Isteni ítélet a kereszténység hamis prófétái ellen
1, 2. a) Milyen kísértést jelentenek nekünk eljövendő jó dolgokról szóló megalapozatlan prófétálások? b) Mi a legfontosabb eldöntendő vitakérdés és mi tolta előtérbe azt?
TERMÉSZETESEN mindnyájan szeretünk jövendöléseket vagy próféciákat hallani olyan jó dolgokról, amelyek rövidesen, a mi életünkben bekövetkeznek. Ez nagy kísértésnek tesz ki bennünket. Talán szívesen elfogadunk igazságként valamely jövendölést, mert az tetszik nekünk, nem pedig azért, mert szilárd alapja van vagy hitelt érdemlő forrásból származik. Ez arra indíthat bennünket, hogy olyasmit tegyünk, amiből kárunk származik. Különösen így van ez, amikor örökkévaló jövőnkről van szó. MOST is ez a helyzet. Miért ez?
2 Azért, mert a legnagyobb vitakérdés, amelyet el kell dönteni, most kikerülhetetlenül az egész emberiség előtt áll. Mégpedig az a vitakérdés: Ki fogja uralni a világot? Ezt a túlsúlyban levő vitakérdést nem a szabadvállalkozású kapitalista nemzetek és a szocialista-kommunista nemzetek közti véget nem érő vita kényszerítette az előtérbe. Inkább annak a hirdetésnek köszönhető, melyet Jehova keresztény tanúi végeztek az ő Krisztus alatti Királyságáról. Az a Királyság jogosan uralkodik a Pogányok idejének 1914-ben bekövetkezett vége óta.
3. a) Milyen kérdésben kell ezért állást foglalni az embereknek? b) Miért kellene átengedni a pogány nemzeteknek a szuverenitásukat Jehovának?
3 Azoknak az embereknek, akik világszerte mintegy 190 nyelven hallották a Királyság hirdetését, egyszerűen állást kell foglalniuk. Jehova Krisztus általi igazságos uralma mellé állnak-e most vagy nem? A föld, amelyen élünk, a Teremtője tulajdona, nem a miénk, teremtményeké. A Teremtő könyvének, a Bibliának időszámítása szerint az az idő, amelyet Ő engedélyezett a földi nemzetek világuralmára, beleértve a kereszténység nemzeteit is, lejárt 1914 kora őszén. Hogyan jelezte Ő az ilyen pogány idők végét? Azzal, hogy kezébe vette „nagy hatalmát”, hogy Királyként uralkodjon és magához vette mennyei Fiát, Jézus Krisztust társul a mennyei világkormányzatába. (Jel 11:15–18) Fia tehát most uralkodik. (Ez 21:25–27) Eljött az ideje, hogy a pogány nemzetek átengedjék szuverenitásukat Jehovának.
4, 5 a) Ml fenyegette a Közép-Keletet régen, i. e. 614-ben? b) Mi történt akkor a jeruzsálemi templom szent eszközeivel és csakis hogyan válhatott volna valóra Hanániásnak ezekkel kapcsolatos jövendölése?
4 Régen, i. e. 614-ben a dolgok ugyanilyen állása következett be Júda királyságában. Ez világfenyegetés volt. Honnan? Abból, amit Isten „észak családjai”-nak nevezett. Ez a babiloni világhatalmat jelentette, amely behatolhatott a Közép-Keletre az északi úton. (Jer 1:13–15; 25:9, 26) A Közép-Kelet akkor már Nebukadnezár babiloni király uralma alatt állt. Ez különösen azóta volt így, mióta i. e. 620-ban a jeruzsálemi Jojákim hűbéres királya lett Babilonnak. Testvére, Sedékiás bizonyult a szent város utolsó vazallus királyának. Őt Nebukadnezár ültette trónra, miután hűségesküt kért tőle. Midőn Nebukadnezár hazatért, fogságba vitte a leváltott királyt, Jojákint és a zsidó nemeseket. Szent edényeket, eszközöket is magával vitt Jehova templomából és a babiloni hamis istenek házaiba helyezte azokat. Meddig kell azoknak a szent eszközöknek és a kifosztott Jeruzsálem egyéb értékeinek Babilonban maradni? Ezt a kérdést vitatták hevesen Sedékiás uralkodásának negyedik évében.
