Lakosok együtt egy helyreállított „országban”

„Ti pedig az Úr papjainak hívattattok, Istenünk szolgáinak neveztettek” (ÉSAIÁS 61:6).

 1., 2. a) Milyen volt a prozeliták helyzete Izráelben? b) Milyen szellemet mutatnak a „nagy sokaság” tagjai a modern időkben?

AZ ÓKORBAN Izráel, amikor hűséges volt, tanúbizonyságul szolgált a világ színpadán Jehova dicsőségéről (Ésaiás 41:8, 9; 43:10). Sok másnemzetbeli válaszolt erre, és Jehova imádatához jött, az Ő választott népéhez társulva. Lényegében azt mondták Izráelnek, amit Ruth mondott Naóminak: „néped az én népem, és Istened az én Istenem” (Ruth 1:16). Alárendelték magukat a Törvényszövetség feltételeinek, és a férfiak körülmetélkedtek (2Mózes 12:43–48). Egyes nők izraelitákhoz mentek férjhez. A jerikói Ráháb és a moábita Ruth Jézus Krisztus ősei lettek (Máté 1:5). Az ilyen prozeliták Izráel gyülekezetének részét alkották (5Mózes 23:7, 8).

² Az Izráelben levő prozelitákhoz hasonlóan napjainkban a „nagy sokaság” ezt mondja a felkent maradéknak: „Hadd menjünk veletek, mert hallottuk, hogy veletek van az Isten!” (Jelenések 7:9; Zakariás 8:23). Felismerik, hogy ezek a felkent keresztények Jehova „hű és értelmes rabszolgája”, és olyan szorosan dolgoznak együtt velük, hogy a felkentek és a „más juhok” „egy nyáj, egy pásztor” (Máté 24:45–47, Vida fordítás; János 10:16, Újfordítású revideált Biblia). Mi történik majd a nagy sokasággal, amikor felkent testvéreik közül mindenki elnyeri égi jutalmát? Nem kell félniük. Ezen „utolsó napok” folyamán Jehova előkészületeket tett arra az időre (2Timótheus 3:1).

Szellemi „ország”

 3. Mi az az „új ég”, amelyről Péter jövendölt, és mikor jött létre?

³ Péter apostol jövendölt arról az égi kormányzati elrendezésről, amelynek a 144 000 felkent keresztény részét alkotja majd. Ezt mondta: „új eget és új földet várunk az ő ígérete szerint, a melyekben igazság lakozik” (2Péter 3:13). Ez az „új ég” 1914-ben jött létre, amikor Krisztust trónra emelték mint az égi Királyság Királyát. De mi az „új föld”?

 4. a) Milyen nem várt esemény történt 1919-ben? b) Melyik volt az a ’nép, amely egyszerre született’, és melyik volt az ’az ország, amely világra jött’?

⁴ Jehova 1919-ben kivezette a felkent maradékot Nagy-Babilon fogságából (Jelenések 18:4). A kereszténység vezetői számára ez a drámai esemény teljesen váratlan volt. Erre vonatkozóan ezt mondja a Biblia: „Ki hallott olyat, mint ez, ki látott hasonló dolgokat? Hát egy ország egy nap jön-é világra, és egy nép [nemzet, Katolikus fordítás] egyszerre születik-é?” (Ésaiás 66:8). Amikor a felkent keresztény gyülekezet hirtelen felszabadított nemzetként jelent meg a nemzetek előtt, akkor az valóban azt jelentette, hogy ’egyszerre megszületett’ egy nemzet. Mi volt azonban ez az „ország”? Bizonyos értelemben az ősi Izráel országának szellemi megfelelője volt. Ez az újszülött „nemzet” számára biztosított tevékenységi terület volt, ahol Ésaiás könyvének a Paradicsomra vonatkozó próféciái modern, szellemi beteljesedést találtak (Ésaiás 32:16–20; 35:1–7; vö. Zsidók 12:12–14). Bárhol tartózkodjon is egy keresztény fizikai értelemben, akkor is ebben az „országban” van.

