Lássátok a Királyság-egység áldásait!
„Akik látják, mind megismerik őket, hogy Jehova által megáldott utódok” (ÉSAIÁS 61:9).
1. a) Milyen gondoskodásban mutatta meg Jehova a nagylelkűségét az olyan tömegek iránt, akik még nem ismerik őt? b) Miről ismerhető fel az ő tulajdon áldott népe?
1914 óta mennyei Király került a trónra, és felhatalmazást kapott az uralkodásra. És intézkedés történt arra is, hogy létrejöjjön olyan földi szervezet, amelyet „fejedelmek” kormányoznak, akik magáért az igazságosságért uralkodnak (Ésaiás 32:1, 2). Ebben Jehova igen nagylelkűnek bizonyult mindazok iránt, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságosságot. Ezek az éhezők és szomjúhozók abba a népbe tömörülnek, amelyet megáldott Jehova. De hát hogyan ismerik fel ezt a népet? Vajon ez a nép társadalmi, politikai vagy pénzügyi vonatkozásban emelkedik ki a többi nép közül? Nem, nem ilyen okból lehet őket felismerni. Inkább azért, mert nagylelkű Istenük tulajdonságait tükrözik vissza az által a készségük által, amellyel másokat is a már elnyert áldásokban kívánnak részesíteni.
2. Milyen tulajdonság jellemzi nyilvánvalóan Jehova földi szolgáit ma, az Ésaiás 32:8. verse szerint, és Vezetőjük melyik tanácsának a követése tette ezt lehetővé?
2 A nagylelkű, bőkezű Isten arra tanítja szolgáit, hogy ők is nagylelkűek legyenek. A nagylelkű egyénekről az Ésaiás 32:8 kijelenti: „A nemes lelkű nemesen gondolkozik, és kitart a nemes dolgok mellett.” Ahogyan Jézus is félretette a saját akaratát és sok mindent megtagadott magától, hogy elvégezhesse Istentől kapott feladatát, és megoszthassa másokkal a Királyság dicsőséges jó hírét, ugyanúgy a követői is ezt akarják tenni. Megszívlelik Jézus tanácsát: „Adakozzatok, és nektek is adnak majd. Jó mértéket, megnyomottat, megrázottat és túlcsordultat öntenek az öletekbe. Mert amilyen mértékkel mértek, viszonzásul olyannal fognak mérni nektek is” (Lukács 6:38). Jehova és Krisztus Jézus bőkezűen megfizetnek szolgáik nagylelkűségéért, mert békességgel töltik el elméjüket, megelégedettséggel és örömmel jutalmazzák a Királyság-érdekekért végzett lojális szolgálatukat.
3. Milyen ellentét mutatkozik meg Jehova lojális szolgáinak a magatartása, és a kereszténységnél, valamint annak támogatóinál tapasztalható magatartás között?
3 A jó hír bőkezű terjesztőinek nagylelkű, buzgó magatartása nagyban különbözik a többi emberétől. Isten prófétája olyan akkori emberek nyomorúságáról beszél, akik könnyelműen ’a kényelmüket keresték’ a hűtlen Jeruzsálemben (Ésaiás 32:9–14). Magatartásuk azokra emlékeztet minket, akik azt állítják magukról, hogy Isten és Krisztus szolgái, de nem buzgólkodnak Jehova szolgálatában. Ezek természetesen nem törődnek igazán az igazságosságot éhező és szomjúhozó tömegekkel. Ők csak világi dolgokkal törődnek, nem is gondolnak arra, hogy abban fáradozzanak, amit Jehova a történelemnek erre az időszakára megparancsolt. Ez csak katasztrófát jelenthet számukra, teljes aratási kudarcot.
