jó munkát talált, ami mellett nem csupán családjának és testvérének tudott segíteni anyagilag, hanem szeretetének elsődleges tárgyát, az úttörőszolgálatot is folytathatta.
Keresd Jehova segítségét a józan gondolkodás megőrzéséhez!
18. a) Miért kedvetlenedhetnek el néhányan? b) Mely írásszövegek nyújthatnak vigaszt ezeknek az elkedvetlenedett embereknek?
18 Krisztus követői közül némelyek nehéznek találhatják a józan gondolkodás megőrzését. Türelmük megfogyatkozhat, mivel a dolgok e bűnös rendszere tovább marad fenn, mint várták. Ez elkedvetlenítheti őket. A vég azonban el fog jönni. Jehova ígéri ezt (Titus 1:2). És ugyanígy, megígért földi Paradicsoma is el fog jönni. Azt is Jehova szavatolja (Jelenések 21:1–5). Amikor eljön az új világ, ott lesz az „életnek fája” mindazok számára, akik megőrizték józan gondolkodásukat (Példabeszédek 13:12).
19. Hogyan őrizhető meg a józan gondolkodás?
19 Hogyan őrizhetjük meg a józan gondolkodásunkat? Keressük Jehova segítségét! (Zsoltárok 54:6). Maradjunk közel hozzá! Micsoda örömet jelent nekünk, hogy Jehova vágyik a velünk való meghitt kapcsolatra! „Közeledjetek az Istenhez, és közeledni fog hozzátok” — írja Jakab tanítvány (Jakab 4:8). Pál ezt mondja: „Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek! A ti szelídlelkűségetek [ésszerűségetek, NW] ismert legyen minden ember előtt. Az Úr közel! Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt. És az Istennek békessége, mely minden értelmet felül halad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban” (Filippi 4:4–7). És amikor a dolgok e haldokló rendszerének terhei nagyobbnak tűnnek annál, mint amit képes vagy hordozni, vesd azokat Jehovára, és ő maga fog fenntartani téged (Zsoltárok 55:23).
20. Minek a cselekvését kell folytatnunk az 1Timótheus 4:10 szerint?
20 Igen, a vég közel van, légy hát józan gondolkodású! Jó tanács volt ez 1900 évvel ezelőtt, és létfontosságú tanács ma is. Továbbra is használjuk józan értelmi képességeinket Jehova dicséretére, miközben ő továbbra is biztonságosan vezet bennünket új világa felé (1Timótheus 4:10).
Hogyan válaszolnál?
◻ Mi a józan gondolkodás?
◻ Miért olyan sürgető józan gondolkodásúnak lenni?
◻ Hogyan újulhatunk meg az elménket működtető erő szerint?
◻ Milyen állandó csatát kell vívnunk az elménkben?
◻ Hogyan őrizzük meg a józan gondolkodást?
[Kép a 15. oldalon]
Az Istenhez való közeledés imában segít megőriznünk a józan gondolkodást
[Kép a 17. oldalon]
Ha józan gondolkodásúak vagyunk, nem fog eltéríteni minket e világ csábító ereje