 5. Milyen mag jött létre 1919-ben? Magyarázd meg!

⁵ Mi köze ennek az „új földhöz”, amelyről Péter jövendölt? Nos, ennek az új „nemzetnek”, amely 1919-ben született meg egy helyreállított „országban”, világméretű szervezetté kellett növekednie, mely Jehova felkent és nem felkent dicsérőiből áll. Ez a szervezet túléli majd Armageddont, és bejut Isten új világába. Ily módon ezt a nemzetet a Sátán világának elpusztítása után fennálló igazságos emberi társadalom — az új föld — magjának lehetne tekinteni.a Az 1930-as évek közepére a felkenteket — mint csoportot — egybegyűjtötték a helyreállított országba. Azóta a más juhok nagy sokaságának begyűjtésén van a hangsúly; számuk napjainkban majdnem ötmillió (Jelenések 14:15, 16). Vajon túlnépesedett az „ország”? Nem, határait olyan szélesre lehet kiterjeszteni, amilyen szélesre csak szükséges (Ésaiás 26:15). Valóban, izgalmas figyelni a növekvő lakosságát, amint a felkent maradék „gyümölcscsel” — egészséges, erőt adó szellemi táplálékkal — árasztja el az „országot” (Ésaiás 27:6). De milyen a helyzete ezeknek a más juhoknak Isten népe helyreállított „országában”?

A másnemzetbeliek tevékenyek az „országban”

 6. Hogyan tevékenykednek a másnemzetbeliek Isten népének „országában”?

⁶ Éppen úgy, ahogy Izráel földjén a prozeliták alárendelték magukat a Mózesi Törvénynek, napjainkban a nagy sokaság engedelmeskedik Jehova parancsolatainak a helyreállított „országban”. A felkent testvéreiktől kapott oktatás révén tartózkodnak a hamis imádat minden formájától, és tiszteletben tartják a vér szentségét (Cselekedetek 15:19, 20; Galátzia 5:19, 20; Kolossé 3:5). Szeretik Jehovát teljes szívükből, elméjükből, lelkükből és erejükből, valamint úgy szeretik felebarátaikat, mint magukat (Máté 22:37; Jakab 2:8). Az ősi Izráelben prozeliták segítettek Salamon templomának az építésénél, és többször hozzájárultak az igaz imádat helyreállításához (1Krónika 22:2; 2Krónika 15:8–14; 30:25). Ma a nagy sokaság szintén részt vesz az építési programokban. Például segítenek gyülekezeteket és körzeteket kiépíteni, nem is beszélve az olyan építkezéseken való részvételükről, mint amilyen a Királyság-termek, kongresszusi termek és fiókhivatali létesítmények építése.

 7. Mi történt a fogság utáni Jeruzsálemben, amikor nem volt elég lévita, hogy elvégezze a templomi szolgálatot?

⁷ Izráel i. e. 537-ben, amikor visszatért a babiloni fogságból, nekilátott, hogy megszervezze a szolgálatot a templom helyén. A léviták azonban, akik visszatértek, nem voltak nagyon sokan. Ennélfogva a nétineusok — körülmetélt idegen lakosok, akik korábban a léviták segítői voltak — megnövekedett kiváltságokat kaptak a templomi szolgálatban. Ők azonban nem voltak egyenrangúak a felkent ároni papokkal (Ezsdrás 7:24; 8:15–20; Nehémiás 3:22–26).b

 8., 9. Hogyan vesznek részt egyre inkább a más juhok a szent szolgálat végzésében az utolsó napok folyamán?

