Holt-tengeri tekercsek — Miért kellene hogy érdekeljenek minket?
Mielőtt felfedezték a Holt-tengeri tekercseket, a Héber Iratok legrégebbi kéziratai az i. sz. IX. és X. század körüli időkből származtak. Mivel a Héber Iratok írását jóval több mint ezer évvel korábban befejezték, kérdéses volt, hogy igazán meg lehet-e bízni ezekben a kéziratokban mint Isten Szavának hűséges közvetítőiben. Julio Trebolle Barrera professzor, a Holt-tengeri tekercseket kiadó nemzetközi bizottság tagja kijelenti: „A [kumráni] Jesája-tekercs megcáfolhatatlan bizonyítéka annak, hogy a zsidó másolók egy több mint ezeréves időszakon át rendkívül hűen és gondosan adták tovább a bibliai szöveget.”
AZ A tekercs, melyre Barrera utal, a teljes Ézsaiás könyvét tartalmazza. Eddig a Kumránnál talált több mint kétszáz bibliai kézirat között a Héber Iratok minden könyvéből találtak részeket, kivéve Eszter könyvéből. A Jesája-tekercstől eltérően a legtöbb bibliai könyvnek csak töredékei maradtak fenn, ami egy-egy könyv esetében egytized résznél is kevesebbet jelent. Kumránban a legnépszerűbb könyvek közé a Zsoltárok könyve (36 példány), a Mózes ötödik könyve (29 példány) és az Ézsaiás könyve (21 példány) tartozott. Ezek éppen azok a könyvek, melyeket leggyakrabban idéznek a Keresztény Görög Iratok.
Noha a tekercsek alapján bizonyítható, hogy a Biblia nem ment át jelentős változáson, az is kiderül, hogy a Második Templom idején a zsidók által használt héber bibliai szövegeknek voltak némileg eltérő változataik, és ezen változatok mindegyike további variánsokat tartalmazott. Nem mindegyik tekercs egyezik meg a maszoréta szöveggel a helyesírásában, illetve a szóhasználatában. Némelyik tekercs közelebb áll a görög Septuagintához. A tudósok korábban úgy gondolták, hogy a Septuaginta eltérései abból adódhatnak, hogy a fordító hibákat követett el, vagy esetleg még szándékosan meg is akarta másítani a szöveget. Most azonban a tekercsek feltárják, hogy ezek közül a különbségek közül sok valójában a héber szöveg többféle változatának tulajdonítható. Ez megmagyarázhat néhány esetet, amikor a korai keresztények idézték a Héber Iratok szövegeit, és mégis más megfogalmazást használtak, mint a maszoréta szöveg (2Mózes 1:5; Cselekedetek 7:14).
Ezért a bibliai tekercseknek és töredékeknek ez a kincsestára nagyszerű alapot nyújt a héber bibliai szöveg továbbadásának a tanulmányozására. A Holt-tengeri tekercsek igazolják, hogy a Septuaginta és a Szamaritánus Pentateuchus egyaránt értékes segítség a szövegrészek összehasonlításában. A tekercsek további forrásnak bizonyulnak a bibliafordítók számára annak mérlegelésében, hogy hol lehet szükség helyreigazításokra a maszoréta szövegben. Sok esetben a tekercsek megerősítik, hogy az Új Világ Bibliafordító Bizottság jól döntött, amikor visszahelyezte Jehova nevét olyan helyekre, ahonnan a maszoréta szövegek eltávolították.
A tekercsek, melyek leírják a kumráni szekta szabályait és hitnézeteit, egyértelművé teszik, hogy a judaizmusnak nem csupán egy formája létezett Jézus idejében. A kumráni szekta hagyományai eltértek a farizeusokéitól és a szadduceusokéitól. Valószínűleg ezek a különbségek indították a szektát arra, hogy a pusztában húzódjon meg. Tévesen úgy gondolták magukról, hogy ők teljesítik be az Ézsaiás 40:3-at arról a pusztában lévő hangról, mely egyenessé teszi Jehova útját. Számos tekercstöredék utal a Messiásra, akinek az eljöveteléről a szöveg szerzői azt gondolták, hogy a küszöbön áll. Ez különösen érdekes, mivel Lukács arról számol be, hogy „a nép várakozott” a Messiás eljövetelére (Lukács 3:15).
A Holt-tengeri tekercsek bizonyos fokig segítenek nekünk megérteni, milyen is volt a zsidók élete akkor, amikor Jézus prédikált. Olyan információt tartalmaznak, melynek alapján tanulmányozni lehet az ősi héber nyelvben, valamint a bibliai szövegben lévő hasonlóságokat és eltéréseket. De a Holt-tengeri tekercsek szövegének nagy része még mindig alaposabb vizsgálatra vár. Ennélfogva elképzelhető, hogy egyszer nagyobb betekintést nyerünk még a dolgokba. Igen, a XXI. században a XX. század legnagyobb régészeti felfedezése továbbra is lázba hozza mind a tudósokat, mind pedig a Biblia tanulmányozóit.
[Kép forrásának jelzése a 7. oldalon]
Kumráni feltárások: Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.; kézirat: Courtesy of Shrine of the Book, Israel Museum, Jerusalem