Keresztényi szerénység — a bölcsesség bizonyítéka

„A nekem adott ki nem érdemelt kedvesség folytán mondom mindegyiketeknek: senki se gondoljon többet magáról a kelleténél, hanem gondolkodjék magáról mindenki józanul az Istentől neki adott hit mértéke szerint” (Róma 12:3).

 1. Mely tények mutatják, hogy nem nagyon értékelik ma a szerénységet?

MILY kevesen vannak ma azok, akik helyesen értékelik és gyakorolják is a szerénységet! Ez a kor, amelyben élünk, az elkeseredett rivalizálás és túlhajtott versengés korszaka. A világon mindenütt fajok, nemzetek, törzsek és egyének versengenek egymással; mindenki a legjobb és a legelső szeretne lenni. Senki sem akarja, hogy szerénynek nézzék. Ez a szellem már a családot is megfertőzte: ezt bizonyítja az ifjúság lázongása, és a női egyenjogúságért küzdő mozgalom.

 2. Miért nem tanúsíthatnak Jehova Tanúi a szerénységgel kapcsolatban ugyanolyan magatartást, mint a világiak?

² Ámde a keresztények nem járhatnak azon az úton, ahol a világ. Jehova Tanúi felismerték, hogy nekik a szerénység legnagyobb példaképét, Jézus Krisztust, az Isten Fiát kell követniük, akinél szerényebb embert még nem látott a világ. Jézus szerénységére mi sem jellemzőbb, mint az ilyen megjegyzései: „A Fiú egyetlen dolgot sem tehet önmagától.” „Miért mondasz engem jónak? Nincs senki, jó, csak egy, az Isten” (János 5:19, ÚV; Lukács 18:19, Károli). Igen, mindazoknak, akik szeretnének szorosan Jézus Krisztus nyomdokában járni, szerénynek kell lenniük. S aki ezt megteszi, tapasztalja majd, hogy a szerénység igenis kifizetődő és valóban a bölcsesség bizonyítéka.

 3. Általában milyen értelemben használják a szerénység kifejezést?

³ A „szerény” kifejezés azt jelenti: „terjedelménél, kiterjedésénél, mennyiségénél fogva nem jelentős [dolog]”. De utalhat olyasmire is, ami „illedelmes”, s amire az jellemző, hogy „mindenféle durvaságtól, tapintatlanságtól, modortalanságtól mentes”. Jelentheti azt is, hogy valaki „tisztában van korlátaival”, vagy „mentes az önteltségtől vagy hiúságtól”.a Isteni ihletés alatt Pál arra buzdította hívőtársait, hogy tanúsítsanak szerénységet, mert ezt írta nekik: „A nekem adott ki nem érdemelt kedvesség folytán mondom mindegyiketeknek: senki se gondoljon többet magáról a kelleténél, hanem gondolkodjék magáról mindenki józanul az Istentől neki adott hit mértéke szerint” (Róma 12:3). Igen, valamit kell gondolnunk önmagunkról. De nem szabad túl sokat gondolnunk, nem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani természetes adottságainknak vagy szerzett előnyeinknek.

Más a szerénység és más az alázatosság

 4. a) Hol fordul elő a Szentírásban a „szerény” szóval fordított héber kifejezés? b) Milyen végkövetkeztetést vonhatunk le a szó jelentéséről a Példabeszédek 11:2 alapján?

⁴ Számos bibliafordításban összetévesztik a szerénységet az alázatossággal. A „szerény” szóval fordított héber kifejezés csak a Példabeszédek 11:2 és a Malakiás 6:8. versében fordul elő. Vajon mit jelent tulajdonképpen? Azt jelentheti, hogy Valaki egyszerű, illedelmes, erkölcsileg tiszta, vagy személyes finomsággal, ártatlansággal rendelkezik. De jelentheti azt is, hogy valaki tisztában van saját korlátaival, gyengeségeivel. A Mikeás 6:8-ban ezt a héber szót akármelyik jelentésével elfogadhatjuk, mert itt csupán arra kapunk buzdítást, hogy ,szerényen járjunk Istenünkkel’. Nem így van azonban a Példabeszédek 11:2 esetében, ahol ezt olvassuk: „Elbizakodottság van valakinél? Akkor jön a szégyen is; a szerényeknél viszont bölcsesség van.” Itt a szerénységet az elbizakodottsággal állítják szembe. Az elbizakodottság ellentéte itt a szerénység abban az értelemben, hogy az ember nem gondol túlságosan sokat magáról, mivel tisztában van korlátaival, gyengéivel.