5 Egy Hanániás nevű hamis próféta, Azzur fia, azt állítva, hogy Jehova nevében beszél, meghatározta, hogy „két teljes évig”. Ez csak úgy válhatott valóra, ha Babilont megbuktatják és Egyiptom nyeri vissza a világuralmat. Hanániás a Babilon elleni jövendölésével felajzotta azokat, akiknek kedvére lett volna egy nemzetközi felkelés a babiloni Nebukadnezár ellen. Így ez ellentétben állt Jehova végzésével és tanácsával, amit már közölt Jeremiás által.
6. A Jeremiás 28:8, 9 szerint mennyiben különbözött Hanániás próféciája a magánál Jeremiásnál is korábbi prófétákétól?
6 Mivel Hanániás hazug reményeket ébresztett Júda földjén, Jeremiás az alábbiakkal fejezte be válaszának szavait az összes pap és a templomnál levő nép előtt: „Azok a próféták, akik történetesen régtől fogva előttem és előtted voltak, azok is szoktak prófétálni sok országról és nagy királyságokról, háborúkról, súlyos csapásokról és pusztító betegségekről. Ami azt a prófétát illeti, aki békéről prófétál, ha valóra válik a próféta szava, akkor ismerik fel, hogy valóban Jehova küldte azt a prófétát.” — Jer 28:1–9.
7. Mit jövendölt Jézus Krisztus a mi 1914 óta tartó korunkról és milyen kérdés merül fel ma az igazmondókkal kapcsolatosan?
7 Jehova legnagyobb prófétája, Jézus Krisztus háborút, éhséget, pusztító betegséget, földrengéseket és egyéb szerencsétlenségeket jövendölt a mi 1914 utáni időnkre, s mindezeknek olyan „nagy nyomorúság”-ban kell tetőzniük, amelyhez fogható nem volt az egész megelőző emberi történelem folyamán. Jehova tanúi ma kimutatják, hogyan teljesednek folyamatosan Jézus próféciái 1914 óta. Ő nem jövendölt tartós békét e világ számára a közeljövőre ezen a nemzedéken belül. Kit küldött hát Jehova, s kik beszélnek az ő nevében, a kereszténység papjai, akik az ellenkezőjét prófétálják, vagy a mai Jeremiás osztály? A jövendő események fogják megmutatni, kik az igazmondók.
8. Jeremiás válasza után milyen drámai cselekvésbe fogott Hanániás, milyen időjóslást mondott akkor?
8 Hanániásnak, a hamis prófétának bíznia kellett a Jehova „szolgája” elleni nemzetközi felkelés sikerében, mert drámai cselekvésbe fogott:
„Levette a járomrudat Jeremiás nyakáról és eltörte. És Hanániás tovább folytatta beszédét az egész nép szeme előtt: ,Ezt mondta Jehova: „Így töröm el Nebukadnezárnak, Babilon királyának jármát, két teljes éven belül minden nemzet nyakáról.”’” — Jer 28:10, 11.
