Vajon Jeruzsálem a ’legfőbb örömöd’?

„Ragadjon a torkomhoz a nyelvem . . . ha nem tartom Jeruzsálemet a legfőbb örömömnek!” (ZSOLTÁROK 137:6, Káldi-Neovulgáta Bibliafordítás).

 1. Hogyan gondolt sok zsidó fogoly Isten választott városára?

KÖZEL hét évtizeddel azután vagyunk, hogy a zsidó foglyok közül az elsők i. e. 537-ben visszatértek Jeruzsálembe. Isten templomát újjáépítették, a város azonban még romokban hevert. Időközben egy új nemzedék nőtt fel a fogságban. Sokan közülük kétségtelenül úgy éreztek, mint a zsoltáríró, aki így énekelt: „Ha elfelejtkezem rólad, Jeruzsálem felejtkezzék el rólam az én jobbkezem!” (Zsoltárok 137:5). Néhányan nemcsak emlékeztek Jeruzsálemre; cselekedeteikkel azt bizonyították, hogy ’legfőbb örömükké’ emelkedett (Zsoltárok 137:6).

 2. Ki volt Ezsdrás, és milyen áldást kapott?

² Vegyük például Ezsdrás papot. Még mielőtt visszatért volna hazájába, buzgón munkálkodott azon, hogy Jeruzsálemben legyen a tiszta imádat (Ezsdrás 7:6, 10). Bőséges áldás áradt ezért Ezsdrásra. Jehova Isten arra indította a perzsa király szívét, adja meg Ezsdrásnak azt a kiváltságot, hogy a visszatérő foglyok egy következő csoportját Jeruzsálembe vihesse. A király ezenkívül sok aranyat és ezüstöt adott nekik adományként, ’hogy megékesítsék az Úr házát’ (Ezsdrás 7:21–27).

 3. Hogyan bizonyította be Nehémiás, hogy Jeruzsálem volt a legfőbb gondja?

³ Mintegy 12 évvel később egy másik zsidó férfi is határozott lépéseket tett. Ez a férfi Nehémiás volt. A perzsa palotában szolgált Susánban. Mint Artaxerxes király pohárnoka, köztiszteletnek örvendett, de nem ez volt Nehémiás ’legfőbb öröme’. Ő inkább arra vágyott, hogy elmenjen, és újjáépítse Jeruzsálemet. Nehémiás hónapokon át imádkozott evégett, és Jehova Isten megáldotta őt ezért. A perzsa király, amikor megtudta, mi nyugtalanítja Nehémiást, katonai sereget adott mellé, és olyan levelekkel látta el, amelyekben felhatalmazta őt Jeruzsálem újjáépítésére (Nehémiás 1:1—2:9).

 4. Hogyan mutathatjuk ki, hogy Jehova imádata adja a lehető legnagyobb okot az örömre?

⁴ Nem kétséges, hogy Ezsdrás, Nehémiás és még sok, velük együttműködő zsidó bizonyította, mindennél fontosabb számára, hogy Jeruzsálemben legyen Jehova imádatának a központja; ez volt ’legfőbb örömük’, vagyis minden olyasmi felett állt, ami miatt vigadhattak. Milyen buzdító hatással vannak az ilyen személyek ma mindenkire, aki ugyanígy tekinti Jehovát, az imádatát és a szellem által vezetett szervezetét! Ez rád is igaz? Kitartva az Istennek tetsző cselekedetekben, vajon kimutatod, hogy leginkább amiatt vigadsz, hogy kiváltságodban áll Jehovát imádni az ő önátadott népével? (2Péter 3:11). Ebben további buzdításunkra lesz, ha megvizsgáljuk, milyen nagyszerű eredményei voltak Ezsdrás jeruzsálemi útjának.

Áldások és felelősségek

 5. Milyen gazdag áldások áradtak Júda lakóira Ezsdrás napjaiban?

⁵ Az Ezsdrással visszatérő mintegy 6000 fős csoport magával hozta a Jehova templomára adott arany- és ezüstadományokat. Ez az adomány a jelenlegi árfolyam szerint mintegy hét és fél milliárd forintnak felelt meg. Ez körülbelül hétszer annyi arany és ezüst volt, mint amennyit az első foglyok tudtak magukkal hozni. Mennyire hálásak lehettek Jehovának Jeruzsálem és Júda lakói mindezért az emberi és anyagi segítségért! De az Istentől jövő gazdag áldások felelősséggel járnak (Lukács 12:48).

