A béke, melytől a világ egysége függ
IGEN dicséretes az a szándék, hogy eltöröljék a háborút. Nagy megkönnyebbülést jelentene, ha ezt véghez vinnék. De vajon tartós lenne-e? A közelmúltban sokat javult Izrael és Egyiptom kölcsönös kapcsolata az egymással megkötött szerződés miatt. De megszűnt-e a zsidók és az arabok közötti gyűlölködés? Vagy valójában ’puskaporos hordón ülnek’? És a többi országban — például Írországban, Libanonban, Zimbabwe Rhodesiában — kiküszöbölték-e a mélyen gyökerező faji, vallási és nacionalista érzelmeket?
Amikor a békeintézkedéseket vizsgáljuk, egy másik kérdést is meg kell vizsgálnunk: Mi a béke erkölcsi alapja? A nemzetközi szerződések esetében rendszerint minden érdekelt ország igyekszik a lehető legtöbb előnyt és engedményt kicsikarni magának. Sok esetben a szerződés vagy egyezmény megkötése csupán a „békés egymás mellett élést” biztosítja, egymás kényszerű elviselését, minden igazi összhang nélkül. A szerződő nemzetek mindegyike rendszerint egyidejűleg felhalmozza a saját fegyverzetkészletét, hogy megvédje magát a többi nemzettel szemben vagy egyik nemzet a másikkal szemben. Sőt, amikor két vagy több nemzet lép szövetségre egymással, az egyezmény megsért más nemzeteket, mert azok úgy érzik, hogy az erő-játszma ellenük irányul. Összeesküvést gyanítanak vagy tényleges támadástól félnek.
Miért hiányosak tehát ezek a béketörekvések? Nos azért, mert bármennyire őszintén törekszenek is a nemzetek a békére, ha nem kérik ki a Biblia tanácsát, nem tudhatják meg, mi Isten akarata az üggyel kapcsolatban, vagy hogy mit tekint Ő a béke alapjának. Ha elmulasztják ennek megvizsgálását, nem sikerül megteremteniük a békét elsősorban Istennel. Ennek következtében nem képesek lerakni az igazi alapokat. Ha nincsenek összhangban a világegyetem Szuverén Urával, hogyan kerülhetik el, hogy ellentétbe kerüljenek az ő akaratával? Hogyan remélhetik, hogy békés állapotokat hozhatnak létre, ha nem kötnek békét az egyetemes Szuverén Uralkodóval?
ISTEN FELHÍVÁSA AZ URALKODÓKHOZ
Némelyek talán úgy érzik, hogy egyetlen személynek vagy nemzetnek sem sikerülhet tetszeni Istennek, békességben lenni vele. De ez nem így van. Isten mindenkit szívesen fogad, aki békés viszonyban kíván lenni Ővele (Csel 17:26, 27). Képessé teszi az illetőt arra, hogy megtudja: hogyan valósíthatja meg ezt a békét. Nem volna-e ésszerű dolog megismerni annak az akaratát, aki — a Biblia szavai szerint — az emberek királyságának Uralkodója? — Dán 4:25.
Isten felhívást intéz a nemzetek uralkodóihoz és ezt mondja: „Most pedig, ó királyok, legyetek bölcsek; engedjétek magatokat helyreigazítani, ó föld bírái. Szolgáljátok Jehovát félelemmel és remegve örvendezzetek. Csókoljátok a Fiút, nehogy haragra gerjedjen, és nehogy elvesszetek az úton!” — Zsolt 2:10–12.
A zsoltár kijelentéséből és egyéb írásszövegekből azt láthatjuk, hogy a nemzeteknek a világbéke eléréséhez előbb Istennel kell békét kötniük. A leglényegesebb dolog a békéhez az, hogy a szív összhangban és egységben legyen a Teremtővel és legfőbb Uralkodóval. Ő tudja mire van szükség a teremtményei boldogságához és megelégedettségéhez. Ez még inkább nyilvánvaló napjainkban, amikor mindenki láthatja, hogy az ember erőfeszítései ökológiai [környezettan] téren gyakran csak ostoba vagy kapzsi melléfogások eredményei és már a kényelmes földi életet is veszélyeztetik.
