3:2

Annásnak, a magas rangú papnak és Kajafásnak: Amikor Lukács leírja, hogy Keresztelő János mikor kezdte el a szolgálatát, akkor azokra a napokra utal, amikor a zsidó papság élén két befolyásos ember állt. Annást Kviríniusz, Szíria római kormányzója nevezte ki főpapnak i. sz. 6 vagy 7 táján, és kb. i. sz. 15-ig töltötte be ezt a tisztet. A rómaiak megfosztották Annást ettől a címtől, de kétségkívül még ezután is nagy hatalma és tekintélye volt mint egykori főpapnak és a zsidó előkelőség befolyásos tagjának. Fiai közül öten is betöltötték a főpapi tisztséget, a veje, Kajafás pedig kb. i. sz. 18-tól kb. i. sz. 36-ig volt főpap. Tehát, noha Kajafás volt a főpap i. sz. 29-ben, Annást joggal lehetett „magas rangú papnak” hívni a tekintélyes pozíciójánál fogva (Jn 18:13, 24; Cs 4:6).

Jánoshoz: Csak Lukács evangéliumában olvashatjuk azt Jánosról, hogy Zakariás fia. (Lásd a Lk 1:5-höz tartozó magyarázó jegyzetet.) Emellett azt is csak Lukács említi meg, hogy Isten kijelentése eljutott Jánoshoz, hasonló megfogalmazást használva, mint ami a Septuagintában található Illés prófétával kapcsolatban (1Ki 17:2; 21:28 [20:28, LXX]), akinek a tevékenysége előremutatott Jánoséra (Mt 11:14; 17:10–13). Mind a három szinoptikus evangélium (Máté, Márk és Lukács) szerint János a pusztában van ekkor, de Máté konkrétan azt írja, hogy „Júdea pusztájában”, vagyis Júdea hegyvidékének a többnyire lakatlan, kietlen keleti oldalán, mely elnyúlik a Jordán és a Holt-tenger nyugati partvidékéig, miközben mintegy 1200 m-t ereszkedik. (Lásd a Mt 3:1-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)