Önátadottan — Kinek?

„Mindent megteszünk, a mit az Úr parancsolt, és engedelmeskedünk” (2MÓZES 24:7).

 1., 2. a) Milyen dolgok odaadó hívei egyesek? b) Vajon az önátadás csak vallási vonatkozású dolgokra korlátozódik?

A JAPÁN Yatabe repülőalakulat Zero vadászgépeinek pilótáit egybehívták egy előadóterembe 1945 februárjában. Mindegyiküknek átadtak egy papírlapot, hogy írja rá, vállalja-e önként, hogy tagja lesz a kamikaze rohamcsapatnak. „Úgy gondoltam, az az elhivatottságom, hogy feláldozzam magamat egy nemzeti krízis idején — mondja egy egykori tiszt, aki jelen volt akkor. — Mivel érzelmeim arra ösztönöztek, hogy rendelkezésre bocsássam önmagamat, ajánlkoztam a megbízatásra.” Egy Ohka, vagyis egy öngyilkossági rakéta-repülőgép kezelésére és vezetésére képezték ki, és arra, hogy rázuhanjon vele egy ellenséges hadihajóra. De a háború véget ért, még mielőtt lehetősége lett volna ezt tenni, és így adni életét a hazájáért és császáráért. Amikor Japán elvesztette a háborút, a császárba vetett hite összeomlott.

² Japánban egy időben sokan éltek a császár odaadó híveiként, akit élő istennek hittek. Más országokban egyéb dolgoknak szentelték és szentelik még ma is magukat az emberek. Több millióan élnek a gyakran bálványként ábrázolt Mária, Buddha vagy más istenségek iránti odaadásban. Egy szenzációs szónoklat hatására némelyek tv-evangelizátorok zsebébe szórják fáradságos munkával megkeresett pénzüket teljes szívű támogatásuk jeléül, ami odaadással ér fel. A háború után egyes csalódott japánok valami újat kerestek, aminek átadhatnák életüket. Némelyek számára a munka vált az önátadás e tárgyává. Keleten és Nyugaton egyaránt sokan adják át magukat az anyagi javak halmozásának. A fiatalok zenészek köré építik fel életüket, akiknek életstílusát utánozzák. Rengetegen váltak ma önmaguk imádóivá, akik saját kívánságaikat teszik odaadásuk tárgyává (Filippi 3:19; 2Timótheus 3:2). De vajon valóban méltók az ilyen dolgok vagy emberek egy személy teljes lelkű odaadására?

 3. Hogyan bizonyultak semmirevalónak az odaadás bizonyos tárgyai?

³ Szembesülve a valósággal, a bálványimádók gyakran kiábrándulnak. A bálványok iránti odaadás csalódáshoz vezet, amikor az imádók felismerik, hogy bálványaik nem többek „emberi kezek munkáinál” (Zsoltárok 115:4). Amikor híres evangelizátorokat érintő botrányok kerülnek napvilágra, az őszinte emberek lesújtva érzik magukat. Amikor a „buborék” gazdaság szétpattant, a munkások elmebeli rendellenességeket tapasztaltak, mivel az elbocsátásra kerülők listáján találták magukat. A nemrég bekövetkezett gazdasági pangások súlyos csapást mértek a Mammon imádóira. Az adósságok, amelyekbe annak reményében keveredtek, hogy sok pénzre tesznek szert, teherré váltak, és kevés kilátás van a visszafizetésükre (Máté 6:24). Amikor a bálványozott rockcsillagok és más szórakoztató művészek meghalnak vagy feledésbe merülnek, imádóik magukra maradnak. És akik az önző vágyak kielégítését tették életutukká, gyakran keserű termést aratnak (Galátzia 6:7).

 4. Mi indítja az embereket arra, hogy semmirevaló dolgoknak adják át életüket?

⁴ Mi indítja az embereket arra, hogy effajta hiábavalóságoknak adják át magukat? Nagymértékben a világ szelleme, amelyet Sátán, az Ördög ural (Efézus 2:2, 3). E szellem hatása különféle módokon látható. Előfordulhat, hogy valakit az őseitől örökül kapott családi hagyomány irányít. Az oktatás és a neveltetés erősen kihathat a gondolkodásra. A munkahelyi légkör munkamániába kényszerítheti a „társaságok harcosait”, ami életveszélyes lehet. A több utáni vágyat a világ anyagias beállítottsága idézi elő. Sokak szíve megromlott, és arra indítja őket, hogy saját önző vágyaiknak szenteljék magukat. Nem vizsgálják meg, méltók-e az ilyen odaadásra e törekvések.