9. Milyen kijelentést mondatott akkor Jehova Jeremiással a járomrudakról és miért?
9 Igaznak bizonyulhatott-e azonban ilyen prófécia csak azért, mert Jehova nevében mondták? Nem. Jehova nem teljesíthette azt, amit Hanániás prófétált, hogy ugyanakkor teljesítse az ellenkezőjét is, amit Jeremiás prófétált. Éppen ezért a Jehova bejelentett „szolgája” ellen szőtt nemzetközi lázadás kudarcra volt ítélve! „Menj — mondta később Jehova Jeremiásnak — és mondd meg Hanániásnak: ,Ezt mondja Jehova: „Fa járomrudakat törtél el és vas járomrudat kell helyettük készítened.” Mert ezt mondta a seregek Jehovája, Izrael Istene: „Vas jármot teszek mindezeknek a nemzeteknek a nyakába, hogy szolgálják Nebukadnezárt, Babilon királyát; és szolgálniuk kell őt. És még a mezők vadállatait is neki adom.”’” (Jer 28:12–14) Következésképpen semmiféle, Hanániás által szított nemzetközi összeesküvés nem vezethetett sikerre. Sőt mi több, ahhoz, hogy Jehova „még a mezők vadállatait is” Nebukadnezár kezébe adja, át kellett adnia neki a nemzetközi összeesküvők országait.
A VALLÁSOS FŐKOLOMPOS MEGKAPJA, AMIT ÉRDEMEL
10. Milyen cselekvésre jogosult a Jeremiás osztály a papsággal kapcsolatban, amely Hanániáshoz hasonlóan támogatja a Jehova elleni nemzetközi összeesküvést?
10 Ma a kereszténység pap-prófétái kimondottan támogatják a Jehova Krisztus általi Királysága ellen szőtt nemzetközi összeesküvést. Jehova tanúi nincsenek felhatalmazva, hogy kihirdessék a halálos ítéletet valamelyikük fölött is. De átvehetik Jehova ihletett kijelentéseit és alkalmazhatják a hamis papi próféták ellen, akiket mint osztályt Hanániás szemléltetett. Olvassuk hát el itt Jeremiás prófétai cselekedetét:
„És Jeremiás próféta tovább beszélt Hanániásnak, a prófétának: Figyelj, kérlek, ó Hanániás! Jehova nem küldött téged, hanem te magad biztattad ezt a népet, hogy hazugságban bízzon. Ezért ezt mondja Jehova „Lám én elküldelek téged a föld színéről. Ebben az évben meg kell halnod, mert nyílt lázadást beszéltél Jehova ellen.”’” — Jer 28:15, 16.
11. a) Meddig maradt még életben Hanániás? b) Miben bűnös hozzá hasonlóan a kereszténység papsága és ezért mire kell rámutatnia a Jeremiás osztálynak?
11 Hanániás a nemzetközi összeesküvők szószólója a Jehova elleni nyílt lázadásban csak mintegy két hónapig maradt meg ezután. „Így Hanániás próféta meghalt abban az évben (i. e. 614-ben) a hetedik hónapban.” (Jer 28:17, 1) Ennek az ősi prófétai drámának világosságánál mit mondjunk a kereszténység mai papi hamis prófétáiról? Azt, hogy ők támogatják a politikai uralkodókat abban a vonakodásukban, hogy belehelyezzék a nyakukat Jehova Szolga-Királyának jármába, aki sokkal nagyobb, mint az ősi Nebukadnezár. A Jeremiás osztály nem érthet egyet ebben a papsággal. Továbbra is rá kell mutatniuk a szerencsétlenségre, melybe a papság vezeti a népet.
12. A már babiloni fogságban száműzetésben levő zsidóknak milyen üzenetet küldött Jehova Jeremiás útján Akháb és Sedékiás hamis prófétákra vonatkozóan?
12 A politikai nyugtalanságnak azokban az ősi napjaiban a Közép-Keleten, még a Babilonban levő deportált zsidók közt is voltak hamis próféták. Azoknak az álprófétáknak, akik hazug reményeket ébresztettek a Nebukadnezár országában száműzetésben levő zsidók között, Isten az alábbi üzenetet küldte Jeremiás által:
„Ti pedig halljátok meg Jehova szavát mindnyájan, akiket száműzetésbe hurcoltak, akiket Jeruzsálemből Babilonba küldtem. Ezt mondta a seregek Jehovája, Izrael Istene, Akhábról, Koleja fiáról és Sedékiásról, Maseját fiáról, akik az én nevemben hazugságot prófétáltak: ,Babilon királyának, Nebukadnezárnak kezébe adom őket, és ő szemeitek előtt fogja levágni őket. És átok származik róluk Júda száműzötteinek csoportjától, akik Babilonban vannak: „Tegyen téged Jehova olyanná, mint Sedékiást és Akhábot, akiket a babiloni király tűzön sütött meg!”, mivel esztelenséget műveltek Izraelben és sorozatosan házasságtörést követnek el embertársaik feleségével és az én nevemben hamisan beszélik a szót, amit nem parancsoltam nekik. „Én tudom és tanúja vagyok”, ez Jehova kijelentése.’” — Jer 29:20–23.
