Mit jelent szellemi embernek lenni?

1–2. a) Mit mondanak néhányan a szellemi gondolkodás előnyeiről? b) Milyen kérdésekre keressük a választ?

„AZ, HOGY szellemi emberként gondolkodom, boldogabbá tesz, és segít megküzdeni a mindennapok gondjaival” – mondja egy kanadai testvérnő. Egy brazil testvér is hasonlóan érez: „23 éve élek boldog házasságban a feleségemmel, és ezt annak köszönhetjük, hogy igyekszünk szellemi emberek lenni.” Egy Fülöp-szigeteki testvér pedig megjegyzi: „Szellemi emberként belső békém lehet, és már könnyebben kijövök a különböző hátterű testvéreimmel.”

² A fenti gondolatok jól tükrözik, hogy mennyi előnnyel jár a szellemi gondolkodás. Ezek után joggal merülhet fel bennünk, hogy mit tehetünk azért, hogy fejlődjünk mint szellemi emberek, és így élvezhessük az ezzel járó áldásokat. Ehhez először meg kell értenünk, hogy mit tanít a Biblia a szellemi gondolkodásról. Ebben a cikkben három fontos kérdésről lesz szó: 1. Mit jelent szellemi embernek lenni? 2. Milyen példák segíthetnek fejlődni? 3. Hogyan segít szellemi embernek lenni az, ha igyekszünk elsajátítani Krisztus gondolkodását?

 3. A Biblia szerint mi a különbség a testi és a szellemi gondolkodású ember között?

³ Pál apostol szembeállítja, hogy mi jellemzi a szellemi és a testi embert. (Olvassátok fel: 1Korintusz 2:14–16.) A testi emberről azt írja, hogy „nem fogadja el az Isten szellemének dolgait, mert bolondságnak tekinti azokat, és nem tudja megismerni őket”. A szellemi ember viszont „mindent megvizsgál”, és benne „megvan Krisztus gondolkodása”. Pál arra ösztönöz, hogy legyünk szellemi gondolkodásúak. De még miben különböznek a testi és a szellemi emberek?

4–5. Mi jellemzi a testi embereket?

⁴ Először vegyük a testi embert. A világiak többsége a testi dolgokra összpontosít. Pál úgy utal erre a gondolkodásmódra, hogy „ama szellem. . ., amely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik” (Ef 2:2). Ennek a szellemnek a hatására a legtöbben egyszerűen követik a tömeget. Azt teszik, amit ők tartanak helyesnek, és meg sem próbálnak Istennek tetszően élni. Ezenfelül a testi gondolkodású embereknek gyakran mindennél fontosabb a társadalmi rang, a vagyonszerzés és a saját jogaik érvényesítése.

⁵ Mi mondható még el a testi emberekről? Az, hogy „a test cselekedetei” jellemzik őket (Gal 5:19–21). Pál a korintusziaknak írt első levelében felsorol néhány további ismertetőjelet. A testi emberek például viszályt szítanak, pereskednek, semmibe veszik a hatalmat, és túl nagy fontosságot tulajdonítanak az evés-ivásnak. Ha egy testi gondolkodású embert kísértés ér, könnyedén beadja a derekát (Péld 7:21, 22). Júdás megemlít olyanokat, akik odáig süllyednek, hogy „nincsen szellemiségük” (Júd 18, 19).

 6. Milyen egy szellemi ember?

⁶ Milyen egy szellemi ember? Pont az ellentéte a testinek, hiszen vonzódik Istenhez, és igyekszik utánozni őt (Ef 5:1). Ez azt jelenti, hogy törekszik megismerni Jehova gondolkodásmódját, és az ő szemszögéből látni a dolgokat. Számára Isten teljesen valóságos. Ellentétben a testi emberrel, a szellemi gondolkodású ember megpróbálja mindenben figyelembe venni Jehova alapelveit (Zsolt 119:33; 143:10). Nem a test cselekedeteit gyakorolja, hanem igyekszik megteremni a szellem gyümölcsét (Gal 5:22, 23). A következő példa is segíthet megérteni, mit jelent szellemi gondolkodásúnak lenni. Arról az emberről, akinek kereskedői vér folyik az ereiben, elmondható, hogy üzleti gondolkodású. Ehhez hasonlóan az, akinek nagyon fontosak a szellemi vagy vallásos dolgok, szellemi gondolkodású.

