Megkeresztelkedjen egy fiatal?

„OLYAN boldog vagyok, hogy a lányom Jehova szolgája. Tudom, hogy ő is így érez” – mondja Carlosa, egy keresztény apa, aki a Fülöp-szigeteken él. Egy másik apa Görögországból a következőket írta: „A feleségemmel együtt nagyon örülünk annak, hogy mindhárom gyermekünk már tizenévesen Jehova Tanúja lett. Ügyesen haladnak előre szellemileg, és nagyon boldogok, hogy Jehovát szolgálhatják.”

A keresztény szülőknek minden okuk megvan arra, hogy repessenek az örömtől, amikor a gyermekeik megkeresztelkednek. Ám időnként nemcsak örömet, hanem aggodalmat is éreznek. „Nagyon boldog voltam, de eléggé aggódtam is” – mondta egy anyuka. Miért voltak ilyen vegyes érzései? Így folytatta: „Tudtam, hogy a fiam most már teljes mértékben számadással tartozik Jehovának.”

Jó lenne, ha minden fiatal kitűzné célul maga elé, hogy Jehova megkeresztelt Tanúja lesz. Ám előfordulhat, hogy a fiatalok istenfélő szülei a következőn tűnődnek: „Tudom, hogy a gyermekem jól halad előre, de vajon lesz elég ereje ellenállni az erkölcstelenségnek, és tiszta tud maradni Jehova szemében?” Mások pedig ezen gondolkodnak: „Annyi csábítás éri a fiatalokat, hogy anyagiasak legyenek. Az én gyermekem továbbra is örömmel és buzgalommal tudja majd szolgálni Istent?” Mindezek fényében, milyen bibliai alapelvek segíthetnek meglátni a szülőknek, hogy a gyermekeik készen állnak-e a keresztelkedésre, vagy sem?

A legfontosabb követelmény, hogy tanítvány legyen

Isten Szava nem határozza meg, hogy hány éves kortól lehet megkeresztelkedni. Ehelyett arról beszél, hogy milyen szellemi érettség kell ahhoz, hogy valaki alkalmas legyen rá. Jézus erre utasította a követőit: „tegyetek tanítvánnyá minden nemzetből való embereket, kereszteljétek meg őket” (Máté 28:19). Tehát azok keresztelkedhetnek meg, akik már Krisztus tanítványaivá váltak.

Mit jelent az, hogy valaki tanítvány? Az Insight on the Scriptures című könyv a következőt írja: „Ezt a kifejezést elsősorban azokra használják, akik szorosan követik Krisztus tanításait, és nem csupán hisznek azokban.” Vajon a viszonylag fiatal gyermekek is alkalmasak lehetnek rá, hogy Krisztus tanítványai legyenek? Egy testvérnő, aki már több mint 40 éve szolgál misszionáriusként Latin-Amerikában, ezt írja magáról, a húgáról és a nővéréről: „Elég idősek voltunk ahhoz, hogy tudjuk, Jehovát akarjuk szolgálni, és a paradicsomban szeretnénk élni. Az önátadásunk segített, hogy erősek maradhassunk, amikor a fiatalkorral járó kísértésekkel kellett szembenéznünk. Soha nem bántuk meg, hogy már fiatalon átadtuk az életünket Jehovának.”

Honnan tudhatod, hogy a gyermeked valóban Krisztus tanítványává vált? A Biblia kijelenti: „A cselekedetei által teszi magát ismertté még a fiú is, hogy tiszta és becsületes-e, amit tesz” (Péld 20:11). Vizsgáljunk meg néhány ilyen cselekedetet, amelyek által egy fiatal ’nyilvánvalóvá teheti az előmenetelét’ (1Tim 4:15).

Bizonyítékát adja, hogy tanítvány

Engedelmeskedik neked a gyermeked? (Kol 3:20). Elvégzi a rábízott házimunkákat? A Bibliában ezt olvashatjuk a mintegy 12 éves Jézusról: „továbbra is alárendelte magát [a szüleinek]” (Luk 2:51). Természetesen most egyetlen gyermek sem tud tökéletesen engedelmeskedni a szüleinek. De az igaz keresztényeknek ’szorosan kell követniük Jézus nyomdokait’. Tehát azoknak a fiataloknak, akik szeretnének megkeresztelkedni, arról kell ismerteknek lenniük, hogy engedelmeskednek a szüleiknek (1Pét 2:21).

