Vajon megváltozott a Biblia?
Ha összevetjük az ókori kéziratokat, nyilvánvaló, hogy a Biblia szövege alapvetően nem változott. Annak ellenére van ez így, hogy az évezredek során többször is olyan anyagokra másolták, melyek nem voltak időtállóak.
Vajon sosem ejtettek hibákat a bibliamásolók?
Több ezer ókori kézirat maradt fenn, melyek szövegében számos különbség lelhető fel. Ebből látható, hogy történtek hibák a másolás során. A legtöbb hiba jelentéktelen, és nem változtat a szöveg értelmén. Azonban néhány olyan jelentős különbségre is fény derült, melyekből úgy tűnik, hogy a másolók szándékosan változtattak a Biblia üzenetén. Nézzünk erre két példát!
Néhány régi bibliafordításban a következőt olvashatjuk az 1János 5:7-ben: „a mennyben, az Atya, az Íge és a Szent Lélek: és ez a három egy.” Azonban a hiteles kéziratok megerősítik, hogy ezek a szavak nem találhatók meg az eredeti szövegben, csak később toldották hozzá.a Emiatt a megbízható, modern bibliafordításokban már nincsenek benne.
A Biblia ókori kézirataiban több ezerszer megtalálható Isten neve. Ennek ellenére számos fordítás az „Úr” vagy az „Isten” címet használja ezeken a helyeken.
Honnan tudhatjuk, hogy már nem sok hiba kerülhet felszínre?
Olyan sok kézirat áll a rendelkezésünkre, hogy még sosem volt ilyen könnyű megtalálni a hibákat.b Mit mondhatunk a mai Biblia pontosságáról, ha összevetjük ezeket a kéziratokat?
A Héber iratokról (gyakori nevén Ószövetség) William H. Green tudós a következőt mondta: „Biztonsággal elmondhatjuk, hogy egyetlen más ókori könyv sem jutott el hozzánk ekkora pontossággal!”
A Keresztény görög iratokról, vagyis az Újszövetségről F. F. Bruce bibliatudós ezt írta: „Az Újszövetségre vonatkozó bizonyítékaink sokkal értékesebbek, mint azok, amelyek sok klasszikus szerző írásaira vonatkoznak, pedig a klasszikus művek hitelességét senkinek sem jut eszébe kétségbe vonni.”
Sir Frederic Kenyon, a bibliai kéziratok neves szakértője megjegyezte, hogy bárki „kezébe veheti a teljes Bibliát, és félelem vagy habozás nélkül állíthatja, hogy Isten igaz Szavát tartja a kezében, melyet az évszázadok során lényeges veszteség nélkül adtak át nemzedékről nemzedékre”.
Milyen további okok miatt bízhatunk abban, hogy a Biblia szövege pontosan jutott el hozzánk?
A zsidó és a keresztény másolók egyaránt megőrizték az olyan beszámolókat, melyek súlyos hibákat tártak fel Isten szolgáirólc (4Mózes 20:12; 2Sámuel 11:2–4; Galácia 2:11–14). Az olyan részeket sem hagyták ki, melyek elítélik az engedetlen zsidó nemzetet és a romlott szokásait (Hóseás 4:2; Malakiás 2:8, 9; Máté 23:8, 9; 1János 5:21). A pontos másolatok bizonyítják, hogy a másolók becsületesek voltak, és nagyra értékelték Isten szent Szavát.
Vajon Isten, aki ihlette a Bibliát, ne tudna gondoskodni arról, hogy az évezredek során hiteles maradjon?d (Ézsaiás 40:8; 1Péter 1:24, 25). De igen, hiszen az volt a szándéka, hogy ne csak a régen élt emberek, hanem mi is a javunkra fordíthassuk (1Korintusz 10:11). Elmondható, hogy „mindazt, amit régebben megírtak, a mi oktatásunkra írták meg, hogy kitartásunk által és az Írásokból származó vigasztalás által reménységünk legyen” (Róma 15:4).
Amikor Jézus és a követői idéztek a Héber iratok másolataiból, semmi kétségük sem volt afelől, hogy azok az ókori szövegek pontosak-e (Lukács 4:16–21; Cselekedetek 17:1–3).
a Ez a szövegrész nem szerepel a Codex Sinaiticusban, a Codex Alexandrinusban, az 1209. sz. Vatikáni kódexben, az eredeti latin Vulgatában, a Philoxeniana és/vagy Charklensis-fordításban, valamint a szír Pesittában.
b Például az úgynevezett Újszövetségből, vagyis a Keresztény görög iratokból több mint 5000 görög nyelvű kézirat maradt ránk.
c A Biblia nem állítja, hogy Isten földi szolgái tévedhetetlenek, hiszen reálisan elismeri: „nincs ember, aki ne vétkezne” (1Királyok 8:46).
d A Biblia kijelenti, hogy bár Isten nem diktált le mindent szóról szóra a bibliaíróknak, irányította a gondolataikat (2Timóteusz 3:16, 17; 2Péter 1:21).