4:16

ahogy sabbatnapon szokása volt: Nincs rá bizonyíték, hogy a babiloni száműzetés előtt a zsidók bármikor is összegyűltek volna zsinagógákban, hogy megtartsák a sabbatot. Minden bizonnyal Ezsdrás és Nehémiás idejétől kezdve azonban kialakult ez a szokás. Nem véletlen, hogy Jézus is követte ezt a hiterősítő szokást. Jézus gyermekkorában a családja rendszeresen elment a názáreti zsinagógába. Idővel egy hasonló szokás került bevezetésre a keresztény gyülekezetben is, melynek célja Jehova imádata.

felállt olvasni: A tudósok megjegyzik, hogy ez a legkorábbi ismert feljegyzés egy zsinagógai szertartásról. A zsidó hagyományok szerint a szertartás általában azzal kezdődött, hogy imákat mondogattak magukban, miközben a gyülekezet tagjai bementek az épületbe. Majd pedig elmondták az 5Mó 6:4–9-et és 11:13–21-et. Ezt követték a nyilvános imák, amelyek után egy beosztáshoz igazodva hangosan felolvastak egy részt a Pentateuchusból. A Cs 15:21 kijelenti, hogy az i. sz. I. században „minden sabbaton” sor került ilyen olvasásra. A szertartás következő részeként – amelyről valószínűleg ez a vers szól Lukács beszámolójában – felolvastak a prófétáktól, valamint leszűrték belőle a tanulságot. Az olvasó általában állt, és talán szabadon megválaszthatta, hogy melyik prófétai üzenetet osztja meg. (Lásd a Cs 13:15-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)