8:27

etióp: Olyan személy, aki egy Egyiptomtól délre levő ókori nemzet területéről származott, melyet akkoriban Etiópiának neveztek. Az ókori görögök az „Etiópiá”-nak fordított görög szóval (Ai·thi·o·piʹa, jelentése ’megégett arcok vidéke’) utaltak Afrikának az Egyiptomtól délre eső vidékére. Ez nagyjából megegyezett a héber „Kús”-sal, mely eredetileg a mai Egyiptom legdélibb részét és a mai Szudánt foglalta el. Amikor a Septuaginta készült, a fordítók majdnem mindenhol az „Etiópia” szó görög megfelelőjével fordították a héber „Kús” szót. Az egyik ilyen hely az Ézs 11:11, ahol „Kús” („Etiópia” az LXX-ben) is meg van említve azok között az országok között, ahová a zsidó száműzöttek szétszóródtak, miután Babilónia meghódította Júdát. Ennélfogva ez az etióp tisztviselő a hazájában is kapcsolatba kerülhetett zsidókkal, vagy talán Egyiptomban, ahol nagy számban éltek zsidók.

eunuch: Szó szerint a görög eu·nuʹkhosz szó egy olyan férfira utal, akit megfosztottak a nemzőképességétől. Gyakran kasztrált férfiakat jelöltek ki az ókori királyi udvarokban a Közel-Keleten és Afrika északi részén, hogy a királyné és a másodfeleségek szolgái legyenek, illetve gondoskodjanak róluk. Ám az „eunuch” szót nemcsak kasztrált férfiakra használták, hanem tágabb értelemben olyan férfiakra is, akik különböző feladatokat láttak el a királyi udvarban. A görög szóhoz hasonlóan az „eunuch”-nak fordított héber szó (szá·ríszʹ) is jelenthet királyi tisztviselőt. Például Potifárra, egy házas férfira úgy hivatkozik a Biblia, mint „a fáraó udvari tisztviselője” [szó szerint: „eunuchja”] (1Mó 39:1). Ebben a beszámolóban az etióp férfira, a királyi kincstár felügyelőjére történik utalás az „eunuch” szóval, nyilvánvalóan udvari tisztviselő értelemben. Ő minden bizonnyal egy körülmetélt prozelita volt – vagyis egy olyan nem zsidó, aki áttért Jehova imádatára –, hiszen éppen Jeruzsálemben járt, hogy részt vegyen Isten imádatában. (Lásd a Szójegyzékben a „Prozelita” címszót.) A mózesi törvény megtiltotta, hogy kasztrált férfiak menjenek Izrael gyülekezetébe (5Mó 23:1), ezért a beszámolóban említett férfi nem lehetett szó szerinti eunuch. Tehát ezt az etióp prozelitát nem úgy tekintették, mint egy nemzetekből valót, vagyis Kornéliusz volt az első körülmetéletlen nem zsidó, aki áttért a keresztény hitre (Cs 10:1, 44–48; az „eunuch” szó jelképes értelmével kapcsolatban lásd a Mt 19:12-höz tartozó magyarázó jegyzeteket).

kandakénak: A „kandaké” nem tulajdonnév, hanem a „fáraó” és a „császár” szavakhoz hasonlóan címnek tartják. Ókori írók – köztük Sztrabón, id. Plinius és Euszebiosz – Etiópia királynőire utaltak ezzel a megnevezéssel. Id. Plinius (kb. i. sz. 23–79) azt írta, hogy „a városban [Meroéban, az ókori Etiópia fővárosában] kevés épület van. Azt állították, hogy egy nő uralkodik ott, a kandaké, és ez a név éveken át királynőről királynőre szállt” (Natural History. VI., XXXV., 186.).