 5., 6. Hogyan lehet szemléltetni az alázatosság és a szerénység közötti különbséget Jehova Isten tekintetében?

⁵ Tehát más az, ha valaki alázatos, és megint más, ha valaki szerény. Jehova Istenre vonatkozóan például a zsoltáros Dávid ezt mondja: „Saját alázatosságod tesz naggyá engem” (Zsoltárok 18:35). Természetesen azért mondja ezt, mert Jehova kész volt megalázni magát, leereszkedni és észrevenni Dávidot, majd türelmesen foglalkozni vele, hogy Izrael nagy királyává tegye. De ezt is olvashatjuk Jehováról: „Ki olyan, mint Jehova, a mi Istenünk, aki a magasban lakik? De leereszkedik és odatekint a földre is, és az égre is” (Zsoltárok 113:5, 6). Semmi kétség: a Teremtő oly felmagasztalt lény, hogy le kell ereszkednie, ha valamiről tudomást akar venni a mennyekben és a földön.

⁶ De beszélhetünk-e Jehova esetében szerénységről abban az értelemben, hogy tudatában lenne korlátainak? Természetesen nem beszélhetünk! Hogyan is mondhatnánk Istenről, hogy korlátai vannak, amikor határtalan a bölcsessége és a hatalma, amikor abszolút hibátlan és tökéletesen igazságos, és maga a megszemélyesített szeretet. Egyáltalán senki sem hasonlítható őhozzá (Ésaiás 40:12–31).

 7. a) Miért mondhatjuk azt, hogy az ember lehet alázatos, holott hiányzik nála a szerénység? b) Hogyan mutatkozik ez meg Péter apostolnál?

⁷ Másrészt az emberek lehetnek alázatosak, mégis hiányozhat belőlük a szerénység. Lehetnek alázatosak, egyszerűek a szívükben úgy, hogy még sincsenek tudatában saját korlátaiknak. Például, Péter apostol minden bizonnyal alázatos ember volt. Amikor látta, hogy Jézus csodát visz véghez, amellyel kimutatja, hogy még a tengerben élő teremtmények felett is van hatalma, Péter Jézus lábai elé borult, és így szólt: „Eredj el éntőlem, mert én bűnös ember vagyok, Uram” (Lukács 5:8, Károli). És azt olvassuk, hogy mind Jézus, mind Pál apostol megfeddték Pétert. De egyik alkalommal sem olvassuk, hogy Péter sértésnek vette volna a feddést (Máté 16:21–23; Galata 2:11–14; 2Péter 3:15, 16). Péter kétségtelenül alázatos, egyszerű apostol volt. De valóban szerény volt abban az értelemben, hogy tudatában volt korlátainak? Nem mindig. Ha az lett volna, nem mondta volna nyomatékkal, hogy ha az összes többi apostol elhagyja Mesterét, ő akkor sem teszi ezt — pedig később csúfosan megbukott és háromszor tagadta meg Jézust! (Márk 14:29, 30, 66–72).

A szerénység hiánya bukáshoz vezet

 8. Miért mondhatjuk, hogy a világegyetemben minden baj tulajdonképpen a szerénység hiányából ered?

⁸ A szerénység hiánya nemcsak Péternek okozott bajt, hanem elmondhatjuk, hogy az egész világon — sőt, az egész világegyetemben — bekövetkezett minden bajnak a szerénység hiánya volt a forrása. Hogy lehetséges ez? Nos, a szerénység hiánya okozta, hogy egy angyali teremtmény sátánná, az ördöggé lett. Nem ismerte fel korlátait, mint teremtett lényét. Nem érte be azzal az állással, amelyre Jehova kijelölte, egyenlő akart lenni Istennel. Büszke magatartása akkor is megmutatkozott, amikor felkínálta Jézusnak a világ összes királyságát egyetlen imádati aktus ellenében. Jézus azonban arra emlékeztette a kísértőt, hogy csak Jehova Istené az imádat. Sátánból hiányzott a szerénység. Magatartása akkor is elbizakodott volt és ma is az. Csak szégyenére vált, idővel pedig a pusztulását eredményezi (Máté 4:8–10; Zsidók 2:14).