Jehova „szolgája” Nebukadnezár, kétségtelenül alapos politikai megfontolásból sütötte meg tűzön Sedékiást és Akhábot, Mert Jehova tanácsa ellenére a babiloni birodalom érdekei ellen cselekedtek.
13. Várhattak-e a zsidó száműzöttek korai szabadulást Babilonból, s ezért minek a cselekvésére kaptak utasítást Jeremiás leveléből?
13 A fentebb idézett szavak annak a levélnek részletét alkotják, amelyet Jeremiás küldött Jeruzsálemből a száműzött véneknek, papoknak, prófétáknak és a népnek a távoli Babilonba, postásként felhasználva Elását, a Sáfán fiát és Gamáriást, a Hilkiás fiát, a két követet, akiket Sedékiás király küldött Nebukadnezár királyhoz Babilonba. (Jer 29:1–3) Jeremiásnak ebben a levelében Jehova közölte a száműzött foglyokkal, hogy ne várjanak közeli szabadulást Babilonból, hanem telepedjenek le ott, házasodjanak meg és szaporodjanak. Lázadás tervezése helyett „keressétek a város békéjét is, ahová [én, Jehova] száműzetésbe vitettelek, és imádkozzatok érte Jehovához, mert annak békéjében ti magatok is békét találtok. . . Mert ezt mondta Jehova: ,Összhangban a hetven esztendő elteltével Babilonban, figyelmemet felétek fordítom és megerősítem irántatok jó szavamat, visszahozva benneteket erre a helyre.’” — Jer 29:4–10.
14. Az ősi prófétához hasonlóan hogyan figyelmezteti a Jeremiás osztály az alámerített keresztényeket, hogy milyenek legyenek ott, ahol élnek?
14 Jeremiás példájához híven, a mai Jeremiás osztály arra figyelmezteti Jehova összes önátadott, alámerített tanúját, hogy legyenek törvénytisztelő, békeszerető polgárai annak az országnak, amelyben szellemileg szólva „idegenek és ideiglenes lakosok”. (1Pét 2:11–15) „A felső hatalmaságok” iránti viszonylagos engedelmességük által Istennel is megőrzik a békét. — Róma 13:1–4.
15. Mit csinált Semája, a hamis próféta Babilonban és milyen panaszt tett a jeruzsálemi templom „nagy felvigyázójának”?
15 Mielőtt Jeremiás megfogalmazta volna levelét, hogy útjára bocsássa azt, egy hamis próféta, név szerint a nehelámi Semája, aki akkor a babiloni fogságban élt, levelet küldött Sofóniásnak, Maaszája fiának, a jeruzsálemi templom „nagy felvigyázójának”. És ezért Jeremiásnak a babiloni száműzöttekhez küldött levelében Jehova utalt erre és így folytatta:
„És a nehelámi Semájának mondd, ,azt mondta a seregek Jehovája, Izrael Istene: „Mivel te leveleket küldtél a magad nevében Jeruzsálem egész népének és Sofóniás főpapnak, Maaszája fiának, meg az egész papságnak és azt írtad: ,Maga Jehova tett téged pappá Jojáda pap helyébe, hogy te légy Jehova házának nagy felvigyázója, bármely őrjöngő és magát prófétaként viselő férfit kalodába kell zárnod és pellengérre állítanod; hát miért nem utasítod rendre az anatóti Jeremiást, aki úgy viselkedik, mint egy próféta az emberek előtt? Mert ezért küldött ilyen üzenetet nekünk Babilonba: „Sokáig tart még! Építsetek házakat és lakjatok azokban, plántáljatok kerteket és egyétek azok gyümölcsét, — ”’”’” — Jer 29:24–28; lásd még a Jeremiás 29:4–6-ot!
