Milyen áldások lesznek a földön a millennium alatt?

Milyen lesz, amikor ,Isten akarata megvalósul a földön’?

Imádkoztad-e már a híres mintaimát, amelyet Jézus tanított? Ezt mondta: „Jöjjön el a te királyságod. Legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.” — Máté 6:10.

BÁR milliók ismételték ezeket a szavakat, vajon azt gondolod, hogy sokan meg is vizsgálták, milyen lesz a föld, amikor Isten teljes választ ad erre az imára? Elgondolkoztál-e már azon, hogy minek örvendhetsz te és a családod, ha kiváltságotok lesz élni akkor, amikor Isten akarata megvalósul a földön, miképpen a mennyben?

Ebben segítségünkre lehet a Jelenések könyve. A 19-ik fejezetében az eljövendő háborúról olvashatunk, amelyben Jézus Krisztus megsemmisíti Isten összes ellenségeit a földön. A 20-ik fejezet elmondja, hogy az Ördög, aki a gonoszság mögött áll, mikor lesz a mélységbe taszítva 1000 esztendőre. A millennium alatt Krisztus a mennyből fog uralkodni Isten emberi szolgáinak megáldására, beleértve a feltámadottakat is. A gonoszok eltávolításával „új egek és új föld” lesz, ahol igazságosság lakozik majd. — Jel 20:11; 21:1; 2Pét 3:13.

Érdekel-e téged a millennium alatti földi áldások részletesebb leírása? Nos, a Jelenések a továbbiakban néhány képet ad arról, hogy milyen állapotok lesznek akkor, amikor Jehova Isten az igaz imádók új földi társadalma felé irányítja a figyelmét. Ezt olvassuk:

„És letöröl szemükről minden könnyet, és halál nem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé. A korábbi dolgok elmúltak.” — Jel 21:4.

Az a tény, hogy nem lesznek többé könnyek, nem azt mutatja-e, hogy az emberiséget nem sújtják többé olyan kegyetlenségek, mint a gyermekek és feleségek bántalmazása és meggyalázása, nemi erőszak, rablás, tettlegesség, terrorizmus és háború? Továbbá Isten arról biztosít minket, hogy fájdalom és halál — amely most oly gyakran jár együtt a betegségekkel és balesetekkel — nem lesz többé, hogy szomorúságot okozzon.

A Biblia azonkívül alapot szolgáltat arra, hogy egyéb áldásokra is számíthassunk a földön a millennium alatt. Ehhez azonban nem kell sem a képzelőerőnkhöz folyamodni, sem túlzásokba esnünk, miként némelyek a második és a harmadik században tették.

KORAI NÉZETEK A FÖLDI ÁLLAPOTOKRÓL

Amint az előző cikk megemlítette, az apostolok halála után bekövetkezett az eltávolodás a tiszta keresztényiségtől, s némelyek kezdtek ferde dolgokat tanítani. Ez részben azért történt, mert tévesen azt hitték, hogy Jézus és társörökösei a földön fognak uralkodni. (Ján 14:19; 2Tim 2:12; 1Pét 1:3, 4) Természetesen úgy érveltek, hogy ezek a természetfölötti uralkodók hihetetlen földi állapotokat hoznak majd létre.

Az ilyen hihetetlen leírások egy példáját találjuk Papiász már korábban idézett írásaiban, aki egy második századi pap volt Frigiában. Ő azt képzelte, hogy a millennium alatt az alábbiak fognak történni:

„Szőlők teremnek majd, s minden tőkének ezer vesszője lesz . . . s mindegyik hajtáson ezer fürt, minden fürtön pedig tízezer szőlőszem . . . Hasonlóképpen, minden búzaszem tízezer kalászt terem és minden kalász tízezer szemet és minden szem tíz font (450 kg) tiszta lisztet [ad].”

Már korai írók azonban Ésaiás szívet vidámító leírására mutattak, és úgy vélték, hogy az mutatja meg, mit tesz majd Krisztus ezeréves uralma.