Egy önátadott nemzet

 5. Milyen önátadás történt meg Jehova felé több mint 3500 évvel ezelőtt?

⁵ Több mint 3500 évvel ezelőtt az embereknek egy nemzete olyasvalakit talált, aki sokkal méltóbb az odaadásra. Ők a szuverén Istennek, Jehovának adták át magukat. Izrael nemzete mint csoport kijelentette a Sínai-pusztában, hogy átadja magát Istennek.

 6. Milyen jelentőséget kellett hogy tulajdonítsanak az izraeliták Isten nevének?

⁶ Mi indította az izraelitákat arra, hogy ezt tegyék? Amikor rabszolgasorban éltek Egyiptomban, Jehova azzal bízta meg Mózest, hogy legyen a vezetőjük, szabadítsa meg őket. Mózes megkérdezte, hogyan írja le az Istent, aki elküldte őt, és Isten így tárta fel kilétét: „Annak fogok bizonyulni, aminek bizonyulni fogok.” Meghagyta Mózesnek, hogy ezt mondja Izrael fiainak: „Annak fogok bizonyulni küldött hozzátok” (2Mózes 3:13, 14, NW). Ez a kifejezés megmutatta, hogy Jehova mindig azzá válik, amire éppen szükség van ahhoz, hogy megvalósítsa szándékait. Úgy fogja feltárni kilétét, mint aki az izraeliták ősatyái előtt soha nem ismert módon bizonyul az ígéretek Beteljesítőjének (2Mózes 6:2, 3).

 7., 8. Milyen bizonyítékaik voltak az izraelitáknak arra, hogy Jehova olyan Isten, aki méltó az odaadásukra?

⁷ Az izraeliták tanúi voltak a Tízcsapás okozta nyomorúságnak, amely Egyiptom földjét és népét sújtotta (Zsoltárok 78:44–51). Ezt követően valószínűleg több mint hárommillióan — köztük nők és gyermekek is — felpakoltak, és egy éjszaka leforgása alatt elhagyták Gósen földjét, ami már önmagában is figyelemre méltó, bátor tett volt (2Mózes 12:37, 38). Ezután a Vörös-tengernél Jehova „vitéz harczosként” mutatkozott be, amikor is megmentette népét a fáraó katonai erőitől azáltal, hogy kettéválasztotta a tengert, hadd keljenek át az izraeliták, majd összezárta azt, hogy vízbe fúljanak az üldöző egyiptomiak. Ennek eredményeként „látá Izráel azt a nagy dolgot, a melyet cselekedék az Úr Égyiptomban: félé azért a nép az Urat és hívének az Úrnak” (2Mózes 14:31; 15:3; Zsoltárok 136:10–15).

⁸ Mintha még mindig híjával lennének az isteni név jelentésére vonatkozó bizonyítéknak, az izraeliták zúgolódtak Jehova és képviselője, Mózes ellen az élelem és a víz hiánya miatt. Jehova fürjeket küldött, mannát hullatott az égből, és vizet fakasztott egy sziklából Méribánál (2Mózes 16:2–5, 12–15, 31; 17:2–7). Jehova ezenkívül megszabadította az izraelitákat az amálekiták támadásakor (2Mózes 17:8–13). Az izraeliták semmiképpen sem tudták cáfolni, amit a későbbiekben jelentett ki Jehova Mózesnek: „Jehova, Jehova! Irgalmas és könyörületes Isten, lassú a haragra, és bővelkedik szerető-kedvességben és igazságban, aki szerető-kedvességét megőrzi ezrek iránt, megbocsátva vétket, kihágást és bűnt” (2Mózes 34:6, 7, NW). Valóban, Jehova olyan személynek bizonyult, aki méltó az odaadásukra.

 9. Miért tette lehetővé Jehova az izraelitáknak, hogy kifejezésre juttassák a szolgálatára irányuló önátadásukat, és hogyan reagáltak ők?