4. Milyen jövő vár mindazokra, akik továbbra is becstelenül kezelik Isten Szavát?
4 Csak gyász és szerencsétlenség vár a kereszténységre és támogatóira, cinkosaira. Szellemi nélkülözés, és annak következményeként jelentkező elnéptelenedés lesz az eredménye annak, hogy nem termett gyümölcsöket Jehova szolgálatában. Mivel az ilyen álkeresztények elmulasztották a plántáló és öntöző munkát, és nem használták fel becsületesen Isten Szavát, Jehova sem köteles ’biztosítani a növekedésüket’. (Vö. 1Korinthus 3:6–9.)
Jó hír a lojális egyének számára
5. Mit jövendölt meg az Ésaiás 32:15. verse, és milyen csodálatos fejleményeket helyezett kilátásba egészen mostanáig, 1984-ig is?
5 Van itt azonban jó hír is azok számára, akik türelemmel Jehovára várnak, és közben lojálisan munkálkodnak a rájuk bízott Királyság-érdekek előmozdításán. Az Ésaiás 32:15-ben ezeket a szavakat olvashatjuk: „Kiáradt ránk a szellem a magasból, és a sivatag gyümölcsöskert lesz, és a gyümölcsöskert olyan lesz, mint az erdő.” Isten szent szelleme valóban kiáradt modernkori Tanúira, mint ahogyan i. sz. 33 pünkösdjén a várakozó apostolokra és tanítványokra is kiáradt (Cselekedetek 2:1–4, 14–18; Joel 2:28, 29). Mint akkor, úgy most is azt eredményezte, hogy Jehova lojális szolgái a földön a tanítványképzés munkájának buzgó végzésére szánták el magukat. Különösen 1919-ben és 1922-ben kezdett nagy lendületet kapni a Királyság-prédikálás. És ez folytatódott, sőt egyre inkább kiterjedt, egészen az idei, 1984-es évig, az egész földre kiterjedő súlyos állapotok ellenére is. A jó hír készséges hirdetőinek létszáma az 1922-es szerény 7000 vagy 8000 főről a 2 652 323-as csúcsszámra emelkedett.
6. Milyen egyéb csodálatos eredményei voltak a szent szellem kiáradásának Jehova földi szervezetére?
6 Valóban ’kiáradt ránk a szellem a magasból’, és ezt a bő termést eredményezte. Mi nem voltunk többé Sátán világának sivatagi állapotában, nem szenvedtünk szellemi éhséget Jehova szavának hallása után (Ezékiel 36:29, 30). I. sz. 33 pünkösdje óta Isten „tekintélyes fákat” — bátor, készséges keresztényeket — ültetett népének szellemi állapotába. Az ilyen tiszteletet keltő, gyümölcstermő „fák”, „Jehova ültetése”, valóságos erdővé növekedtek és terebélyesedtek Jehova imádóinak látható teokratikus szervezeteként, és kiterjesztették Isten kezétől jövő, felüdülést hozó árnyékukat és szellemi táplálékukat minden készséges emberre (Ésaiás 61:3).
7. Mi indította a becsületes szívű egyének nagy sokaságát arra, hogy Jehova látható szervezetéhez csatlakozzanak?
7 A becsületes szívű egyéneket, akik ma Jehova látható szervezetét gyarapítják, a szellemi paradicsom csodái vonzzák. Sehol másutt nem található jogosság és igazság ezen a földön. Már torkig voltak hitetlen lelkészeikkel, önző politikusaikkal, és kapzsi kereskedelmi óriásaikkal! Szemük feltárult, és észrevette az istenfélő férfiaknak és nőknek azt a társadalmát, amelyben valóban nem mossák fehérre az ostoba és álnok embereket, hogy nemesnek tünjenek; ahol az istentelen és nem keresztényi viselkedést elítélik, és a tisztátalanságot és gonoszságot gyakorló egyének ellen gyorsan eljárnak.