 7. Mit ír a Biblia a szellemi emberekről?

⁷ A Biblia pozitívan beszél a szellemi gondolkodású emberekről. A Máté 5:3 ezt írja: „Boldogok, akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek, mivel övék az egek királysága.” A Róma 8:6 szintén rámutat, hogy mi a jutalma annak, ha valaki szellemi módon gondolkodik: „a testi gondolkodás halált jelent, a szellemi gondolkodás viszont életet és békét.” Ha a szellemi dolgokat tartjuk a legfontosabbnak, akkor már most békében lehetünk magunkkal és Istennel, illetve örök életben reménykedhetünk.

 8. Miért nem könnyű szellemi emberré válni, és annak is maradni?

⁸ Olyan világban élünk, ahol mindent áthat a testi gondolkodásmód. Ezért komoly erőfeszítést igényel, hogy szellemi emberekké váljunk, és azok is maradjunk. Ha az elménket nem Jehova gondolataival töltjük meg, egy jelképes vákuum keletkezik, és az elménk szinte beszippantja a világ szennyezett „levegőjét”. Hogyan védhetjük meg magunkat, és hogyan fejleszthetjük a szellemiségünket?

 9. a) Hogyan erősíthetjük a szellemiségünket? b) Kikről lesz szó?

⁹ Egy gyereknek segít érett felnőtté válni, hogy megfigyeli a szüleit, és utánozza őket. Mi is fejlődhetünk, ha megfigyelünk erős szellemiségű embereket, és követjük a példájukat. A testi gondolkodású emberek pedig figyelmeztető példák lehetnek számunkra (1Kor 3:1–4). A Bibliában egyaránt találunk jó és rossz példákat. Most vizsgáljunk meg néhány követendő példát, hogy fejlődhessünk szellemi emberekként. Jákobról, Máriáról és Jézusról lesz szó.

10. Miből látszott, hogy Jákob szellemi ember?

¹⁰ Kezdjük Jákobbal. Nem volt könnyű élete, ahogy ez ma is sokunkra igaz. El kellett viselnie a testi gondolkodású testvérét, Ézsaut, aki ráadásul az életére tört. Mi több, az apósa tisztességtelenül bánt vele, és megpróbálta kihasználni őt. De Jákob szellemi ember maradt annak ellenére, hogy testi emberek vették körül. Hitt Isten Ábrahámnak tett ígéretében, és odaadóan gondoskodott a családjáról, mert tudta, hogy fontos szerepük van Jehova szándékában (1Móz 28:10–15). Jákob szavai és tettei arról tanúskodtak, hogy Isten szándékára összpontosít, és az ő alapelveit követi. Például amikor megrémült Ézsautól, így imádkozott Istenhez: „Szabadíts meg, kérlek . . .te mondtad: »Bizony jól fogok bánni veled, megsokasítom a te magodat, és olyan lesz, mint a tenger homokszemei«” (1Móz 32:6–12). Nyilvánvaló volt, hogy bízik abban, amit Jehova neki és a felmenőinek ígért, és összhangban akar cselekedni a szándékával.