 6. Mit vett észre Ezsdrás a hazájában, és hogyan reagált erre?

⁶ Ezsdrás nem sokkal később észrevette, hogy sok zsidó, köztük néhány pap és vén is, áthágta Isten Törvényét, pogány nőket véve feleségül (5Mózes 7:3, 4). Jogosan érezte magát nagyon lesújtottnak, hogy ilyen módon megszegték Isten Törvényszövetségét. „Mihelyt e dolgot meghallottam, megszaggatám alsó- és felső ruhámat . . . és veszteg ültem” (Ezsdrás 9:3). Majd az ott lévő nyugtalankodó izraeliták előtt Ezsdrás kiöntötte a szívét Jehovának imában. Mindannyiuk füle hallatára felidézte, hogy az izraeliták a múltban engedetlenek voltak, és hogy Isten figyelmeztette őket, mi fog történni, ha a föld pogány lakosaival kötnek házasságot. Így fejezte be imáját: „Oh Uram, Izráel Istene! igaz vagy te, mert meghagytál minket, maradék gyanánt, mint e mai nap bizonyítja. Ímé előtted vagyunk vétkünkben, és nem állhatunk meg előtted e miatt!” (Ezsdrás 9:14, 15).

 7. a) Milyen jó példát mutatott Ezsdrás abban, ahogyan a helytelenséget kezelni kell? b) Hogyan reagáltak a vétkesek Ezsdrás napjaiban?

⁷ Ezsdrás többes szám első személyben beszélt. Igen, magát is belevette, pedig ő maga nem volt vétkes. Ezsdrás mélységes aggodalma és alázatos imája hatással volt a nép szívére, és megbánáshoz illő cselekedetekre indította. Önként ajánlkoztak, hogy fájdalmas módon helyrehozzák, amit tettek. Mindenki, aki megszegte Isten Törvényét, vállalta, hogy elküldi idegen feleségét a hazájába, a tőle született gyermekeivel együtt. Ezsdrás egyetértett ezzel a lépéssel, és arra buzdította a vétkeseket, hogy tegyék ezt meg. Mivel a perzsa király hatalommal ruházta fel, Ezsdrásnak jogában állt kivégezni minden törvényszegőt, vagy száműzni Jeruzsálemből és Júdából (Ezsdrás 7:12, 26). De úgy tűnik, nem kellett így tennie. „Az egész gyülekezet” ezt mondta: „Ekképen, a te beszéded szerint kell minékünk cselekednünk!” Ráadásul beismerték: „vétkeztünk e dologban” (Ezsdrás 10:11–13). Ezsdrás könyvének a 10. fejezete felsorolja annak a 111 férfinak a nevét, aki engedelmeskedett a döntésnek, és elküldte idegen feleségét a tőle született gyermekekkel együtt.

 8. Miért volt az egész emberiség javára az a drasztikus cselekedet, hogy az izraeliták elküldték idegen feleségeiket?

⁸ Ezt nemcsak Izráelért, hanem az egész emberiségért kellett megtenni. Ha semmi sem történt volna az ügy helyreigazítása végett, az izraeliták a környező népekhez hasonultak volna. Így az egész emberiség áldására megígért Mag leszármazási vonala beszennyeződött volna (1Mózes 3:15; 22:18). Nehéz lett volna azonosítani, hogy a megígért Mag a Júda törzséből való Dávid király leszármazottja-e. Mintegy 12 évvel később újra odafigyeltek erre a létfontosságú dologra, amikor „elválának az Izráel magvából valók minden idegenektől” (Nehémiás 9:1, 2; 10:29, 30).

 9. Milyen jó tanácsot ad a Biblia azoknak a keresztényeknek, akiknek nem hívő házastársuk van?

⁹ Mit tanulhatnak Jehova mai szolgái ebből a beszámolóból? Nos, a keresztények nincsenek a Törvényszövetség alatt (2Korinthus 3:14). Ők inkább „a Krisztus törvényének” engedelmeskednek (Galátzia 6:2). Tehát az olyan keresztény, akinek nem hívő házastársa van, megfogadja Pál tanácsát: „Ha valamely atyafinak hitetlen felesége van, és ez vele akar lakni, el ne bocsássa azt” (1Korinthus 7:12). Sőt az olyan keresztények, akiknek nem hívő házastársuk van, a Szentírás alapján kötelesek azon munkálkodni, hogy sikeressé tegyék a házasságukat (1Péter 3:1, 2). Ha engedelmeskedtek ennek a nagyszerű tanácsnak, az sokszor azt az áldást eredményezte, hogy a nem hívő házastárs szívállapota megváltozott az igaz imádat iránt. Néhányan még hűséges, megkeresztelt keresztényekké is váltak (1Korinthus 7:16).