 9. Hogyan mutatta meg Éva, hogy hiányzott nála a szerénység?

⁹ Éva bukását, aki „minden élőnek anyja”, szintén a szerénység hiánya okozta (1Mózes 3:20). Igen vonzónak tünt számára az a gondolat, hogy olyanná lehet, mint Isten: saját maga tudhatja, hogy számára mi jó és mi rossz. Vajon miért tünt ez vonzónak? Azért, mert Éva nem mutatott szerénységet. Ha szerény lett volna, így válaszolt volna a kísértőnek: ,Miért akarnék én olyanná lenni, mint Isten? Tökéletesen meg vagyok elégedve Isten elrendezésével, azzal, hogy a tökéletes Ádám segítőtársa lehetek. Azonkívül jobb lenne, ha megkérdezném efelől Ádámot, mivel ő beszélt nekem a parancsról, amely szerint nem szabad enni ebből a gyümölcsből.’ De nem! Éva messze állt a szerénységtől Alkotójával és a férjével kapcsolatban. A szerénység hiánya pedig az életébe került, és hozzájárult ahhoz, hogy a férje is az öngyilkos utat válassza. Fontos dolog tehát a szerénység? Igen, ennyire fontos! (1Mózes 3:1–19).

10. Miért tűnik nehéznek mindannyiunk számára, hogy szerények legyünk?

¹⁰ Mindannyian örököltünk első szüleinktől bizonyos fokú hajlamot a szerénytelenségre. Ahogy Isten kijelentette a vízözön után: „az ember szívének hajlama ifjúságától kezdve rossz” (1Mózes 8:21). Ezért, amikor Dávid súlyos bűnökbe esett, joggal könyöröghetett Istenhez: „Lásd, én bűnben születtem, anyám vétekben fogant engem” (Zsoltárok 51:7, Ökumenikus fordítás). Ezért mondta Jehova Isten Jeremiás próféta által: „Csalárdabb a szív mindennél, és mindenre elszánt. Ki tudná kiismerni?” (Jeremiás 17:9).

11. Miért vezethetők vissza a világban uralkodó állapotok a szerénység hiányához?

¹¹ A világban oly sok bajt okoz a szerénység hiánya! Kihat minden fajra, nemzetiségre, törzsre, sőt még a családtagokra is. Sem a nemzetek keleti tömbje, sem a nyugati tömbje nem hajlandó tudomásul venni a saját korlátait. Mindegyik első akar lenni. Az egyik fajhoz tartozó emberek különbnek tartják magukat a többinél. A tudósítások szerint bizonyos afrikai törzsek gyakran azért harcolnak egymás ellen, mert mindegyik törzs egész egyszerűen azt akarja bebizonyítani, hogy különb a másiknál.

12. a) Milyen károkat okozhat a férjeknél megmutatkozó szerénység hiánya? b) Mit eredményez a sok nő esetében megmutatkozó szerénység hiánya?

¹² S mit szóljunk a családon belüli szerénytelenségről? Sok esetben mind a férj, mind a feleség azért különbözik össze egymással, mert hiányzik belőlük a szerénység. Testi és gazdasági előnyei következtében a férj gyakran hajlamos arra, hogy a főnököt játssza a család nagy bánatára. Kétségtelen, hogy ez részben megmagyarázza, miért létezik a nők felszabadítását célzó mozgalom és miért vádolják a férfiakat sovinizmussal. Mit mondhatunk viszont a nőkről, különösképpen a feleségekről? Akikből hiányzik a szerénység, bizony gyakran sok boldogtalanságot aratnak, és nem egy esetben a család széthullása lesz a következménye (Galata 6:7, 8). Az ilyen nők megfeledkeznek a bibliai követelményről, tudniillik, hogy ,engedelmeskedjenek férjüknek, miként az Úrnak’ (Efezus 5:21–13, 33; 1Korinthus 11:3, 7–10). A világi nők között nagyfokú szerénytelenség mutatkozik az erkölcsi tisztaság terén is. Fizikai bájaikat fitogtatva, beszédmodorban, ruházkodásban és viselkedésben, az ilyen nők bizony hozzájárulnak ahhoz, hogy annyira elterjedt a szabad szerelem, a házastársi hűtlenség és az otthonok széthullása.