11. Miért mondhatjuk, hogy Mária szellemi gondolkodású volt?

¹¹ Most nézzük Mária példáját. Miért döntött úgy Jehova, hogy őt választja Jézus édesanyjának? Kétségtelenül azért, mert Mária szellemi gondolkodású volt. Ez egyértelműen látszik abból, ahogyan Jehovát dicsérte, amikor meglátogatta a rokonait, Zakariást és Erzsébetet. (Olvassátok fel: Lukács 1:46–55.) A szavai jól tükrözik, hogy szívből értékelte Isten Szavát, és alaposan ismerte a Héber iratokat (1Móz 30:13; 1Sám 2:1–10; Mal 3:12). Érdemes megjegyezni azt is, hogy friss házasokként József és Mária tartózkodtak a nemi kapcsolattól egészen addig, amíg Jézus világra nem jött. Vajon miért? Mert mindketten fontosabbnak tartották Jehova szándékát, mint azt, hogy kielégítsék a vágyaikat (Máté 1:25). Ahogyan Jézus felcseperedett, Mária odafigyelt arra, hogy mik történnek vele, és „gondosan megőrizte” szívében a fia bölcs kijelentéseit (Luk 2:51). Őszintén érdekelte őt, hogy mi Isten akarata a Messiásra vonatkozóan. Mária példája arra ösztönöz minket, hogy gondoljuk át, hogyan tehetjük az első helyre az életünkben Isten szándékát.

12. a) Miben hasonlított Jézus az Atyjára? b) Mi hogyan követhetjük a példáját? (Lásd a képet a cikk elején.)

¹² És ki lehet számunkra a legkiválóbb példa? Természetesen Jézus. Ő a szolgálatával és az egész életével kifejezte, hogy az Atyját akarja utánozni. Úgy gondolkozott, érzett és cselekedett, mint ahogyan Jehova, és összhangban élt az ő akaratával és alapelveivel (Ján 8:29; 14:9; 15:10). Ez jól látszik abból, ha elolvassuk, amit Ézsaiás próféta Jehova gyöngéd könyörületéről írt, és összehasonlítjuk azzal, amit Márk evangéliumában olvashatunk Jézus érzéseiről. (Olvassátok fel: Ézsaiás 63:9; Márk 6:34.) Mi vajon követjük Jézus példáját, és törekszünk rá, hogy irgalmat tanúsítsunk, amikor olyan emberekkel találkozunk, akiknek segítségre van szükségük? És hozzá hasonlóan lelkesen végezzük a prédikáló- és tanítványképző munkát? (Luk 4:43). Igen, ilyen érzések és tettek azonosítják a szellemi embert.

13–14. a) Mit tanulhatunk a szellemi gondolkodású hittársainktól? b) Említs meg egy példát.

¹³ Persze a bibliai szereplők mellett azok a ma élő hittársaink is követendő példák, akik szépen fejlődnek abban, hogy Krisztuséhoz hasonló személyiséget fejlesszenek ki. Lehet, hogy felfigyelsz a szolgálatban mutatott buzgalmukra, a rendkívüli vendégszeretetükre, arra, hogy milyen együttérzőek, vagy valamilyen más szép tulajdonságukra. Ahogy mindannyiunknak, nekik is meg kellett küzdeniük a gyengeségeikkel, hogy Istennek tetsző jellemvonásokra tegyenek szert. Rachel, aki Brazíliában él, ezt mondja: „Odáig voltam a divatért, és nem öltöztem valami szerényen. De az igazság megismerése arra indított, hogy erőfeszítést tegyek azért, hogy szellemi emberré váljak. Nem volt könnyű megváltoznom, de most már boldogabb vagyok, és valódi életcélom van.”

¹⁴ A Fülöp-szigeteki Reylene-nek más okozott nehézséget. Ő abban látta a jövőt, hogy továbbtanuljon és jól fizető állást keressen. Ezt mondja: „A szellemi céljaim háttérbe szorultak. De rájöttem, hogy valami hiányzik az életemből. Valami, ami sokkal fontosabb, mint a munkám. Ezért újra Jehova szolgálatát tűztem ki a legfőbb célomnak.” Azóta látszik Reylene életén, hogy bízik Jehova ígéretében, amely a Máté 6:33, 34-ben lett feljegyezve. „Biztos vagyok benne, hogy Jehova gondoskodni fog rólam” – jelenti ki. Talán a te gyülekezetedben is vannak hasonló jó példák. Miközben megfigyeled, hogyan követik Krisztust, minden bizonnyal arra érzel ösztönzést, hogy utánozd a hitüket (1Kor 11:1; 2Tessz 3:7).