16. Mit tett a templom „nagy felvigyázója” Semája levelével és mire kapott aztán ihletést Jeremiás, amit prófétálnia kellett Semája felől?
16 Sofóniás főpap azonban, megkapva Semája levelét, mint a templom „nagy felvigyázója” nem zárta kalodába és nem állította pellengérre Jeremiást, hanem először felolvasta a levelet Jeremiásnak. (Jer 29:29) Mi történt erre?
„Akkor Jehova szava érkezett Jeremiáshoz és ezt mondta: ,Küldj az összes száműzött embernek üzenetet, mondván, „Ezt mondta Jehova a nehelámi Semájával kapcsolatban: ,Azért, mert Semája prófétált nektek, bár én nem küldtem őt és rá akart szedni, hogy hazugságban bízzatok, ezért ezt mondta Jehova, „figyelmemet a nehelámi Semája és utódai felé fordítom, nem látja meg a jót, amit az én népemért teszek”, ez Jehova kijelentése, „mivel nyílt lázadást szólt Jehova ellen.”’”’” — Jer 29:30–32.
17. Miért volt a Babilon ellen szított lázadás egyszersmind Jehova elleni lázadás is?
17 Az, amit Semája prófétált és írt lázadás szítása volt Sedékiás, Jeruzsálem királya részéről az egyiptomi fáraó támogatásával, aki engesztelhetetlen ellenfele volt a babiloni világhatalomnak. Ez a lázadás azonban nemcsak Babilon ellen, hanem még más valaki ellen is irányult volna. Jehova ellen is, aki akkor „szolgájaként” használta Babilon királyát. Ezért Jehova volt Babilon királyának mennyei ura. Következésképpen a Babilon elleni lázadás elsődlegesen Jehova elleni lázadás lett volna.
VÁRJUNK JEHOVÁRA KERESZTÉNY SEMLEGESSÉGBEN
18. Mennyiben próbálta Semája megelőzni Jehovát és milyen eredménnyel a maga és utódai számára?
18 Semája Babilonban nem akart Jehovára várni, hogy szabadulást hozzon a zsidó száműzötteknek, akik közé ő maga is tartozott. Nem hitt Ésaiás korábbi próféciájának, az Ésaiás 44:28-tól a 45:4-ig, a perzsa Kóres vagy Cyrus-ra vonatkozóan, akinek meg kell buktatni Babilont és visszajuttatni a zsidó száműzötteket hazájukba. Ezért Semája meg akarta előzni Jehovát. Tervet készített, hogy a maga módján megszabadítsa magát és száműzött társait. Azt az eljárást választotta, amely „vas jármot” eredményezett Júda hűbéres királyságának nyakába Babilon királyától. (Jer 28:13, 14) Ezért Semájának, a lázadónak egyáltalán nem jött el a szabadulása. Utódait megölték, nem vettek részt Izrael helyreállításában!