10. Milyen tanulságot vonhatnak le a keresztények annak a 111 izraelita férfinak az esetéből, aki elküldte idegen feleségét?

¹⁰ De az egyedül álló keresztények bizony nagyszerű tanulságot vonhatnak le azoknak az izraelitáknak az esetéből, akik elküldték idegen feleségüket. Az ilyen személyek ne kezdjenek olyan valakinek udvarolni, aki nem hívő. Nehéz lehet, hogy ne keveredjenek ilyen kapcsolatba, sőt talán még fájdalmas is, de ez a legjobb módja annak, hogy továbbra is kiáradjon rájuk Isten áldása. A keresztények ezt a parancsot kapták: „Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában” (2Korinthus 6:14). Minden olyan egyedül álló keresztény, aki szeretne házasságra lépni, tervezze úgy, hogy őszinte hívőtársával köt házasságot (1Korinthus 7:39).

11. Az izraelita férfiakhoz hasonlóan hogyan kerülhetünk próba alá az örömünk okára nézve?

¹¹ A keresztények még sok más területen is változtattak, miután felhívták a figyelmüket, hogy Írás-ellenes irányba kezdenek elmenni (Galátzia 6:1). Ez a folyóirat időnként elmondja, milyen Írás-ellenes magatartás miatt válik valaki alkalmatlanná arra, hogy Isten szervezetében maradjon. 1973-ban például Jehova népe teljes mértékben megértette, hogy a kábítószerrel való visszaélés és a dohány élvezete súlyos bűn. Ahhoz, hogy Istennek tetsző életúton járjunk, meg kell ’tisztítanunk magunkat minden testi és lelki tisztátalanságtól’ (2Korinthus 7:1). Igen sokan megszívlelték ezt a bibliai tanácsot, készek voltak elszenvedni az elvonással járó kezdeti tüneteket, hogy Isten tiszta népének része maradhassanak. Világos szentírási utasítást kaptunk a szexualitásról, az öltözködésről, az ápoltságról is, és arról, hogy miként választhatunk bölcsen munkahelyet, szórakozást és zenét. Bármilyen szentírási alapelvre hívják is fel a figyelmünket, legyünk készek ’helyreigazítani magunkat’, mint az a 111 izraelita férfi (2Korinthus 13:11, Csia fordítás). Ez fogja bizonyítani, hogy ’legfőbb örömünk’ az a kiváltság, hogy Jehovát imádhatjuk szent népével együtt.

12. Mi történt i. e. 455-ben?

¹² Miután a Biblia elmondja az idegen feleségekkel kapcsolatos epizódot, nem beszél arról, mi történt az ezután következő 12 évben Jeruzsálemben. Nem kétséges, Izráel szomszédai még ellenségesebbek lettek, amiért az izraeliták sok házassági szerződést felbontottak. I. e. 455-ben Nehémiás fegyveres kísérettel megérkezett Jeruzsálembe. Ő lett Júda kinevezett kormányzója, és leveleket hozott a perzsa királytól, amely felhatalmazta őt a város újjáépítésére (Nehémiás 2:9, 10; 5:14).

Az irigy szomszédok ellenségeskedése

13. Hogyan viselkedtek a zsidók hamis vallású szomszédai, és hogyan reagált erre Nehémiás?

¹³ A hamis vallású szomszédok ellenségesen fogadták Nehémiás jövetelének a célját. Vezetőik megfenyegették Nehémiást, a következő kérdést téve fel neki: „Talán bizony a király ellen akartok pártot ütni?” Nehémiás kimutatva, hogy hisz Jehovában, így felelt: „A mennynek Istene, ő ad jó szerencsét nékünk, és mi mint az ő szolgái kelünk föl és építünk, néktek pedig részetek és jogotok és emlékezetetek nincsen Jeruzsálemben!” (Nehémiás 2:19, 20). Amikor elkezdték építeni a falat, ugyanezek az ellenségek így csúfolódtak: „Mit művelnek e nyomorult zsidók? . . . Avagy megelevenítik a köveket a porhalmazból? . . . ha egy róka lép fel reá, összezúzza köveiknek falát.” Nehémiás nem felelt ezekre a megjegyzésekre, hanem inkább így imádkozott: „Halld meg, oh mi Istenünk! hogy csúffá lettünk, fordítsad gyalázásukat az ő fejökre” (Nehémiás 4:2–4). Nehémiás ezután is mindig ilyen nagyszerű példát mutatott abban, hogy Jehovában bízik! (Nehémiás 6:14; 13:14).