15–16. a) Mit kell tennünk ahhoz, hogy Krisztusra hasonlítsunk? b) Hogyan lehet hatással az elménkre Krisztus gondolkodásmódja?

¹⁵ Hogyan követhetjük Krisztus példáját? Az 1Korintusz 2:16-ban arról olvashatunk, hogy a keresztényekben „megvan Krisztus gondolkodása”. A Róma 15:5 pedig arra ösztönöz, hogy „legyen ugyanolyan a [gondolkodásmódunk], mint amilyen Krisztus Jézusé volt”. Tehát ahhoz, hogy Krisztusra hasonlítsunk, meg kell ismernünk a gondolkodásmódját és az egész személyiségét, majd követnünk kell a nyomdokait. Jézusnak az Istennel ápolt kapcsolata a legfontosabb, ezért ha Jézust utánozzuk, mi is közelebb fogunk kerülni Jehovához. Ebből tisztán látjuk, mennyire fontos megtanulnunk úgy gondolkodni, ahogy Jézus.

¹⁶ Hogyan tehetjük ezt meg? A tanítványok látták Jézus csodáit, hallották az érvelését, és megfigyelték, hogyan bánik mindenféle emberrel, és hogyan alkalmazza Jehova alapelveit. Ezt mondták: „tanúi vagyunk mindannak, amit. . . tett” (Csel 10:39). Mi azonban nem lehetünk szó szerint Jézussal, hogy tanuljunk tőle. De Jehova kedvesen gondoskodott az evangéliumokról, amelyek megelevenítik előttünk Jézus személyiségét. Máté, Márk, Lukács és János beszámolóit olvasva és azokon elmélkedve engedjük, hogy Krisztus gondolkodása hatással legyen ránk. Ezáltal „szorosan [követjük] a nyomdokait”, és „[felfegyverkezünk] ugyanazzal a szemléletmóddal”, mint amilyen Krisztusé volt (1Pét 2:21; 4:1).

17. Hogyan válik a javunkra, ha Krisztushoz hasonlóan gondolkodunk?

¹⁷ Miben fog segíteni, ha megtanulunk Krisztushoz hasonlóan gondolkodni? Ahogyan egy tápláló étel megerősíti a testünket, ha elmélkedünk Krisztus gondolkodásmódján, az megerősíti a szellemiségünket. Egyre könnyebben felismerjük majd, hogy mit tenne Krisztus egy-egy helyzetben. Így jobb döntéseket tudunk hozni, amelyek tiszta lelkiismeretet és Isten helyeslését eredményezik. Egyetértesz azzal, hogy mindez jó ok arra, hogy „[felöltsük] az Úr Jézus Krisztust”? (Róma 13:14).

18. Mit tanultál arról, hogy mit jelent szellemi embernek lenni?

¹⁸ Áttekintettük, hogy mit jelent szellemi embernek lenni. Azt is láttuk, hogy milyen sokat tanulhatunk más szellemi emberek jó példájából. Végül kitértünk arra, hogy hogyan segít fejlődnünk, ha elsajátítjuk Krisztus gondolkodását. De emellett még sok mindent meg lehet vizsgálni a szellemiségünkkel kapcsolatban. Például hogyan tudjuk megállapítani, hogy mennyire vagyunk erősek szellemileg? Hogyan erősíthetjük még a szellemiségünket? És milyen hatással lehet a szellemiségünk a mindennapi életünkre? A következő cikkben megbeszéljük a válaszokat.