Gondold át a következő kérdéseket: A gyermeked ’a Királyságot keresi először’, például teljes mértékben kiveszi a részét a szolgálatból? (Máté 6:33). Szívesen osztja meg a jó hírt másokkal, vagy állandóan buzdítanod kell őt, hogy menjen el a szolgálatba és ajtóról ajtóra prédikáljon? Tisztában van azzal, hogy kereszteletlen hírnöknek lenni felelősséggel jár? Szívén viseli azoknak az érdeklődő személyeknek az újralátogatását, akikkel a területen találkozik? Elmondja az iskolatársainak és a tanárainak, hogy ő Jehova Tanúja?

Fontos számára az összejöveteleken való részvétel? (Zsolt 122:1). Szeret hozzászólni az Őrtorony-tanulmányozáson és a gyülekezeti bibliatanulmányozáson? Lelkesen vesz részt a teokratikus szolgálati iskolán? (Héb 10:24, 25).

Igyekszik a gyermeked erkölcsileg tisztának maradni, például elkerüli a rossz társaságot az iskolában és máshol? (Péld 13:20). Milyen zenét, filmeket, tévéműsorokat, számítógépes játékokat szeret, és mire használja az internetet? Bizonyítja a szavaival és a tetteivel, hogy a Biblia irányadó mértékei szerint akar élni?

Mennyire ismeri jól a Bibliát? El tudja mondani a saját szavaival, hogy mit tanult a családi imádat estéjén? El tudja magyarázni az alapvető bibliai tanításokat? (Péld 2:6–9). Szereti olvasni a Bibliát és a hű és értelmes rabszolga osztálytól származó kiadványokat? (Máté 24:45). Vannak kérdései a Biblia tanításaival vagy bibliaversekkel kapcsolatban?

Ezek a kérdések segíthetnek, hogy felmérd a gyermeked szellemi fejlődését. Miután átgondoltad ezeket, talán arra a következtetésre jutsz, hogy a gyermekednek még fejlődnie kell néhány területen, mielőtt megkeresztelkedik. Ám ha az életéből egyértelműen kitűnik, hogy Krisztus tanítványa, és ha tényleg átadta az életét Istennek, akkor úgy érezheted, hogy a gyermeked megkeresztelkedhet.

Fiatalok is dicsérhetik Jehovát

Isten sok szolgája adta már tanúbizonyságát a hűségének és a lojalitásának, amikor még csak tizenéves volt, vagy még fiatalabb. Gondolj például Józsefre, Sámuelre, Jósiásra vagy Jézusra (1Móz 37:2; 39:1–3; 1Sám 1:24–28; 2:18–20; 2Krón 34:1–3; Luk 2:42–49). És Fülöp négy lánya, akik prófétáltak, biztosan már fiatalkoruk óta jó oktatást kaptak (Csel 21:8, 9).

Egy Görögországban szolgáló testvér ezt mondta: „12 éves koromban keresztelkedtem meg. Soha nem bántam meg a döntésemet. Már 24 év telt el azóta, ebből 23 évet a teljes idejű szolgálatban töltöttem. A Jehova iránti szeretetem mindig átsegített a fiatalkorral járó próbákon. Persze 12 évesen még nem volt annyi bibliai ismeretem, mint most. De tudtam, hogy szeretem Jehovát, és hogy örökké őt akarom szolgálni. Nagyon örülök, hogy támogat, és így folytatni tudom a szolgálatot.”

Legyen valaki akár fiatal, akár idős, ha tanújelét adja annak, hogy valóban Krisztus tanítványa, akkor meg kell keresztelkednie. Pál apostol ezt írta: „Az ember . . . a szívével gyakorol hitet az igazságosságra, de a szájával tesz nyilvános kijelentést a megmentésre” (Róma 10:10). Ha Krisztus egyik fiatal tanítványa megteszi ezt a fontos lépést, és megkeresztelkedik, az egy nagyon kiemelkedő esemény mind az ő számára, mind a szülei számára. Bárcsak semmi se fosztana meg téged vagy a gyermekedet a rátok váró örömtől!

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész az 5. oldalon]

Helyes szemléletmód a keresztelkedésről

Néhány szülő úgy tartja, hogy hasznos, ha a gyermeke megkeresztelkedik, de kockázattal is jár. Olyan, mint amikor valaki jogosítványt kap. De a keresztelkedés és a szent szolgálat miatt valóban veszélybe kerül valaki jövője? A Biblia szerint nem. A Példabeszédek 10:22 kijelenti: „Jehova áldása az, ami gazdaggá tesz, és ő nem ad ahhoz fájdalmat.” Pál pedig ezt írta Timóteusznak: „Az biztos, hogy az Isten iránti odaadás megelégedettséggel nagy nyereség eszköze” (1Tim 6:6).