8. Hogyan teljesednek be ma Isten népén az Ésaiás 32:16. versének a szavai?
8 A próféta így folytatja Istentől kapott üzenetét: „Jog lakik majd a pusztaságban és igazságosság tanyázik a gyümölcsöskertben” (Ésaiás 32:16). Igazságosság lakozik Jehovának ebben a teokratikus, látható szervezetében. Természetesen Isten minden igaz szolgája elismeri, hogy amivel rendelkeznek és aminek örvendhetnek — a Jehova előtti helyeselt állapotukat is beleértve —, az mind-mind az ő ki nem érdemelt kedvességéből ered. Az igazságosságuk Isten ajándéka.
9. Miben különbözik Jehova hű Tanúinak munkája és magatartása a kereszténység papságának a munkájától és magatartásától?
9 Ez annyira eltér a kereszténység önigazoló és szenteskedő nagyjainak viselkedésétől! Ezt az igazságosságot a tettek bizonyítják: a Jehovát dicsérő és az összes fajból és nyelvből való engedelmes emberekre áldást hozó cselekedetek! S ezek között a cselekedetek között nem éppen a legjelentéktelenebb annak a Királynak a hirdetése, aki most Isten akarata szerint uralkodik. Egyetlen más, emberi szervezet sem hirdeti széles körben ezt az örvendetes tényt. Az üzenet minden becsületes szívű hallgatója pedig készséggel adja tovább embertársának a Királyság-egység áldásairól szóló értékes információt.
A béke áldása
10. Minek a leírását folytatja Ésaiás a próféciája 32. fejezetének 17. versében?
10 A világméretű terjesztő munka, a szent szolgálat a béke, a nyugalom és a biztonság szervezeti légkörében folyik, amit Ésaiás így ír le a 32. fejezet 17. versében: „És az igazságosság műve a béke lesz, és az igazságosság szolgálata a nyugalom és a biztonság határtalan ideig.” Ezt a valódi igazságosságot keresik a minden fajból és nyelvből való istenfélő emberek, és meg is találják most Jehova Tanúi szervezetében. Itt valóban béke van, mindenki együttműködik, és mindenkinek ’sok tennivalója van az Úr munkájában’ (1Korinthus 15:58).
11. a) Kinek nincs helye Jehova szervezetében? b) Hogyan történik az ilyenek elkülönítése, és milyen hatással van ez Jehova lojális szolgáira?
11 Isten népe között nincs helye az olyanoknak, akik gonoszul szólnak és akik nem akarnak Jehova szolgálatában munkálkodni. Tulajdonképpen most valósul meg az, amit Jézus a Máté 13:24–30, 39, 41. verseiben olvasható példázatában megígért. Az angyali aratók ’egybegyűjtik a Királyság-szervezetből mindazokat, akik botránkozást okoznak, és akik törvénytelenséget cselekszenek’. Az angyalok képesek megkülönböztetni, felismerni, hogy kik Jehova igaz szolgái, és kik a hamis szolgák. Képesek olyan körülményeket előidézni, ahol lelepleződnek a hamisan cselekvők, és kiközösítik az ilyeneket az igaz keresztények társaságából. És mi ennek az eredménye? Egészséges szervezet, amely Jehova dicséretére és a Jézus Krisztus alatti Királyság előmenetele érdekében működik.
12. a) Milyen szilárd biztosítékot ad Jehova az ő népének az Ésaiás 32:18. verse szerint? b) Milyen eljövendő események vetítik előre az árnyékukat, és hogyan érintik ezek Jehova lojális szolgáit?
12 Ésaiás a továbbiakban kijelenti (32:18): „És az én népem békés lakhelyen fog lakozni, teljesen biztonságos otthonokban és zavartalan nyugvóhelyeken.” Jehova valóban olyan helyet és olyan munkát biztosított e földön a szolgáinak, amelytől senkinek sem engedi meg, hogy eltérítse őket. Mindaddig ebben a munkában kell foglalatoskodniuk, amíg Jehova meg nem valósítja szándékát, amelyet Armageddon előttre tűzött ki (Jelenések 16:14, 16). A Tanúk esetében Nagy-Babilon, a hamis vallás világbirodalma már leomlott. Befolyása erősen meggyengült. A Jelenések 17. fejezetében leírt vadállat elemei már most szemmel tartják őt, s felkészülnek arra, hogy a húsát egyék és tűzben égessék el (Jelenések 17:16). Ezek a látóhatáron kibontakozó események azonban egy cseppet sem zavarják a Királyság-tanúkat. Nem osztoznak a világi emberek félelmében és kétségbeesésében. Mivel Jehova a jövendő események előzetes ismeretével áldott meg minket, képesek vagyunk bizalommal tekinteni a jövő elé. „A bőséges béke azoké, akik szeretik a te törvényedet [vagyis Jehova törvényét], és számukra nincs botránykő” (Zsoltárok 119:165).