Például második századi írók, mint Jusztin Mártír és Ireneus az Ésaiás 65:17–25 és 11:6–9. versét idézték. Ezek közül az első rész ezt mondja:

„,Házakat fognak építeni és laknak azokban, és szőlőt plántálnak és eszik gyümölcsét. Nem úgy építenek, hogy más vegye birtokba, nem úgy ültetnek, hogy más egye meg. Mert mint a fa napjai, olyanok lesznek népem napjai. . . . A farkas és a bárány együtt legelnek, s az oroszlán, mint a bika szalmát eszik; . . . Nem ártanak, semmi romlást nem okoznak egész szent hegyemen’, szólt Jehova.”

Az Ésaiás 11. fejezete beszél arról is, hogy az állatok békességben élnek egymással, amikor az oroszlán, mint a bika, szalmát eszik, és azt mondja, hogy egy kisfiú vezeti azokat.

Ireneus felismerte, hogy ezek a szavak találóan írják le, miként idézhet elő Isten igazsága személyiségbeli változásokat, „különböző nemzetiségű és különféle szokású vad embereknél, akik eljutnak a hitre és miután hisznek, összhangban cselekszenek azzal, ami igazságos”. De ugyanakkor úgy érvelt, hogy a millennium alatt ezek az emberekben bekövetkező változások — az, hogy rosszindulatúból békeszeretővé lesznek — logikus módon kihat az állati teremtményekre is. Ezt írta:

„Amikor a teremtett rend megújul, az állatok feltétlenül alá lesznek rendelve az embernek, és akkor visszatérnek ahhoz a táplálékhoz, a föld gyümölcséhez, melyet Isten kezdetben adott nekik, amikor még alá voltak rendelve Ádámnak és engedelmeskedtek neki.” — Az eretnekségek ellen, V. kötet, 33, 4.

Amikor Ésaiás jövendölésének ezeket a csatolt szövegrészekkel együtt olvassuk ma, megérthetjük, hogy Ésaiás először is kicsinyben, előképes módon, saját népének a babiloni fogságból való helyreállításáról jövendölt, másodszor pedig a szellemi izraelitáknak a Nagy Babilonból történő helyreállításáról az „utolsó napok”-ban ellenképi vagy teljesebb értelemben. A kicsinybeni beteljesedésre i. e. 537-ben került sor. Új uralkodással az ország felett a helyre állított izraeliták hozzáláthattak országuk megműveléséhez és termékenységének, szépségének és békéjének visszaállításához. (És 35:1, 2) Jehova segített nekik elhagyni gonosz, állatias tulajdonságaikat és magatartásukban, eljárásmódjukban az igaz imádókhoz méltó békeszeretetet visszatükrözni. — Mik 6:8; lásd: Man’s Salvation out of World Distress at Hand! angolban, 320-322. oldal, 15-19. bekezdés; úgyszintén „New Heavens and New Earth” angolban, 324-333. oldal, 18-29. bek.

Mivel ilyen békehajlam fejlődött ki akkor a helyreállított izraeliták közt és ez ma szintén megnyilvánul az igaz imádók között, nem remélhetjük-e annak még nagyobb méretű megnyilvánulását a millennium alatt? Mindazonáltal az ilyen szövegrészek még inkább elgondolkoztatnak minket erről a témáról.

ELŐJELEK ÉDENBŐL

Rámutatva azokra az új állapotokra, amelyeknek a helyreállított izraeliták örvendhetnek, Ésaiás az ember eredeti otthonából, az Édenkertnek nevezett paradicsomból, vette a példát. Ezt írta:

„Mert Jehova biztosan megvigasztalja Siont. Biztosan megvigasztalja letarolt helyeit, és pusztaságát Édenhez hasonlóvá teszi, a kietlen síkságát pedig olyanná, mint Jehova kertje.” — És 51:3.

