Lélek
A héber neʹfes és a görög pszü·khéʹ szavak elterjedt fordítása. Megvizsgálva, hogy a Biblia hogyan használja ezeket a szavakat, arra a következtetésre lehet jutni, hogy alapvetően 1. emberekre, 2. állatokra vagy 3. ezeknek az életére utalnak (1Mó 1:20; 2:7; 4Mó 31:28; 1Pt 3:20; lábj.-ek is). Szemben azzal, hogy sok vallásos szövegkörnyezetben hogyan értelmezik a „lélek” szót, a Bibliából kiderül, hogy amikor földi teremtményekről van szó, mind a neʹfes, mind a pszü·khéʹ szavak olyasmit takarnak, ami anyagi, megfogható, látható és halandó. Ez a bibliafordítás a legtöbbször a szövegkörnyezethez illő szóval adja vissza ezeket a héber és görög szavakat, például úgy, hogy „élet”, „élőlény”, „ember”, „valaki”, valakinek az „egész lénye” vagy egyszerűen személyes névmással (például a „lelkem” kifejezésre az „én” szót használja). A legtöbb esetben a lábjegyzetben vagy a magyarázó jegyzetben szerepel a lélek szó egy másik lehetséges fordításként. Amikor a főszövegben, a lábjegyzetben vagy a magyarázó jegyzetben a „lélek” szó szerepel, a fentiek szerint kell érteni. Ha arról van szó, hogy valaki egész lélekkel tesz valamit, akkor az azt jelenti, hogy az egész lényével, életével, tiszta szívből teszi azt (5Mó 6:5; Mt 22:37). Bizonyos szövegkörnyezetekben az eredeti nyelvben ezek a szavak egy élőlény vágyaira vagy étvágyára utalnak, de vonatkozhatnak halottra vagy holttestre is (4Mó 6:6; Pl 23:2; Ézs 56:11; Ag 2:13).