19. Milyen eljárást folytatott a Semája modernkori ellenképe 1914 óta?
19 Jól tesszük, ha ma is figyelmet szentelünk a Jeremiás levelében adott tanácsnak, amely a Jeremiás 29:8, 9-ben található. Akkor nem fogjuk a Jehova elrendezése ellen törő lázadónak, a nehelámi Semájának modernkori ellenképét követni. A kereszténység papsága ugyanis nem hallgatott a Jeremiás osztályra, mióta a Pogányok Ideje véget ért 1914-ben, s most olyannak bizonyult, mint „szétrepedt fügék, melyeket nem lehet megenni, mert rosszak”. A papság figyelmét felhívták a Jézus Krisztus által megjövendölt „jel” különféle sajátosságaira és 1914 óta történő beteljesedésükre, úgymint a háború „kard”-jára világméretekben is, a pusztító „éhségre”, a megfékezhetetlen „pusztító betegségekre” és a tehetetlen lakosság ,szétszóratására’, még a kereszténységben is, amely keresztényinek állítja magát. (Jer 29:16–19; Máté 24:4–20) A papság mégis kinyilvánítja, hogy nem hisz a „jel” Szentírás szerint feltárt jelentésében, és ezért nem sürgeti a nemzeteket, hogy adják át nemzeti szuverenitásukat Jehova most uralkodó Szolga-Királyának, Jézus Krisztusnak, aki 1914 óta részt vesz mennyei Atyjával a „világ királyságában”, ami sokkal nagyobb, mint Nebukadnezár babiloni birodalma. A papság inkább helyesli az ember által készített terveket és az Egyesült Nemzeteket támogatja Isten uralma helyett.
20. Milyen megérdemelt ítéletet hajtanak végre az uralom ellen lázadókon, ezért hogyan nyerhetjük el tartós megmentésünket?
20 Manapság a világi nemzetekben halállal büntetik a lázadókat, ha fellázadnak az alkotmányos uralom ellen. Hasonlóképpen pusztulást érdemelnek az úgynevezett „keresztény” vallásvezetők is, akik keresztényietlen módon Jehova és Szolga-Királya ellen lázadnak, „nyílt lázadást hirdetnek Jehova ellen”. (Jer 29:32) Pusztulásukat előárnyékolta Semájának, a hamis prófétának és utódainak kivégeztetése, akik soha nem látták meg azt a „jót”, amit Jehova szándékozott tenni száműzött népének alázatosaival. Nincs tehát megbízásunk arra, hogy magunk dolgozzuk ki saját azonnali megmentésünket emberalkotta eszközökkel. Tartós megmentésünk elnyerése azon múlik, hogy türelmesen és bizakodón várunk-e Jehova szabadítására „szolgája”, a nagyobb Kóres, vagy perzsa Cyrus, név szerint Jézus Krisztus által.
21. Milyen eljárást kell ma utánoznunk, melyet a Jeremiás 29:12–14 szerint az alázatos száműzöttek követtek?
21 Ha megpróbáljuk megelőzni Jehovát, az sohasem hozza el a hőn óhajtott szabadulásunkat. Ahelyett, hogy hátat fordítanánk Jehovának és figyelmen kívül hagynánk Őt, jól tesszük, ha utánozzuk azokat, akik meglátták a Jehovától jövő megmentést és az általa elrendelt időben visszatérhettek hazájukba. Követésre méltó eljárásukat Jehova e szavakkal jövendölte meg: „Biztosan segítségül hívtok majd engem és imádkoztok hozzám, s én meghallgatlak benneteket. És ti valóban kerestek engem és megtaláltok, mert teljes szívvel kerestek engem. És megengedem, hogy megtaláljatok.” — Jer 29:12–14.
22. Tekintettel Jehova „jóakaratának esztendejére”, milyen jövőbeni reménynek megfelelően kell cselekednünk?
22 Mi már közel vagyunk annak a végéhez, amit „Jehova jóakaratának esztendeje” néven ismerünk. (És 61:2) Így, szerencsénkre még vonatkoznak ránk az ő szavai: „,Én magam jól tudom, milyen gondolataim vannak veletek kapcsolatban’, ez Jehova kijelentése, ,békesség gondolatai, nem szerencsétlenségé, jövőt adok nektek és reményt.’” (Jer 29:11) Az a „jövő”, amelyet Jehova kigondolt számunkra, a legkívánatosabb, ha most alárendeljük magunkat szuverenitásának; ez egy örökkétartó békességes, virágzó és boldog élet Király-Szolgája, Jézus Krisztus által. Ezt a reménységet tárja elénk Jehova. Cselekedjünk hát ezzel összhangban, teljes értékeléssel.