⁹ Noha Jehovának megvolt a joga ahhoz, hogy tulajdonaként kezelje az izraelitákat, hiszen kiváltotta őket Egyiptomból, ő, mint a kedves és irgalmas Isten, lehetővé tette számukra, hogy önként juttassák kifejezésre, hogy szolgálni kívánják őt (5Mózes 7:7, 8; 30:15–20). A közötte és az izraeliták közötti szövetség feltételeit is megállapította (2Mózes 19:3–8; 20:1—23:33). Amikor Mózes elmondta e feltételeket, az izraeliták kijelentették: „Mindent megteszünk, a mit az Úr parancsolt, és engedelmeskedünk” (2Mózes 24:3–7). Saját szabad akaratukból váltak a Szuverén Úrnak, Jehovának átadott nemzetté.

Az értékelés önátadáshoz vezet

10. Min alapuljon Jehovának való önátadásunk?

¹⁰ Jehova, a Teremtő továbbra is méltó teljes lelkű odaadásunkra (Malakiás 3:6; Máté 22:37; Jelenések 4:11). Önátadásunk azonban nem alapulhat hiszékenységen, elröppenő érzelmeken vagy mások kényszerítésén — még a szülőkén sem. A Jehovára vonatkozó igazság pontos ismeretén kell alapulnia, és annak értékelésén, amit értünk tett Jehova (Róma 10:2; Kolossé 1:9, 10; 1Timótheus 2:4). Miként Jehova lehetővé tette az izraelitáknak, hogy önként juttassák kifejezésre önátadásukat, éppígy nekünk is lehetőséget ad arra, hogy önként adjuk át magunkat, és nyilvánosságra hozzuk ezt az önátadást (1Péter 3:21).

11. Mit tárt fel nekünk Jehováról a Biblia tanulmányozása?

¹¹ A Biblia tanulmányozása révén megismerjük Istent mint személyt. Szava segít felismernünk a tulajdonságait, ahogy azok a teremtésben tükröződnek (Zsoltárok 19:2–5). Láthatjuk Szavából, hogy ő nem egy titokzatos Háromság, akit lehetetlen megérteni. Nem veszt el háborúkat, s így nem kell lemondania Istenségéről (2Mózes 15:11; 1Korinthus 8:5, 6; Jelenések 11:17, 18). Mivel beteljesítette eddig ígéreteit, emlékeztetőt kapunk arra, mit fejez ki gyönyörű neve, Jehova. Ő a Nagy Célratörő (1Mózes 2:4, New World Translation With References, lábjegyzet; Zsoltárok 83:19; Ésaiás 46:9–11). A Biblia tanulmányozása által világosan megértjük, mennyire hűséges és megbízható (5Mózes 7:9; Zsoltárok 19:8, 10; 111:7).

12. a) Mi vonz bennünket Jehovához? b) Hogyan indítanak valakit a Bibliában feljegyzett, életből vett tapasztalatok arra, hogy Jehovát akarja szolgálni? c) Hogyan érzel Jehova szolgálatával kapcsolatban?

¹² Ami különösképpen Jehovához vonz minket, az szerető személyisége. A Biblia kimutatja, mennyire szerető, megbocsátó és irgalmas módon bánik az emberekkel. Gondolj bele, mennyire felvirágoztatta Jób életét, miután Jób hűségesen megőrizte feddhetetlenségét. Jób tapasztalata kiemeli, hogy „igen irgalmas az Úr és könyörületes” (Jakab 5:11; Jób 42:12–17). Gondolj arra, hogyan bánt Jehova Dáviddal, amikor az paráznaságot és gyilkosságot követett el. Igen, Jehova még a súlyos bűnöket is kész megbocsátani, ha „töredelmes és bűnbánó szívvel” közeledik hozzá a bűnös (Zsoltárok 51:5–13, 19). Gondolj arra, milyen módon bánt Jehova a tárzusi Saullal, aki először elszánt üldözője volt Isten népének. Ezek a példák kiemelik Isten irgalmát és nagylelkű készségét arra, hogy bűnbánó embereket használjon fel (1Korinthus 15:9; 1Timótheus 1:15, 16). Pál úgy érezte, még magát az életét is kockára tudja tenni e szerető Isten szolgálatáért (Róma 14:8). Te is így érzel?