13. Milyen jelentős tökéletesítést hajtott végre Jehova látható szervezetében, és milyen hatással volt ez az ő népének munkájára és magatartására?
13 Az Ésaiás 60:17. versében a próféta megjövendölte, hogy jelentős javulás áll be a teokratikus rend és eljárásmód tekintetében Jehova földi szolgáinál. Ezt azzal szemléltette, hogy Jehova rézzel, ezüsttel és arannyal váltja fel az éghető anyagokat és az alacsonyabb értékű fémeket. Ezután pedig a következőket olvassuk: „Felvigyázóiddá a békességet teszem, feladat-kijelölőiddé pedig az igazságosságot.” A Királyság-hirdetőkből álló szervezet minden tagja örömmel szolgál együtt békességben, mert minden feladatuk — a szolgálat bármely ágában foglalatoskodjanak is — a Királyság egész földre kiterjedő hirdetésével függ össze. Mindannyian szemtől szembe látják, hogyan folyik ez a munka, és mindannyian érdekeltek is benne. Mennyire különbözik ez a munkavállalók és a munkaadók közötti önző és meg nem szűnő viszálykodástól, amely oly sok bajt, kellemetlenséget okoz a minket körülvevő világban! Jehova szervezetében mindenkit Jehova tanít — bármilyen pozíciót tölt be az illető —, ezért képes mindenki békességben és ékes rendben végezni a munkáját (Ésaiás 54:13).
14. Milyen különböző jövő vár: a) Jehova szorgalmas népére? b) A kereszténységre és összes politikai szeretőjére?
14 Ez az áldott és szorgalmas nép zavartalanul végzi munkáját akkor is, amikor meglepő hirtelenséggel elérkezik Sátán világának a vége. Mint súlyos jégeső zúdul a kereszténységre és az egész világra Jehova ítéletének végrehajtása, teljesen megsemmisítve az ellenséget. Jehova népe azonban biztonságban marad az ő védelme alatt, míg Sátán felfegyverzett hordáinak hatalmas „erdeje” lehanyatlik, ahogyan azt az Ésaiás 32:19 megjövendölte: „Jégeső hull és ledől az erdő, a város pedig megalázottságba süllyed.” Mialatt ez a világot megrengető esemény végbemegy, Jehova szolgái nyugton maradnak abban a biztos tudatban, hogy „Jehova angyala tábort jár az őt félők körül és megszabadítja őket” (Zsoltárok 34:7, [34:8, Károli]).
Hatalmas munka, amely befejezésre vár
15. Milyen munkát kell még elvégeznie Jehova népének?
15 Addig azonban egy hatalmas méretű munkát kell elvégezni, miközben Jehova még mindig óriási tömegeknek teszi lehetővé, hogy megnyíljon a szemük és a fülük a megmentés üzenetére. Igazán boldogok, akik nem vonakodnak átadni magukat a Királyság szolgálatának, akik serényen hintik a bibliai igazság magvát az összes nemzetből való emberek között! Ezt a boldogságot írja le az Ésaiás 32. fejezetének utolsó verse, amely így szól: „Boldogok vagytok ti, akik a vizek mentén vethettek mindenütt, és szabadon engedhetitek a bikák és a szamarak lábait.” Ezek az állatok teherviselő állatoknak számítottak Izrael ókori népénél: velük szántották fel a földet a magvetéshez. Ma valószínűleg azt az eszközt szemléltetik, amellyel Jehova ellátta modernkori Tanúit, hogy gyorsan és eredményesen elvessék a Királyság-igazság magvát abban a biztos reményben, hogy Jehova megadja rá az áldását, és bőséges aratásnak örvendhetünk.