⁸ A felkent keresztények napjainkban ezt a mintát követik. Amint „a vég ideje” előrehalad, a felkentek megmaradt tagjai egyre kevesebben lesznek Isten népének „országában” (Dániel 12:9; Jelenések 12:17). Erre való tekintettel most a nagy sokaság végzi a „szent szolgálat” munkájának legnagyobb részét (Jelenések 7:15, NW). Felkent testvéreik irányítását követve viszi a „dícséretnek áldozatát mindenkor Isten elé, azaz az ő nevéről vallást tevő ajkaknak gyümölcsét”. „A jótékonyságról pedig és az adakozásról” nem felejtkeznek el, mert tudják, hogy az „ilyen áldozatokban gyönyörködik az Isten” (Zsidók 13:15, 16).

⁹ Továbbá, mivel a nagy sokaság száma évente százezrekkel nő, egyre nagyobb a szükség a felvigyázásra. Egykor ezt a feladatot kizárólag felkent keresztények látták el. Most a szükség úgy kívánja, hogy a legtöbb gyülekezet, valamint körzet, kerület és fiókhivatal felvigyázásával más juhokból valókat bízzanak meg. Néhányan ezek közül 1992-ben ahhoz a kiváltsághoz jutottak, hogy részt vehetnek a Vezető Testület bizottságainak összejövetelein, és a szavazásban nem részt vevő segítőkként szolgálhatnak. A más juhok továbbra is lojálisak maradnak felkent testvéreikhez, és kiváltságnak érzik, hogy támogatják azokat, akik Jehova hű és értelmes rabszolgáját alkotják (Máté 25:34–40).

„Mint egy sejk”

10., 11. Egyes filiszteusok mintáját követve, hogyan változtatták meg egyesek a szívállapotukat, akik korábban Jehova népének ellenségei voltak? Milyen eredménnyel?

¹⁰ Arról a módról, ahogyan a hű és értelmes rabszolga felelős állásokban használja fel a más juhokat, a Zakariás 9:6, 7-ben jövendöltek. Ott ezt olvassuk: „a Filiszteusok kevélységét megtöröm. Kivonszom a vért szájukból és útálatosságaikat fogaik közül, és ő is a mi Istenünké marad; és olyan lesz, mint egy fejedelem [sejk, NW] Júdában, Ekron pedig, mint a Jebuzeus.”c A filiszteusok Isten népének esküdt ellenségei voltak, ahogyan ma Sátán világa is az (1János 5:19). Éppen úgy, ahogy mint népet végül kiirtották a filiszteusokat, e világ is hamarosan tapasztalni fogja vallási, politikai és kereskedelmi elemeivel együtt Jehova pusztító haragját (Jelenések 18:21; 19:19–21).

¹¹ Zakariás szavai szerint azonban egyes filiszteusok megváltoztatták szívállapotukat, és ez előárnyékolta azt, hogy egyes világias gondolkozású emberek ma nem maradnak ellenséges viszonyban Jehovával. Nem folytatják tovább a vallásos bálványimádást gyalázatos szertartásaival és visszataszító áldozataival, hanem megtisztultak lesznek Jehova szemében. Napjainkban ezek a jó útra tért „Filiszteusok” a nagy sokaság soraiban találhatók.

12. A modern időkben hogyan lett „Ekron” olyan, „mint a Jebuzeus”?

¹² A prófécia szerint Ekron, a nevezetes filiszteus város olyan lesz, „mint a Jebuzeus”. A jebuzeusok egykor szintén ellenségei voltak Izráelnek. A kezükben tartották Jeruzsálemet, míg Dávid el nem foglalta. Ennek ellenére az Izráellel folytatott harcok egyes túlélői nyilvánvalóan prozeliták lettek. Rabszolgákként szolgáltak Izráel földjén, sőt még a templom építésénél is kiváltságukban állt dolgozni (2Sámuel 5:4–9; 2Krónika 8:1–18). Ma az „ekroniaknak”, akik Jehova imádatához fordultak, szintén kiváltságuk, hogy szolgáljanak az „országban” a hű és értelmes rabszolga felvigyázása alatt.

