Olvasók kérdései

A Jézus születéséről és korai éveiről szóló részek némileg különböznek Máté és Lukács evangéliumában, mivel a két író különböző szemszögből közelítette meg az eseményeket.

Máté azokat a történéseket emelte ki, amelyek Józsefhez kapcsolódtak. Leírta, hogyan fogadta a hírt, hogy Mária várandós. Beszámolt József álmáról, amelyben egy angyal magyarázatot adott a helyzetre, és arról is, hogy mit tett ezután József (Máté 1:19–25). Majd arról olvashatunk, hogy Józsefet álomban egy angyal sürgeti, hogy meneküljön Egyiptomba, és hogy ennek eleget is tesz a családjával. Aztán ismét megjelenik neki egy angyal álomban, és felszólítja, hogy térjenek vissza Izrael földjére, ezért letelepednek Názáretben (Máté 2:13, 14, 19–23). Máté evangéliumának első két fejezetében József neve nyolcszor szerepel, Máriáé pedig hatszor.

Lukács inkább a Máriával történtekről számolt be. Leírta, hogy Gábriel angyal meglátogatta Máriát, hogy Mária elment a rokonához, Erzsébethez, és hogy milyen szavakkal dicsérte Jehovát (Luk 1:26–56). Lukácstól azt is megtudjuk, hogy mit mondott Simeon Máriának Jézus jövőbeli szenvedéseiről. Amikor leírta, hogy Jézus tizenkét éves korában a családjával együtt a templomban járt, Mária szavait idézte, és nem Józseféit. Még arról is beszámolt, hogy az események mélyen érintették Máriát (Luk 2:19, 34, 35, 48, 51). Lukács evangéliumának az első két fejezetében Mária neve tizenkétszer, de Józsefé csak háromszor található meg. Összefoglalva tehát Máté inkább József gondolatairól és tetteiről írt, míg Lukács Mária szerepéről és élményeiről.

A két evangéliumíró Jézus családfáját is különbözően örökítette meg. Máté József leszármazási vonalát ismertette. Ezzel bizonyította, hogy Jézus József fogadott fiaként Dávid királyságának a törvényes örököse, hiszen József Dávid király leszármazottja volt Salamonon keresztül (Máté 1:6, 16). Lukács pedig kétségtelenül Mária leszármazási vonalát vezette végig, amely megmutatja, hogy Jézus Dávid királyságának a természet szerinti örököse a „test szerint” (Róma 1:3). Ez azért van így, mert Mária Dávid király egy másik fiának, Nátánnak a leszármazottja volt (Luk 3:31). De vajon miért nem említette Lukács a családfában Máriát mint Héli lányát? Mert a hivatalos feljegyzések általában a férfi családtagokon vezették végig a leszármazási vonalat. Tehát amikor Lukács úgy említi Józsefet, mint Héli fiát, azt úgy kell érteni, hogy a veje volt (Luk 3:23).

A Máté és Lukács által feljegyzett családfák egyértelműen alátámasztják, hogy Jézus volt a megígért Messiás. Jézus leszármazási vonala annyira ismert volt, hogy a farizeusok és a szadduceusok sem vonhatták kétségbe, hogy Jézus Dávid király leszármazottja. Ez a két leszármazási jegyzék a mai napig hozzátartozik a hitünk alapjához, és megerősíti az Isten ígéreteibe vetett bizalmunkat.