13. A Jehova részéről megnyilvánuló szeretet mely nagy kifejeződése ösztönzi arra a helyes szívállapotú embereket, hogy átadják magukat neki?

¹³ Az izraeliták számára Jehova gondoskodott arról, hogy megszabaduljanak az egyiptomi szolgaságból, és előkészítette az utat, hogy megszabadítson minket a bűn és a halál szolgaságából — ez az út Jézus Krisztus váltságáldozata (János 3:16). Pál kijelenti: „Az Isten pedig a mi hozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt” (Róma 5:8). E szerető elrendezés arra ösztönzi a helyes szívállapotú embereket, hogy átadják magukat Jehovának Jézus Krisztuson keresztül. „Mert a Krisztusnak szerelme szorongat [ösztönöz, Vida fordítás] minket, úgy vélekedvén, hogy ha egy meghalt mindenkiért, tehát mindazok meghaltak; és azért halt meg mindenkiért, hogy a kik élnek, ezután ne magoknak éljenek, hanem annak, a ki érettök meghalt és feltámasztatott” (2Korinthus 5:14, 15; Róma 8:35–39).

14. Vajon Jehova bánásmódjának puszta ismerete elég ahhoz, hogy indíttatást érezzünk arra, hogy átadjuk neki életünket? Magyarázd meg.

¹⁴ Mindazonáltal nem elég csak ismerni, hogy milyen Jehova személyisége, és hogy miként bánik az emberiséggel. Személyes értékelést kell kifejleszteni Jehova iránt. Hogyan valósítható ez meg? Úgy, hogy alkalmazzuk az életünkben Isten Szavát, és magunk győződünk meg arról, hogy az ott található alapelvek valóban beválnak (Ésaiás 48:17). Éreznünk kell, hogy Jehova megszabadított minket e Sátán uralma alatt álló gonosz világ posványából. (Vö. 1Korinthus 6:11.) A helyes dolgok cselekvéséért vívott harcunkban megtanulunk Jehovára támaszkodni, és személyesen tapasztaljuk, hogy Jehova az élő Isten, a „könyörgést meghallgató” (Zsoltárok 62:9; 65:3). Kis idő múltán nagyon közel érezzük magunkat hozzá, és képesek vagyunk bizalmasan tudatni vele legbensőbb érzéseinket. Erősödik bennünk a Jehova iránti szeretet melegséggel átható érzése. Ez kétségkívül odavezet, hogy átadjuk neki életünket.

15. Mi indított Jehova szolgálatára egy olyan embert, aki a munkának élt korábban?

¹⁵ Sokan ismerték meg e szerető Istent, Jehovát, és adták át életüket a szolgálatára. Figyeld meg például egy villanyszerelő esetét, aki jól jövedelmező üzletet vezetett. Voltak idők, amikor reggel fogott munkába, egész nap dolgozott, még éjjel sem állt le, és csak hajnali ötkor ment haza. Úgy egy órányi pihenő után már indult is, hogy a következő munkáját végezze. „A munkámnak éltem” — emlékezik. Amikor a felesége elkezdte tanulmányozni a Bibliát, csatlakozott hozzá. Így nyilatkozik a férj: „Azok az istenek, akiket addig ismertem, egytől egyig csak azt várták, hogy szolgálják őket, és semmit sem tettek azért, hogy javunkra váljon valami. De Jehova kezdeményező lépéseket tett, és elküldte egyetlen-nemzett Fiát a földre, ami nagy személyes áldozatot jelentett” (1János 4:10, 19). Tíz hónapon belül ez a férfi átadta magát Jehovának. Ezután már az élő Isten szolgálatára összpontosított. Vállalta a teljes idejű szolgálatot, és olyan helyre költözött, ahol nagyobb szükség volt szolgákra. Az apostolokhoz hasonlóan ’elhagyott mindent, és követte Jézust’ (Máté 19:27). Két hónap múltán feleségével együtt meghívást kapott, hogy a Watch Tower Bible and Tract Society fiókjánál szolgáljon abban az országban, ahol élnek, hogy segíteni tudjon a villanyszerelői munkában. Több mint 20 éve dolgozik a fióknál, azt a munkát végezve, amit szeret — de nem önmagáért, hanem Jehováért.