14., 15. a) Hogyan viszonyult Nehémiás az ellenség erőszakos fenyegetőzéséhez? b) Hogyan tudták Jehova Tanúi folytatni szellemi építőmunkájukat a heves ellenállás dacára?

¹⁴ Jehova Tanúi ma ugyanígy Istenben bíznak, hogy el tudják végezni a prédikálásra szóló fontos megbízatásukat. Az ellenséges emberek megpróbálják akadályozni ezt a munkát a csúfolódásukkal. Néha a Királyság-üzenet iránt érdeklődő személyek azért hagyják abba az érdeklődést, mert nem tudnak kitartani a gúnyolódás közepette. Ha az ellenséges személyek nem érnek el sikert a gúnyolódásukkal, felbőszülhetnek, és esetleg ahhoz folyamodhatnak, hogy erőszakkal fenyegessenek. Ezt tapasztalták Jeruzsálem falának az építői is. De Nehémiás nem engedte, hogy megfélemlítsék. Inkább felfegyverezte az építőket, hogy védekezni tudjanak, ha az ellenség megtámadja őket, és erősítette hitüket, így szólván: „Ne féljetek tőlök! A nagy és rettenetes Úrra emlékezzetek, és harczoljatok testvéreitekért, fiaitokért, leányaitokért, feleségeitekért és házaitokért!” (Nehémiás 4:13, 14).

¹⁵ Jehova Tanúi Nehémiás napjaihoz hasonlóan jól felszereltek ahhoz, hogy folytassák szellemi építőmunkájukat a heves ellenállás dacára. „A hű és értelmes rabszolga” hiterősítő szellemi eledellel látja el őket, amely képessé teszi Isten népét arra, hogy gyümölcsöző legyen még olyan helyen is, ahol betiltották a munkát (Máté 24:45, Vida fordítás). Ennek eredményeként Jehova folytonos növekedéssel áldja meg népét az egész földön (Ésaiás 60:22).

Belső gondok

16. Milyen belső gondok fenyegették az azok körében megnyilvánuló szellemet, akik Jeruzsálem falát építették?

¹⁶ Ahogyan Jeruzsálem falának az újjáépítésével előrehaladtak, és egyre magasabb lett a fal, nehezebbé vált a munka. Ekkor napvilágra került egy olyan gond, amely veszéllyel fenyegette a küszködő építők körében megnyilvánuló szellemet. Az élelemhiány miatt néhány zsidónak nehéz volt enni adnia a családjának, és kifizetnie az adóit a perzsa kormánynak. A gazdagabb zsidók élelmet és pénzt adtak kölcsön. A szegényebb zsidóknak azonban Isten Törvényével ellentétben zálogba kellett adniuk a földjüket és a gyermekeiket biztosítékként arra, hogy vissza fogják fizetni a pénzt kamatostul (2Mózes 22:25; 3Mózes 25:35–37; Nehémiás 4:6, 10; 5:1–5). A hitelezők most azzal fenyegették őket, hogy elveszik a földjüket, és arra kényszerítik őket, hogy adják el gyermekeiket rabszolgának. Nehémiás feldühödött e miatt a szeretetlen, anyagias viselkedés miatt. Gyorsan cselekedett, gondoskodva arról, hogy Jehova továbbra is áldja meg Jeruzsálem falának az újjáépítési munkáját.

17. Mit tett Nehémiás, gondoskodva arról, hogy Jehova továbbra is megáldhassa az építkezési munkát, és milyen eredménnyel?