Természetesen Jehova szolgálata nem könnyű. Jeremiás sok nehézséggel nézett szembe a prófétai megbízatása során. Mégis ezt írta az igaz Isten imádatáról: „Szavad nekem ujjongássá és szívem örömévé válik, mert a te nevedet viselem, ó, Jehova, seregek Istene!” (Jer 15:16). Jeremiás tisztában volt vele, hogy az örömének forrása Isten szolgálata. Sátán világa ezzel ellentétben csak a nehézségek forrása. A szülőknek segíteniük kell a gyermekeiknek felismerni ezt (Jer 1:19).

[Kiemelt rész/​kép a 6. oldalon]

Várnia kellene a gyermekemnek a keresztelkedéssel?

Időnként előfordulhat, hogy egy gyermek alkalmas a keresztelkedésre, de a szülei úgy döntenek, hogy inkább várjon még vele. Mi vezérelheti a szülőket?

Attól félek, hogy ha a gyermekem megkeresztelkedik, később esetleg súlyos bűnt követ el, és ki fogják közösíteni. Vajon ésszerű azt gondolni, hogy az a fiatal, aki vár a keresztelkedéssel, nem tartozik számadással Istennek? Salamon a következőt mondta a fiataloknak: „tudd meg, hogy [a tetteidért] ítéletre von téged az igaz Isten” (Préd 11:9). Pál pedig erre emlékeztetett mindenkit, kortól függetlenül: „mindegyikünk önmagáról fog számot adni az Istennek” (Róma 14:12).

Isten minden imádója – legyen akár megkeresztelt, akár kereszteletlen – számadással tartozik neki. Ne felejtsük el, hogy Jehova megvédi a szolgáit, többek között úgy, hogy ’nem hagyja őket azon felül kísérteni, amit el tudnak viselni’ (1Kor 10:13). Amíg ’meggondoltak maradnak’, és nem engednek a kísértésnek, számíthatnak Isten támogatására (1Pét 5:6–9). Egy keresztény anya ezt írta: „A megkeresztelt gyermekeknek még több okuk van rá, hogy távol tartsák magukat a világban levő rossz dolgoktól. A fiam tizenöt évesen keresztelkedett meg. Úgy érzi, hogy ez védelem a számára. Ezt mondta nekem: »Így nem gondolkodom azon, hogy olyasmit tegyek, ami ellentétben van Jehova törvényével.« A keresztelkedés komoly ösztönzés arra, hogy a fiatalok igazságosságra törekedjenek.”

Ha a szavaid és a példád által megtanítottad a gyermekednek, hogy engedelmeskednie kell Jehovának, akkor bízhatsz abban, hogy a keresztelkedése után is ezt fogja tenni. A Példabeszédek 20:7 kijelenti: „Az igazságos feddhetetlenül jár. Boldogok a fiai őutána.”

Szeretném, ha a gyermekem először más célokat valósítana meg. A fiataloknak meg kell tanulniuk egy szakmát, hogy így idővel el tudják látni magukat. De veszélyes arra buzdítani őket, hogy az oktatás vagy az anyagi biztonság kiépítése álljon az első helyen az életükben, nem pedig az igaz imádat. Jézus ezt mondta arról a „magról” – a Királyság szaváról –, amelyik nem növekedik: „Amit a tövisek közé vetettek, ez az, aki hallja a szót, de ennek a világrendszernek az aggodalma és a gazdagság megtévesztő hatalma megfojtja a szót, és ő gyümölcstelenné válik” (Máté 13:22). Ha a szülők a gyermeküknek olyan életet szánnak, amelyben a világi célok elsőbbséget élveznek a szellemi célokkal szemben, akkor a fiatalok lehet, hogy már nem fognak vágyni Isten szolgálatára.

Egy tapasztalt vén a következőket mondta azokról a fiatalokról, akik készen állnak a keresztelkedésre, de a szüleik nem egyeznek ebbe bele: „Ha egy fiatalt nem engednek megkeresztelkedni, akkor megtörhetik a szellemi fejlődését, és elbátortalanodhat.” Egy utazófelvigyázó pedig a következőket írta: „Egy fiatal egy idő után úgy érezheti, hogy nem elég jó a kapcsolata Jehovával, és hogy nem felel meg a mércének. Így lehet, hogy a világ felé fog fordulni, hogy azt érezze, sikerül elérnie valamit.”

[Kép]

Előbb az egyetem?

[Kép a 3. oldalon]

Egy gyerek is bizonyíthatja, hogy Krisztus tanítványa

[Kép a 3. oldalon]

Felkészül az összejövetelekre, és közreműködik azokon

[Kép a 4. oldalon]

Engedelmeskedik a szüleinek

[Kép a 4. oldalon]

Részt vesz a szolgálatban

[Kép a 4. oldalon]

Egyedül is imádkozik