13. Milyen gyümölcsöket terem az, ha a mai fiataloknál hiányzik a szerénység?

¹³ Bár vannak a szerénységnek igen jó példái is a modernkori fiatalok között, mások sajnos a szerénység hiányát tanúsítják. Mivel nem tudják felmutatni ezt a szép tulajdonságot, sokan türelmetlenek a vénekkel szemben, vagy bírálgatják az idősebb nemzedék hibáit, tévedéseit. De hát miféle bölcsességet tanúsítanak a fiatalok például a kábítószer élvezet, az iszákosság, a vad autós vagy motoros száguldozás, vagy az erkölcstelen életvitel terén? Ha szerényebbek lennének, ezek a fiatalok hallgatnának az idősebbekre és javukra fordítanák a tapasztaltabb egyének jó tanácsait.

A keresztényi szerénység valóban bölcs dolog!

14. Miért nagyon is helyénvaló, ha szerények vagyunk a Jehova Istennel való kapcsolatunkban?

¹⁴ A keresztényi szerénység valóban a bölcsesség útja. Először is jó kapcsolatot biztosít Jehovával. Isten ugyanis megköveteli, hogy szerényen járjunk vele (Mikeás 6:8). Azután a szerénység már csak azért is helyénvaló a részünkről, mivel, ha jól meggondoljuk, óriási szakadék van köztünk és a mindenható és örökkévaló Alkotónk között. Igen, őelőtte a nemzetek olyanok, mint a porszem a mérlegserpenyőn, és mint a vízcsepp a vederben! (Ésaiás 40:15). A szerénység arra indít minket, hogy féljünk Jehova Isten nemtetszését magunkra vonni, mert az ilyen félelem „a bölcsesség kezdete” (Zsoltárok 111:10).

15. Hogyan segíthet a szerénység egy kereszténytestvérnek?

¹⁵ A szerénység elősegíti továbbá, hogy jó viszonyban legyünk Jehova többi tanújával, hívőtársainkkal. Megóvja a kereszténytestvért attól, hogy előretolakodjon a szolgálati kiváltságok terén. A szerénység figyelmezteti saját gyengeségeire, korlátaira, az ismeret és a tapasztalat területén megmutatkozó hiányosságaira másokhoz viszonyítva. Ráébreszti annak tudatára, hogy inkább a szellemi képesítésének megjavításával kell törődnie, mintsem a kisegítő szolgai vagy véni tisztség betöltésével. Ha továbbra is felhasznál minden alkalmat arra, hogy növelje az ismeretét, és segítségére legyen hittestvéreinek, kellemes meglepetésben lesz része, amikor felelős állásba ajánlják és nevezik ki a gyülekezetben. Ez nem egy esetben így történt.

16. Miért mondhatjuk a kereszténynő esetében is, hogy a szerénység a bölcsesség útja?

¹⁶ A szerénység a gyülekezet nőtagjainál is a bölcsesség útja. Bármennyire fontos az egyszerűség, a szerénység még ennél is fontosabb (1Timótheus 2:9, 10; Titus 2:3–5). Ha tisztában van korlátaival és a gyülekezetben betöltendő szerepével, a bölcs kereszténynő szerényen ügyel a beszédére. Óvakodik attól, hogy túlságosan bőbeszédű legyen, és bírálatot mondjon afelett, hogyan végzik feladatukat a kinevezett vének. (Vö. Judás 8, 9, 16.)

17., 18. a) Miért tanúsítsanak a fiatalok szerénységet a szüleikkel való kapcsolatukban? b) Milyen bibliai példát látunk itt, amely megmutatja, hogy bölcs dolog az idősebbek tanácsára hallgatni?