Hozd nyilvánosságra önátadásodat

16. Többek között milyen lépéseket tesz meg valaki annak érdekében, hogy átadja magát Jehovának?

¹⁶ Miután eltöltenek egy bizonyos időt a Biblia tanulmányozásával, mind a fiatalok, mind az idősek értékelni kezdik Jehovát és azt, amit értük tett. Ennek arra kellene indítania őket, hogy átadják magukat Istennek. Talán te is közéjük tartozol. Hogyan tudod átadni magadat Jehovának? Miután pontos ismeretet szereztél a Bibliából, cselekedj összhangban ezzel az ismerettel, s gyakorolj hitet Jehovában és Jézus Krisztusban (János 17:3). Bánd meg bűneidet és térj meg, bármilyen bűnös utat követtél is korábban (Cselekedetek 3:19). Akkor eljutsz majd az önátadás lépéséig, az önátadást pedig ünnepélyes komolyságot tükröző szavakkal fejezed ki Jehovának imában. Ez az ima minden bizonnyal maradandó benyomást tesz elmédre, mert kiindulópontja lesz egy új kapcsolatnak, amely Jehovához fűz.

17. a) Miért tekintenek át a vének előre elkészített kérdéseket az újonnan önátadott személyekkel? b) Milyen fontos lépést tegyünk meg az önátadásunk után hamarosan, és milyen célból?

¹⁷ Miként Mózes elmagyarázta az izraelitáknak, mik a feltételei annak, hogy szövetségi kapcsolatba kerüljenek Jehovával, éppígy a vének is segítenek Jehova Tanúi gyülekezeteiben azoknak, akik nemrég adták át magukat, hogy megvizsgálják, miről is van szó. Előre elkészített kérdéseket használnak fel, hogy megerősítsék: minden egyes személy teljes mértékben megérti a Biblia alaptanításait, és tisztában van azzal, mit jelent Jehova egyik Tanújának lenni. Ezután igen helyénvaló, hogy ünnepélyes keretek között hozzuk nyilvánosságra az önátadást. Egy újonnan önátadott személy természetesen nagyon szeretné tudatni másokkal, hogy létrejött közötte és Jehova között e kiváltságos kapcsolat. (Vö. Jeremiás 9:24.) Ennek megfelelő módja az, hogy vízben történő megkeresztelkedésnek veti alá magát önátadása jelképeként. A vízbe való bemerítés, majd az onnan történő kiemelés azt jelképezi, hogy meghal korábbi, önző életútjára nézve, és kiemeltetik egy új életútra, Isten akaratának cselekvésére. Itt nem egy szentségről van szó, és nem is egy ahhoz hasonló szertartásról, mint amilyen a miszogi nevű sinto rítus, amelynek során az ember állítólag megtisztul a víz által.a A megkeresztelkedés inkább nyilvános kijelentése egy olyan önátadásnak, ami már megtörtént imában.

18. Miért lehetünk biztosak abban, hogy nem lesz hiábavaló az önátadásunk?

¹⁸ Ez az ünnepélyes alkalom felejthetetlen tapasztalat, amely arra a maradandó kapcsolatra emlékezteti Isten új szolgáját, amely Jehovához fűzi már. Attól az önátadástól eltérően, amely a kamikaze pilótánál a hazájára és császárára összpontosult, ez az önátadás, vagyis a Jehovának való önátadás, nem lesz hiábavaló, mivel ő az örökkévaló, mindenható Isten, aki mindent véghezvisz, amibe belefog. Ő, és csakis ő méltó teljes lelkű odaadásunkra (Ésaiás 55:9–11).

19. Mit fog kifejteni a következő cikk?

¹⁹ De más is hozzátartozik még az önátadáshoz. Például hogyan befolyásolja mindennapi életünket az önátadás? Ezt a következő cikk fogja kifejteni.

[Lábjegyzet]

Emlékszel?

◻ Miért vezet csalódáshoz az a fajta önátadás, amely a világban figyelhető meg?

◻ Mi indította az izraelitákat arra, hogy átadják magukat Jehovának?

◻ Mi indít ma bennünket arra, hogy átadjuk magunkat Jehovának?

◻ Hogyan adjuk át magunkat Istennek?

◻ Mi a jelentősége a vízben történő megkeresztelkedésnek?

[Kép a 10. oldalon]

Izrael átadja magát Jehovának a Sínai-pusztában