Alázatosan tiszteld Jehova elrendezését, miként az angyalok
A 185 000 főt számláló asszír hadsereg a libnai síkságon állomásozott, a júdeai fennsík túloldalán, több mint 40 km távolságban. Rombadöntött és kifosztott városok, csonka tetemek egész sora jelezte a hadsereg útját. A végső célpont Jeruzsálem volt.
A júdeai király, Ezékiás tudta, hogy emberi forrásból származó megmentésről még csak szó sem lehetett. Az asszírok követe megadásra szólította fel a várost, majd visszatért az asszír táborba, Libnába. Ezékiás viszont buzgón könyörgött: „Ó Jehova Istenünk, kérünk ments meg minket a kezéből, hogy a föld összes királysága megtudhassa, hogy te, ó Jehova vagy egyedül Isten.” (2Kir 19:19) A válasz gyorsan jött, még azon az éjszakán, amelyen az ima elhangzott.
Idővel a hír eljutott Ezékiáshoz, hogy az elmúlt éjjel Jehova angyala 185 000 harcost vágott le az asszír táborban, Libnában. (2Kir 19:35) Ezért aztán Szénakhérib egyenesen Asszíriába tért vissza. Micsoda félelmetes hatalom megnyilvánulásnak lehetett a tanúja!
ALÁZATOS SZOLGÁK
A katonai vitézség emberei ennél sokkal jelentéktelenebb tettek miatt dicsekedtek. De mi az angyalok hozzáállása ezen a téren? Istennek ezek a szellemfiai az alázatosság kiváló példái (2Pét 2:11; Jób 38:7). Vegyük például annak az angyali hírnöknek az esetét, aki látomásban jelent meg Jánosnak. Amikor János éppen le akart borulni előtte, az angyal figyelmeztette: „Vigyázz! Ezt ne tedd! Én csupán szolgatársad vagyok neked és [szolgatársa] testvéreidnek, akiknél a Jézusról szóló tanúskodás munkája van” (Jel 19:10; 22:8, 9). Így az angyal alázatosan elismerte, hogy ő nem több, mint csupán a Legfelségesebb szolgája. Bár igen nagy kiváltságban részesült, amikor rábíztak egy isteni kinyilatkoztatás továbbadását, felismerte, hogy helytelen volna részéről, ha bármiféle hódolatot elfogadna, amiért megtette a magáét mint Isten szolgája.
Jézus Krisztus rámutatott, hogy az angyalok nagyon örvendenek, amikor egy bűnös megbánásra jut (Luk 15:7, 10). Ez valóban rendkívüli dolog, hiszen az ilyen személy ezzel felsorakozik a mennyei Királyság uralkodói tisztjének elnyeréséhez. Ahelyett, hogy irigységet éreznének, amiért a korábbi bűnösök ki nem érdemelt kedvességet kaptak, az angyalok felismerik, miért helyes Isten részéről embereket felhasználni, akik annak alapján, amit a földön tapasztaltak, kellően fel vannak vértezve arra, hogy együttérző királyokként és papokként szolgáljanak. (Hasonlítsd össze a Zsidók 1:14-gyel!) Sőt, még irányítják is az evangelizálókat, hogy megtalálhassák azokat, akik Istent keresik. (Hasonlítsd össze a Cselekedetek 8:26–38-cal!)
Az angyalok megértik, hogy Isten családjában nincs helye az önmagasztalásnak, akár a mennyben, akár a földön. Nem indít-e ez arra minket, hogy igazi erőfeszítéssel törekedjünk arra, hogy ,semmit se tegyünk versengésből vagy önteltségből, hanem az elme alázatosságával cselekedjünk, másokat különbnek tartva magunknál’? (Fil 2:3). Alázatosan elfogadjuk-e Jehova elrendezését a keresztény gyülekezetben, tisztelve a felvigyázókként szolgáló tökéletlen férfiakat? (Zsid 13:17). És mi a helyzet a hittársaink iránti magatartásunkkal? Tisztelettudók és kedvesek vagyunk-e velük szemben, független attól, hogy mennyire tökéletlenek? Ábrahámhoz szólva Jehova angyali képviselője ezt mondta: „kérlek”. (1Móz 13:14). Tisztelettudóan viselkedünk-e a gyermekek, feleségünk, hittársaink iránt? Az angyalok nem önkényeskedtek, midőn a tökéletlen emberekkel bántak. Mi se tegyük ezt.
Mózes temetése kapcsán egy másik példáját láthatjuk az alázatos alárendeltségnek. Szembehelyezkedés volt az Ördög és Mihály arkangyal között, aki amellett foglalt állást, hogy Mózes teste Jehova tulajdonát képezi. Hogyan intézte el Mihály az ügyet? Vajon mélységesen gonosz megvetést szórt erre az ellenállóra, aki felelős volt az emberiség bajaiért? (1Móz 3:1–5). Nem, „nem mert ítéletet hozni ellene [az Ördög ellen] becsmérlő szavakkal, hanem ezt mondta: ,Jehova dorgáljon meg téged’” (Júd 9). Az arkangyal tisztelte Jehova ítélethozatali elrendezését, kerülte az önhittséget. (Hasonlítsd össze a János 5:19, 30-cal!)