¹⁷ Hasonlóképpen a fiatalok szerénysége is a bölcsesség jele. A fiatalok kedvessé teszik magukat mások előtt, amikor szerényen viselkednek. Isten Szava joggal parancsolja, hogy tiszteljék atyjukat és „mindenben” engedelmeskedjenek nekik (Kolossé 3:20; Efezus 6:1–3). A fiataloknak szerénységre van szükségük ahhoz, hogy ezt megtegyék, és hogy ne gondolják magukat bölcsebbnek a szüleiknél. És nem tartoztok-e hálával a szüleiteknek? Ők hoztak titeket világra. Attól kezdve egészen mostanáig gondoskodtak számotokra eledelről, ruházatról, lakásról, oktatásról, kikapcsolódásról és szellemi nevelésről. Csupán a tisztelet nem arra kellene hogy késztessen titeket: szerényen viselkedjetek a szüleitekkel?

¹⁸ Ha szerények vagytok, bizalommal lesztek szüleitek iránt és elfogadjátok tanácsaikat. Ezzel azt bizonyítjátok, hogy bölcsek vagytok. Tapasztalataik révén ők ugyanis bölcsebbek nálatok. A világ tele van zűrzavarral, nem annyira az ismeret hiánya, mint inkább a józan bölcsesség hiánya következtében. „Még Jehova szavát is elvetették, milyen bölcsességük van hát nekik?” (Jeremiás 8:9). Még az olyan személyes ügyekben is, mint a jövendő élettárs megválasztása, bölcsen teszitek, ha szerényen figyelembe veszitek szüleitek ítéletét, véleményét, hisz ők szeretnek titeket és szívükön viselik legfőbb érdekeiteket. Sokkal jobb tanácsot adhatnak, mint saját korotokbeli társaitok. A szüleitek tanácsa talán nem olyan hízelgő, de feltétlenül jobb lesz számotokra. A Biblia elmondja, hogy Roboám, az ókori Izrael királya azért veszítette el királysága nagy részét, mert nem volt szerény. Elvetette az idősebb férfiak tanácsát, akik atyjának is tanácsadói voltak, és saját korabeli fiatalok hízelgő tanácsára hallgatott, akikkel együtt nőtt fel. Azok éppen olyan tapasztalatlanok és szűk látókörűek voltak, mint ő maga (1Királyok 12:1–24).

19. Hogyan segíthet nekünk nagyszerűen a szerénység a tanúskodómunkában?

¹⁹ A keresztényi szerénység akkor is jó szolgálatot tesz nekünk, amikor Jehova Isten nevéről és Királyságáról tanúskodunk akár szervezetten, akár alkalmilag. Ha túlzott magabiztossággal beszélünk, egyes hallgatókra talán jó hatással leszünk, mások szemében viszont visszataszítónak tűnhet a modorunk. Mindig Jehova Istenre és az ő Szavára kell irányítani az emberek figyelmét, nem pedig a saját személyünkre. Nagyon is ideillő ez a tanács: „Szenteljétek meg Krisztust mint Urat a szívetekben, mindig készen arra, hogy megvédelmezzétek a bennetek levő reménység okát mindenki előtt, aki azt megköveteli tőletek, de ezt szelíden és mély tisztelettel tegyétek” (1Péter 3:15). A szerénység megkönnyíti majd, hogy szelídséget és mély tiszteletet tanúsíthassatok.

20. a) Mit tanultunk eddig a szerénységről és annak hiányáról? b) Milyen kérdések maradtak még nyitva?

²⁰ Az eddigiekből világosan láthattuk, hogy a szerénység hiánya mekkora bajt okozott az emberiségnek. Azt is láthattuk, hogy a szerénység tagadhatatlanul a bölcsesség útja. Már csak ezért is érdemes ápolni a szerénységet. De vajon milyen további segítséget találunk a keresztény szerénység ápolásához?

Vissza tudsz emlékezni rá?

◻ Miért nem követhetik Jehova Tanúi a világ magatartását a szerénységgel kapcsolatban?

◻ Hogyan lehet valaki alázatos anélkül, hogy egyúttal szerény is legyen?

◻ Miért érezzük mindannyian nehéznek, hogy igazán szerények legyünk?

◻ Miért nagyon is helyénvaló, hogy szerények legyünk Jehovával való kapcsolatunkban?

◻ Hogyan segít a szerénység a tanúskodómunkánkban?

[Lábjegyzet]

[Kép a 28. oldalon]

Jézus szerényen azt cselekedte, amire mennyei Atyja utasította

[Kép a 30. oldalon]

A keresztényi szerénység jó kapcsolatot eredményez Istennel és hívőtársainkkal