16. Milyen bizonyítékunk van arra nézve, hogy Jehova most gazdagon megáldja Királyság-tanúit az egész földön?
16 Ha körültekintünk a szántóföldön — ami az egész világ—, vajon nem látjuk-e Jehova nyilvánvaló áldását az erőfeszítéseinken, amelyekkel igyekeztünk a Királyságot buzgón és rendszeresen prédikálni? Egyre bővülő és jobban felszerelt fiókhivatalok adnak otthont az egyre növekvő számú önkéntes munkás-szolgának, akikre a Béthel-munka nehéz terhe hárul számos országban. Egyik ország után a másikban létesülnek újabb nagyszerű modern nyomdaüzemek könyvek, Bibliák, folyóiratok tömeges előállítására. Istennek egyre több és több önátadott és alámerített szolgája jelentkezik önként úttörői vagy kisegítő úttörői munkára és tölti nap mint nap ideje jó részét abban az életmentő munkában, ahol sok ember szívébe ültetheti a Királyság-igazságot. A Királyság-hírnökök majdnem minden gyülekezetben azon igyekeznek, hogy növelhessék szolgálatukat, mert mélységesen értékelik az áldásokat, amelyeket Jehova már most oly bőségesen áraszt ki rájuk.
17. Mi az, ami egyedülálló Jehova Tanúinál és a munkájuknál napjainkban?
17 Csakis Jehova Tanúi végzik ezt az életadó munkát Isten Királyság-kormányzata érdekében, és csakis ők örvendhetnek a már most megnyilvánuló gazdag aratásnak! És a vetőmag, amelyről Jehova gondoskodik készséges szántó-vető munkásai számára, oly nyilvánvalóan tisztára rostált és válogatott vetőmag! Bibliai segédeszközeink azzal a céllal készültek, hogy felvillanyozzák sok ember szívét, akiket még le kell aratni és be kell gyűjteni Jehova szervezetébe, amelyet a Máté 13:30 az ő Fiának „gabona tárházához” hasonlít.
18. Miért kell szilárdan eltökélnünk, hogy továbbra is előretörünk — éspedig megelégedéssel és örömmel — a Királyság-szolgálatunkban?
18 Valóban Jehova napján élünk, azon a napon, amikor odaadó népének tett számos „drága és felettébb nagyszerű ígérete” megvalósul (2Péter 1:4). Béke és egység uralkodik sorainkban. Világosan megértjük Isten szándékait. Elménkben békesség honol a félelemtől és aggodalomtól gyötört világ közepette. A jövő pedig még nagyobb áldásokat tartogat nekünk. Nem csordul-e hát túl a szívünk azért, hogy a Királyság-egységnek ezeket a nagyszerű áldásait élvezhetjük? És nem az az eltökélt szándékunk, hogy minden erőnkkel előrehaladjunk Jehovának végzett Királyság-munkánkban az ő őrök dicsőségére?
Mit válaszolsz erre?
◻ Milyen ellentét mutatkozik Jehova szolgáinak a magatartása és a kereszténység tagjainak a magatartása között?
◻ Mit eredményezett Isten szellemének a kiáradása?
◻ Milyen áldásoknak örvendhet ma Jehova népe az Ésaiás 32:17, 18. versével összhangban?
◻ Milyen bizonyítékok szólnak amellett, hogy Jehova megáldja Királyságának Tanúit?
[Kép a 24. oldalon]
A Király és a Királyság hirdetésének szükségességét hangsúlyozták Jehova népének Cedar Pointban (Ohio) megtartott kongresszusán 1922-ben
[Kép a 27. oldalon]
Jehova világraszóló békével és egységgel áldotta meg az ő népét