13. Mik voltak a sejkek az ókori világban?

¹³ Zakariás azt mondja, hogy a filiszteusok olyanok lesznek Júdában, mint a sejkek. A héber szó ʼal·luphʹ, amikor „sejknek” fordítják, azt jelenti, hogy ’ezer főnyi sereg vezetője’ (vagyis ’khiliarkhosz’). Ez nagyon magas rang volt. Edom korai nemzetének nyilvánvalóan csak 13 sejkje volt (1Mózes 36:15–19). A „sejk” szót ritkán használják, amikor Izráelről beszélnek, de az „ezer feje (vagy ezredes)” kifejezés sűrűn megjelenik. Amikor Mózes összehívta Izráel nemzetének képviselőit, akkor az „Izráel ezereinek . . . fejei”d névvel illette őket. Ezekből 12 volt, és nyilvánvalóan ők csak Mózesnek voltak alárendelve (4Mózes 1:4–16). A hadsereg kötelékében hasonlóképpen az ezredesek voltak a legfontosabb személyek a hadvezér vagy a király után (2Sámuel 18:1, 2; 2Krónika 25:5).

14. Hogyan lesznek a „Filiszteusok” olyanok, mint a sejkek?

¹⁴ Zakariás nem prófétált arról, hogy a bűnbánó filiszteusok ténylegesen sejkek lesznek Izráelben. Ez nem lett volna helyénvaló, mivel nem tartoztak a született izraelitákhoz. Olyanok azonban lehettek, mintha sejkek lennének, és sejkekhez hasonló tekintélyes pozíciókat foglalhattak el. És ez így is történt. Amint csökken a felkent keresztények maradékának száma, és amint a megmaradók közül sokakat korlátoz az életkoruk, a jól képzett más juhok szükségszerűen besegítenek nekik. Ők nem akarják elfoglalni felkent testvéreik helyét. A hű és értelmes rabszolga azonban a szükséges hatalommal ruházza fel őket az „országban”, hogy Isten szervezete továbbra is szervezett módon tudjon előrehaladni. Még egy másik próféciában is látható ehhez hasonló folyamat.

Papok és földművesek

15. a) Az Ésaiás 61:5, 6 beteljesedésében kik „az Úr papjai”, és mikor szolgálnak majd ebben a vonatkozásban a szó legteljesebb értelmében? b) Kik az „idegenek”, akik Izráelben mezőgazdasági munkát végeznek, és — szellemi értelemben — mit foglal magában ez a munka?

¹⁵ Az Ésaiás 61:5, 6 ezt mondja: „ott állnak az idegenek, és legeltetik juhaitokat, és a jövevények szántóitok és vinczelléreitek lesznek. Ti pedig az Úr papjainak hívattattok, Istenünk szolgáinak neveztettek; a népek gazdagságát eszitek, és azok dicsőségével dicsekedtek.” Ma „az Úr papjai” a felkent keresztények. Végül is a szó legteljesebb értelmében „az Úr papjaiként” és „Istenünk szolgáiként” szolgálnak majd az égi Királyságban (Jelenések 4:9–11). Kik a mezőgazdasági munkáért felelős „idegenek”? Ők a más juhok, akik Isten Izráelének „országában” laknak. Mik azok a pásztorkodást, földművelést és szőlőtermesztést magukban foglaló munkák, amelyekkel megbízták őket? Fontos szellemi értelemben ezek a feladatok a nép segítését, táplálását és begyűjtését jelentik (Ésaiás 5:7; Máté 9:37, 38; 1Korinthus 3:9; 1Péter 5:2).

16. Ki fogja végső soron ellátni az összes munkát Isten népe „országában”?

¹⁶ Jelenleg a szellemi izraeliták egy kicsiny száma él a földön, amely részt vesz a szellemi pásztorkodásban, földművelésben és szőlőtermesztésben. Amikor a felkent gyülekezet végül teljes egészében egyesül Krisztussal, mindezek a munkák a más juhokra maradnak. Akkor még az „ország” emberi felvigyázása is képesített más juhok kezében lesz, akiket az Ezékiel könyve úgy ír le, mint fejedelmi osztályt (Ezékiel 45., 46. fejezet).e