Más bibliaírók szintén rámutattak Éden kertjére mint a termékeny és áldott állapotok példájára, amilyen állapotok közepette az emberek szeretnének élni. — Ez 36:35; Jóel 2:3; 1Móz 13:10. Hasonlítsd ezt össze a Hóseás 2:18–21-gyel!

Amikor tehát a millennium földi áldásain elgondolkozunk, tulajdonképpen az a gondoskodás jut eszünkbe, amellyel Jehova Isten az emberi családot már kezdetben körülvette az Éden kertjében.

A Genezis beszámolója elmondja nekünk, hogy Isten egy „kertbe” vagy „paradicsomba” helyezte Ádámot és Évát. (1Móz 2:8, Szeptuaginta Fordítás) Ez sokkal több volt egy egyszerű virágoskertnél. Ezt olvassuk: „Jehova Isten növesztett a földből mindenfajta fát, tekintetre kívánatosat és étkezésre jót.” Bőven volt egészséges táplálék, de ugyanakkor az Éden kertje hasznos és kellemes munka színhelye is volt. Ádámnak és Évának ápolnia, gondoznia kellett a kertet és ez a munka szintén hozzájárult ahhoz a kellemes érzéshez, amit a kert változatos termésének a fogyasztásakor éreztek. — 1Móz 2:9, 15, 16; hasonlítsd ezt össze a Prédikátor 2:25; 5:12-vel!

Mialatt Ádám és Éva abban az élvezetes kertben éltek, vajon félniük kellett a vadállatoktól? Megzavarták-e békéjüket az egymást prédára éhesen űző állatok? Amit Ésaiás a 11. és 65. fejezetében megírt, azt sugallja: nem! Ugyanakkor a Genezisből rendelkezésünkre áll ez a történelmi jelentőségű felvilágosítás:

„És Isten folytatta [Ádámnak és Évának]: ,Íme, nektek adtam minden maghozó növényzetet az egész föld színén és minden fát, amelyben maghozó gyümölcs van. Szolgáljon az nektek eledelül. És a föld minden vadállatának és az egek minden repülő teremtményének és mindennek, ami a földön mozog, amiben lélekként élet van, az összes zöld növényzetet adtam eledelül.’ És így lett.” — 1Móz 1:29, 30.

Talán tudod, hogy ma sokan vannak, még a papok között is, akik nem fogadják el, amit a Biblia az Éden kertjéről és az ott uralkodó állapotokról mond. Egyesek azt állítják, hogy az Ádámról és Éváról szóló beszámoló nem egyéb, mint mítosz vagy képletes beszéd. Ezzel persze ellentétbe kerülnek Jézus Krisztussal, mert ő valóságosnak fogadta el a bibliai beszámolót és idézett is belőle. (Máté 19:4, 5) A papok közül sokan azt sem hiszik el, amit Isten Szava az Éden kertjében élő állatokról mond. Nézetüket talán az evolúció elmélete befolyásolta — mely szerint az, amit ma az állatok életében látunk, csupán továbbvitele annak, ami mindig is volt, s hogy a „legalkalmasabbnak fennmaradása”, más néven, a „természetes kiválasztódás” mindig is törvényként uralkodott az állatok és az emberek között.

De az Isten erejébe vetett hittel és azzal a hajlandósággal szívünkben, hogy elfogadjuk, amit a Biblia mond, bízhatunk abban, hogy Édenben az első emberek nem háborús szellemű személyek voltak, a Paradicsomban pedig az állatok is békességben éltek egymással. Ha alapul vesszük saját tapasztalatainkat, amikor megfigyeljük az állatokat az állatkertben, a vadak életéről szóló adásokat a televízióban, vagy azok életét a tanyákon, vajon nem győződhetünk meg arról, hogy az ember uralma a békés állatok felett a paradicsomban csak fokozhatta az ember életörömét? — 1Móz 1:26.

TEKINTSÜNK ELŐRE BIZALOMMAL!