Mihály példáját követve a keresztény férjek és apák kerüljék azt, hogy nyersen vagy követelőzően rendezzék a családi ügyeket, a gyülekezeti vének pedig óvakodjanak attól, hogy tekintélyükkel visszaélve kedvesség nélkül bánjanak a vétkesekkel (1Pét 3:7; 5:1–3). Azok, akik életadó igazságokat osztanak meg másokkal Isten Szavából, bizonyára nem szeretnének becsmérlően szólni azokról, akik nem reagálnak, hanem Jehovára hagynák az ítéletet, aki „látja mi is a szív” (1Pét 3:8–12; 1Sám 16:7).
HŰSÉGES KITARTÁS
A Jehova elrendezése iránti alázatos tisztelet képesítette az angyalokat arra, hogy hűségesen kitartsanak szolgálati megbízásaikban. Úton Dániel prófétához Istentől jövő — különleges üzenettel az angyal heves ellenállásba ütközött. „Perzsia királyi birodalmának fejedelme huszonegy napig ellenállt nekem”, mondta el az angyal később Dánielnek. Mivel értékelte, mennyire fontos eljuttatni az üzenetet Isten földi szolgájának, 21 napig harcolt Perzsia láthatatlan démonurával, mígnem Mihály arkangyal eljött a segítségére (Dán 10:12–14).
Ahhoz az angyalhoz hasonlóan „a mi küzdelmünk nem hús és vér ellen irányul, hanem . . . a mennyei helyeken levő gonosz szellemi erők ellen” (Ef 6:12). Buzgó erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy ellent tudjunk állni a démoni erőknek, akik mindenáron tönkre akarják tenni a Jehovával való barátságunkat, és megállítani Isten Királyságának a hirdetését. A Jehova uralma iránti tiszteletünk és értékelésünk segít nekünk győzelmet aratni a szent szellem segítségével (Jel 12:7).
Van olyan alkalom, amikor talán elkeserít minket a társaink vagy családtagjaink részéről megnyilvánuló negatív hozzáállás. Az angyalok szintén nyomás alatt voltak a zúgolódók miatt. A Noé napjai nagy vízözöne előtti néhány angyal engedett a helytelen kívánságoknak. Elhagyták „saját megfelelő lakhelyüket” a mennyekben, emberi testet öltöttek magukra és természetellenes viszonyt folytattak asszonyokkal (Júd 6). Isten szellemfiainak többsége azonban nem volt hajlandó Jehova családja ezen lázadó tagjai hűtlen pályájának a befolyása alá kerülni. Több mint 2000 évvel később Dánielnek látomása volt a mennyei udvarról. Hány hűséges angyalt látott: „Ezerszer ezrek szolgáltak neki és tízezerszer tízezren álltak közvetlen előtte” (Dán 7:10). Miként az igazságos angyalok, te se engedd magad befolyásolni az önmaguk tetszését kereső egyének magatartásától. Meríts bátorítást ezekből a hű példákból (1Thess 1:7).
ÉRTÉKELD ISTEN SZERETETÉT
Jehova mind az angyalokat, mind az embereket azzal a képességgel teremtette, hogy szeretetet fejlesszenek ki iránta mint Atyjuk és Szuverén Uralkodójuk iránt. Isten nagy ellensége olyan angyal, aki egykor élvezhette a Jehova szeretetéből származó előnyöket; mégis elmulasztott értékeléssel reagálni. Az alázatosság hiánya az előkelőségre való kívánsághoz vezetett, mely végül teljes lázadásba torkolt (1Tim 3:6).
Nem kellene-e mindennek figyelmeztetésül és buzdításul szolgálni számunkra? Ha az angyalok, akik elmulasztottak értékeléssel elmélyülni Jehova irántuk való szeretetében, végül engedtek a helytelen kívánságnak, mi a helyzet velünk? Miként a hűséges angyalok hatalmas tömege Dániel látomásában, vajon mi is éberen meglátjuk az okokat arra, hogy hálásak legyünk Jehovának az irántunk való naponkénti jótéteményeiért? Értékeljük azokat a lehetőségeinket, amelyek segítenek közelebb kerülnünk Istenhez.
„Kicsoda hasonló Jehovához Isten fiai között [az angyalok. Targum]?”, kérdezi a zsoltáros. „Istent félve tiszteljék szentjeinek meghitt csoportjában; nagy és félelmetes mindenki felett, akik körülötte vannak” (Zsolt 89:6, 7 [Károli: 89:7, 8]). De hogyan fejlődik ki az ilyen félelemmel vegyes tisztelet az angyalok és emberek szívében? Azáltal, hogy naponta elmélkednek az Egyetemes Szuverén Uralkodó csodálatos tulajdonságai felett, amint az megnyilvánul teremtői munkáiban és szerető kedvességében.
Jehova mai tanúi nem jelentékeny kisebbség az igaz Istennek való imádatuk terén. „Többen vannak velünk, mint akik velük vannak”, biztosít minket a Biblia (2Kir 6:16). A Jehova tetszésének elnyerésére tett erőfeszítéseink során olyan angyalok tömegével vagyunk kapcsolatban akik ugyanannak az Istennek mutatnak be imádatot. Az ilyen hatalmas teremtmények kedvesen érdeklődnek irántunk, s mindig készek arra, hogy segítsenek nekünk szilárdan állni Jehova mellett. (Zsolt 34:7 [Károli: 34:8]) Meríts hát buzdítást Isten ezen fiainak a példájából, akik alázatosan tisztelik Jehova elrendezését. Velük együtt továbbra is rendeljük alá magunkat nagylelkű mennyei Atyánk akaratának.