Az „ország” fennmarad

17. Milyen előkészületeket tesz Jehova ezen utolsó napok folyamán?

¹⁷ Igen, a nagy sokaságnak nem kell félnie! Jehova kellőképpen felkészítette őket. Igen fontos fejlemény a földön ezekben az utolsó napokban a felkentek begyűjtése és elpecsételése (Jelenések 7:3). Amíg azonban ez végbemegy, addig Jehova előhozza a más juhokat, hogy csatlakozzanak a felkentekhez a helyreállított szellemi országban. Ott szellemi táplálásban részesülnek és képzést kapnak a keresztényi életre. Továbbá jó alapot szereznek a szent szolgálatban, beleértve a felvigyázást is. Ezért nagyon hálásak Jehovának és felkent testvéreiknek.

18. Milyen eseményeken keresztül maradnak lojálisak a más juhok a szellemi Izráel „országában”?

¹⁸ Amikor a mágógbeli Góg végső támadását intézi Isten népe ellen, a más juhok szilárdan állnak majd a felkent maradékkal „a nyilt földön”. Még mindig lesznek más juhok ebben az „országban”, amikor túlélik a nemzetek pusztulását, és bejutnak Isten új világába (Ezékiel 38:11; 39:12, 13; Dániel 12:1; Jelenések 7:9, 14). Ha továbbra is hűségesek maradnak, akkor sohasem kell elhagyniuk majd ezt az örömteli helyet (Ésaiás 11:9).

19., 20. a) Az új világban milyen nagyszerű felvigyázásnak örvendenek majd az „ország” lakosai? b) Mire tekintünk előre nagy várakozással?

¹⁹ Az ősi Izráelben emberi királyok uralkodtak és lévita papok szolgáltak. Az új világban a keresztények sokkal hatalmasabb felvigyázásban részesülnek. Jehova Isten iránti alárendeltségben a hatalmas Főpapnak és Királynak, Jézus Krisztusnak és annak a 144 000 társult papnak és királynak lesznek alattvalói, akik közül egyeseket a földön már korábban ismertek keresztény testvéreikként és testvérnőikként (Jelenések 21:1). A szellemi ország hűséges lakosai egy valóságos paradicsommá alakított földön élnek majd, és örvendeznek a gyógyító áldásoknak, amelyek az Új Jeruzsálemtől szállnak alá (Ésaiás 32:1; Jelenések 21:2; 22:1, 2).

²⁰ Amint Jehova nagyszerű égi szekere megállíthatatlanul halad előre, hogy megvalósítsa szándékait, mindannyian örömmel és őszinte várakozással tekintünk előre saját kijelölt szerepünk betöltésére (Ezékiel 1:1–28). Amikor ezek a szándékok végül teljesülnek, gondold el, micsoda öröm lesz Jehova győzedelmes megszentelését megünnepelni! A Jelenések 5:13-ban feljegyzett erőteljes öröméneket akkor majd az egész teremtés énekli: „A királyiszékben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség és dicsőség és hatalom örökkön örökké!” Akár az égben, akár a földön lesz majd a helyünk, vajon nem vágyunk arra, hogy ott legyünk és csatlakozzunk hangunkkal ehhez a nagyszerű dicsőítő kórushoz?

[Lábjegyzetek]

Hogyan válaszolsz?

◻ Milyen „országot” állítottak helyre 1919-ben, és hogyan telt meg lakosokkal?

◻ Hogyan kaptak a más juhok megnövekedett kiváltságokat Isten helyreállított népének „országában”?

◻ A nagy sokaság tagjai milyen módon olyanok, ’mint Jebuzeus’, illetve ’mint sejkek Júdában’?

◻ Meddig maradnak meg a hűséges más juhok az „országban”?

[Kép a 23. oldalon]

A modernkori filiszteusok olyanok lesznek, ’mint sejkek Júdában’

[Képek a 24. oldalon]

A felkentek és a más juhok együtt szolgálnak a szellemi országban