Láthatjuk tehát, hogy Isten alapot adott a földi áldások elvárására: A Jelenések 21:4 ígérete azt jelenti, hogy számíthatunk a szomorúság, a fájdalom és a halál megszűnésére. Ez pedig logikusan a jelen állapotok végét is jelenti, melyek az előbbi dolgokat előidézik. Azonkívül korlátozott méretekben, néhány részlettel rendelkezünk az Éden kertjéről. Ezek okot adnak nekünk arra, hogy egy helyreállíott földi paradicsomra számítsunk, ahol hasznos munka, kielégítő és egészséges táplálék vár az emberiségre és ahol az állati teremtmények ismét békés alárendeltségben élnek az emberrel. — Luk 23:43; Zsolt 72:16.

Ezek az állapotok nem korlátozódnak majd egyetlen helyen levő kertre, mert Isten megvalósítja eredeti elhatározását: az egész földgolyó meghódítását és megszépítését. Feltett szándékai sohasem hiúsulnak meg. — És 45:18; 1Móz 1:28; hasonlítsd össze az Ésaiás 14:24-gyel!

Semmiképpen sem az anyagi áldások az egyedülállók, melyek örömet okoznak majd az ezeréves uralom alatt. Jehova olyan dolgokról biztosít minket, amelyek sokkal fontosabbak egy igazán kielégítő élethez: a szellemi dolgokról. Emlékezz csak vissza arra, mit mondott Jézus a kísértőnek: „Nemcsak kenyérrel kell élnie az embernek, hanem Jehova szájából származó minden kijelentéssel.” (Máté 4:4) Bízhatunk tehát abban, hogy a millenniumot az Írásokban található szellemi dolgok bőséges fogyasztása jellemzi majd. Az igazságosság és igazság bősége nagyban hozzájárul majd a tartós békéhez. — Zsolt 72:1, 5–7, 17; És 9:6, 7; 32:1, 16–18; hasonlítsd ezt össze az Ésaiás 26:7–9-cel!

A MOSTANI HITÜNK

Ahhoz, hogy a millennium áldásainak örvendhessünk vagy egyáltalán megérhessük azt az időt, hitre van szükségünk. Isten az ő bölcsességében nem adta meg nekünk az összes részleteket a millennium alatt uralkodó állapotokról. Nem írta le hogyan teljesíti azt, ami most talán csaknem lehetetlennek tűnik: hogyan változtatja meg a föld nagy részén uralkodó sivár területeket, hogyan tűnteti el az emberi testek beteg és nyomorék állapotát, s hogyan teremt békés egyensúlyt az állatok birodalmában. De elegendő felvilágosítást foglalt bele a Szavába annak bizonyítására, hogy természetfölötti képességgel rendelkezik ilyen csodák végrehajtásához, sőt még a halottak feltámasztásához is. (Csel 10:37, 38; Luk 7:14–16; 19:37, 38; 1Móz 7:6–16) Annak, aki Istent szolgálja, mégis hitre van szüksége, hogy elhiggye: Isten gondoskodik ezekről a szellemi és földi áldásokról. — Zsid 11:1, 6.

Jehova tanúi ilyen hittel egy világméretű nevelőmunkát végeznek. Segítenek az embereknek tanulmányozni a Bibliát, szilárd hitet szerezni és kialakítani a bizalmat az iránt, hogy Isten, Jézus Krisztus által, nemsokára végső akcióba kezd a gonoszság kiküszöbölésére. (Máté 24:14) Sokan azok közül, akik ma hitet gyakorolnak, élvezzék a fentebb leirt földi áldásokat. Felkérünk, hogy fogadd el a segítséget a Bibliatanulmányozáshoz, melyet Jehova tanúi felkínálnak, hogy te is bizalommal tekinthess előre a millennium alatti áldásokra!

[Kép a 20. oldalon]

A millennium alatt Isten megváltoztatja sivár állapotokat a földön, megszüntet betegséget és békés összhangot hoz létre ember, és állat között