¹⁷ „Nagy gyűlést” rendeztek, és Nehémiás világosan elmagyarázta a gazdagabb izraelitáknak, hogy nem tetszik Jehovának, amit tettek. Majd azt kérte a vétkesektől, akik között volt néhány pap is, hogy adjanak vissza minden kamatot, amelyet kaptak, és adják vissza a földeket, amelyeket jogtalanul vettek el azoktól, akik nem tudták kifizetni a kamatot. A vétkesek dicséretes módon ezt mondták: „Visszaadjuk és tőlök nem veszünk semmit; úgy cselekszünk, a mint te mondod.” Ezek nem üres szavak voltak, mivel a Biblia beszámol róla, hogy „e beszéd [Nehémiás szavai] szerint cselekedett a nép”. És az egész gyülekezet Jehovát dicsérte (Nehémiás 5:7–13).

18. Milyen magatartásról híresek Jehova Tanúi?

¹⁸ Mi a helyzet napjainkban? Jehova Tanúi nemcsak hogy nem zsákmányolnak ki másokat, hanem széles körben arról híresek, hogy nagylelkűek hívőtársaikkal és másokkal is, akiket valamilyen megpróbáltatás sújt. Miként Nehémiás napjaiban történt, úgy ma is az az eredmény, hogy sokan hálával dicsérik Jehovát. Ugyanakkor azonban „a hű és értelmes rabszolga” szükségesnek látta, hogy Írás szerinti tanácsot adjon üzleti ügyekben, és amiatt is, hogy ne zsákmányoljanak ki kapzsi módon másokat. Némelyik országban szokás, hogy rendkívül nagy menyasszonyárat kérnek, de a Biblia nyíltan arra figyelmeztet, hogy a kapzsi személyek és a zsarolók nem öröklik Isten Királyságát (1Korinthus 6:9, 10). A legtöbb keresztény jól reagált az ilyen tanácsra, és ez arra emlékeztet minket, hogyan értették meg a zsidók, hogy bűnt követtek el, amikor kizsákmányolták szegényebb testvéreiket.

Jeruzsálem fala elkészül

19., 20. a) Milyen hatással volt a vallásos ellenségekre, hogy elkészült Jeruzsálem fala? b) Milyen győzelmet éltek át Jehova Tanúi sok országban?

¹⁹ Jeruzsálem fala mindenféle ellenségeskedés dacára 52 nap alatt elkészült. Milyen hatással volt ez az ellenségeskedőkre? Nehémiás ezt mondta: „midőn meghallák minden mi ellenségeink, megfélemlének minden pogányok, a kik körültünk valának, és igen összeestek a saját szemeikben, és megismerék, hogy a mi Istenünktől vitetett végbe e munka” (Nehémiás 6:16).

²⁰ Napjainkban az ellenség továbbra is szembeszáll különféle formában és helyen Isten munkájával. Több millió ember azonban rájött, hogy hiábavaló ellenségeskedni Jehova Tanúival. Vegyük például azokat a próbálkozásokat, melyeket a múltban tettek, hogy véget vessenek a prédikálómunkának a náci Németországban, Kelet-Európában és sok afrikai országban. Minden ilyen próbálkozás kudarcot vallott, és sok ember most már elismeri, hogy ’a mi Istenünktől vitetik végbe a munkánk’. Micsoda jutalom ez azoknak a hűséges veteránoknak, akik Jehova imádatát tették ’legfőbb örömükké’ ezekben az országokban!

21. Milyen jelentőségteljes eseményeket fogunk megvizsgálni a következő cikkben?

²¹ A következő cikkben olyan fontos eseményeket fogunk áttekinteni, amelyek Jeruzsálem újjáépített falának az örömteli felavatásához vezettek. Azt is meg fogjuk vizsgálni, hogyan közeledik egy sokkal nagyobb város építésének a befejezése, ami az egész emberiség javára van.

Emlékszel?

◻ Hogyan örültek Ezsdrás és mások Jeruzsálem miatt?

◻ Milyen hibát segített Ezsdrás és Nehémiás sok zsidónak kiigazítani?

◻ Milyen tanulságot vonhatsz le az Ezsdrásról és Nehémiásról szóló beszámolókból?

[Kép a 15. oldalon]

Nehémiás legfőbb gondja Jeruzsálem volt, nem pedig a Susánban végzett munkája, amely miatt köztiszteletben állt

[Képek a 16–17. oldalon]

Nehémiáshoz hasonlóan nekünk is imádkoznunk kell Jehova vezetéséért, és hogy adjon erőt a mindennél fontosabb prédikálásra szóló megbízatásunk folytatásához