A második zsoltárban elhangzó felhívás a királyok és bírák felé lehetőséget ad a politikai nemzetek uralkodóinak, hogy békét kössenek Istennel és az ő Fiával. De a történelem azt mutatja, hogy egyetlen teljes nemzet sem tette meg ezt, a jövendölés szerint pedig ezt egyetlen politikai nemzet sem fogja soha megtenni (Zsolt 2:2, 3; Jel 16:13–16). Maguk a nemzetek tehát sohasem lesznek békében sem Istennel, sem egymással. Mivel ilyen állást foglaltak el: „A világ elmúlik és annak kívánsága is” — 1Ján 2:17.
BÉKEKÖTÉS ISTENNEL
Istennek hatalmában áll érvényt szerezni akaratának és létrehozni a békét tekintet nélkül arra, hogy mit tesznek a nemzetek. De Ő nem kikényszerített békét ígér. Egyes emberek viszont abban látják az egyedüli reális reménységet. Úgy gondolják, hogy a nemzetek talán oly mértékben fegyverzik fel magukat atomfegyverekkel, hogy mindenki fél háborút kezdeni, mivel tudja, hogy abban senki sem lehet győztes, hanem annak csakis világpusztulás lehet az eredménye. Mások úgy vélik, hogy egy szuperkormányzat, egy világkormányzat, vagy legalább a nemzeti kormányok békeegyesülése meghozhatja a kívánt eredményt.
Az Isten által megvalósításra kerülő béke azonban teljesen más lesz. Kijelenti, hogy csak a békés természetű emberek élvezik azt, akik valóban óhajtják az igazi békét. „A föld pedig a szelídeké lesz és bizony maradéktalan örömet találnak a béke bőségében” (Zsolt 37:11). Ennek az ígéretnek adott visszhangot Jézus a Hegyi Beszédében (Máté 5:5). Arra tanította követőit, hogy így imádkozzanak: „Mennyei Atyánk, szenteltessék meg a te neved. Jöjjön el a te királyságod. Legyen meg a te akaratod, miként a mennyben, úgy a földön is” — Máté 6:9, 10.
Milyen kormányzat uralkodik majd e békevilág felett? Nem olyan, amelynek földi város a fővárosa. Kormányzó testülete a mennyben lesz. Jézus a „mennyek királysága” néven nevezte azt (Máté 4:17). Ez Isten Fiának a királysága, akit Isten prófétája „Békefejelem”-nek nevezett. A próféta ezt mondta az ő uralmáról: „A fejedelmi uralom bőségének és a békének nem lesz vége Dávid trónján és az ő királysága felett, hogy szilárdan megalapozza és fenntartsa azt jogossággal és igazságossággal mostantól fogva határtalan ideig” — És 9:6, 7.
Amiként Ésaiás próféciája előre bejelenti, a Jézus Krisztus mennyei uralma alatti békét a zsoltáros Dávid és összehasonlítja Krisztus uralkodását Salamon király békés uralkodásával, amikor Salamon az Ígéret Földjén uralkodott annak Istentől elrendelt határai között. A zsoltáros így írja le az Isten által kívánt békét: „Ítélje meg a nép lesújtottait, mentse meg a szegény fiait, és zúzza össze a csalót . . . Az ő napjaiban sarjad az igazságos, és a béke bősége, míg hold nem lesz többé [ami azt jelenti: határtalan ideig vagy örökké]. És alattvalói lesznek tengertől tengerig . . . Sok gabona lesz a földön . . . Áldott legyen Jehova Isten, Izrael Istene, aki egymaga tesz csodálatos dolgokat. És áldott legyen dicsőséges neve határtalan ideig és dicsősége töltse be az egész földet!” — Zsolt 72:4–19.
Milyen lépéseket kell tenni, hogy békét kössünk Istennel és következésképpen másokkal is? Vajon lehetséges ez világméretekben, hogy igazi világbéke legyen az eredménye? Ez a mindenki számára létfontosságú kérdés válasza csak a Biblia tanításában található meg.
„Kerességek Jehovát, amíg megtalálható. Hívjátok segítségül, amíg közel van. Hagyja el útját a gonosz, és gondolatait a kártevő férfi; térjen vissza Jehovához, aki megkönyörül rajta, az Istenünkhöz, mert meg fog bocsátani nagy mértékben.”
[Kép a 27. oldalon]
Biblia szerint a világ békéjének az alapja Istennel kötött béke