A modernkori bibliaégetés nem vezet célra
„Kezdte darabokra vágni azt a titkár késével és a tűzbe vetni, mely a szénserpenyőben égett, míg az egész tekercs eltűnt a serpenyőben égő tűzben.” — Jer 36:23.
1. Miért nem újkeletű dolog, hogy egészben vagy részben elégetik a Bibliát?
A SZENT BIBLIA egészének vagy egy részének elégetése nem újkeletű dolog. Az első ilyen eset, amit feljegyeztek, több mint 2600 évvel ezelőtt fordult elő, mégpedig akkor, amikor azon a nemzeten, amely eredetileg a Bibliát kapta, utolsó királyainak egyike uralkodott. Ezt a királyt már csak két további király követte a trónon.
2. Mi idézte elő, hogy Jeremiás próféciája a lángok martaléka legyen?
2 Tél volt Jeruzsálemben, ahol Jojákim király a szénserpenyő mellett ült, melyben tűz égett, hogy felmelegítse a tróntermet. Hiteles beszámoló tájékoztat arról, hogyan lett a Szent Biblia lényeges része a tűz martalékává. Abból a beszámolóból idézünk most egy részletet:
„Júda királyának, Jósiás fiának, Jojákimnak negyedik esztendejében történt, hogy Jehova szava Jeremiáshoz érkezett és mondta: ,Végy magadnak egy könyvtekercset és írd fel mindazokat a szavakat, amelyeket Izrael ellen, Júda ellen és minden nemzet ellen mondtam neked attól a naptól kezdve, amikor beszéltem hozzád, Jósiás napjaitól mind e mai napig. Talán odafigyelnek Júda házából mindarra a súlyos csapásra, amit tenni szándékozom velük, hogy végül is megtérjen mindegyikük rossz útjáról, hogy igazán megbocsáthassam tévelygéseiket és bűneiket.’” (Jer 36:1–3)
Ha elolvassuk Jeremiás könyvének előző fejezetét, megértjük, mennyire népszerűtlen lehetett az ő írott üzenete!
3. Miért nem próbált meg Jeremiás terhére lenni másoknak és mennyi idő maradt még ahhoz, hogy az emberek tegyenek valamit a helyzet megjavítására?
3 Az az üzenet, amely ma megegyezik azzal, aminek a megírására Jeremiás utasítást kapott, hogy írja fel egy „könyvtekercsre”, éppen olyan népszerűtlennek bizonyul. Pedig az üzenetnek nem az a célja, hogy ingerelje, zaklassa az embereket, baljóslatokkal sújtsa őket. Azok a keresztények, akik ma az ókori Jeremiás megfelelői, nem szándékoznak terhére lenni másoknak. Ellenkezőleg, nyilvános szolgálatot végeznek, amikor minden embert a közelgő nemzetközi katasztrófára figyelmeztetnek. Ez egyes embereket bűnbánatra indít és arra készteti őket, hogy megváltozzanak, amíg Jehova jóindulattal van irántuk. Ezáltal megmentésben részesülhetnek az előttük álló világkatasztrófa idején. Akkor régen, Jeremiás napjaiban, Júda nemzetének még 18 éve volt hátra, mielőtt a babiloniak elpusztították Jeruzsálem szent városát. Ma, a modern Jeremiás osztály 60 éves tevékenysége után, vajon mennyi ideje van még hátra Jeruzsálem ellenképének, a kereszténységnek, mielőtt elkezdődne rettenetes pusztulása az egész világra kiterjedő „nagy nyomorúság”-ban? — Máté 24:21, 22.
AZ ÍTÉLET-ÜZENET NYILVÁNOS FELOLVASÁSA
4. Miután Jeremiás befejezte minden próféciájának összegyűjtését a legelsőtől kezdve, hogyan tárta Jeruzsálem elé ezt az üzenetet és miért tette ezt?
4 Jeremiás engedelmesen tollba mondta az üzenetet titkárának, Báruknak, a Néria fiának. Az így készült kézirat tartalmazta mindazt, amit Jehova Jeremiásnak mondott Jósiás király uralkodásának 13-ik esztendejétől kezdve, vagyis attól az évtől, amikor Jehova prófétává tette a fiatal papjelölt Jeremiást. A kézirat elkészítése után Jeremiás képtelennek érezte magát arra, hogy Jeruzsálembe menjen, ami csupán három mérföldnyire (5 km) volt Anatóttól, lévita szülővárosától, hogy ott fennhangon felolvassa a kéziratot a templom udvarában. Ezért elküldte titkárát, Bárukot, hogy végezze el ő a felolvasást és hozzáfűzte: „Talán kérelmük leborul jóindulatért Jehova előtt és mindegyikük megtér rossz útjáról, mert nagy a harag és a düh, amelyet Jehova mondott e nép ellen.” — Jer 36:4–7.
5. Melyik időpont látszott legalkalmasabbnak a Jeremiás jövendöléseiről szóló kézirat felolvasására a jeruzsálemi templomnál?
5 Vajon mit tett volna szívesen bármelyikünk is, ha nyilvános helyen fel kellett volna olvasnia egy ilyen üzenetet, amely átkot mond az emberekre? Ez a feladat feltétlenül nagy bátorságot követelt Báruktól. De Istenének erejével elvégezte azt! Mégis gondoljunk csak arra, hogy Báruknak időbe tellett, míg lemásolta mindazt, amit Jeremiás tollba mondott neki. (Jer 36:17, 18) Mivel a kéziratban benne volt Jehova baljós üzenete az összes nemzetek számára, beleértve Izrael és Júda nemzetét, egy nyilvános esemény kiváló alkalomnak kínálkozott arra, hogy hangosan felolvassanak egy ilyen kéziratot — mondjuk egy nemzeti böjt napján! Ilyenkor az emberek zsúfolásig megtöltik a jeruzsálemi templomot. Nos, várni kellett tehát egy ilyen alkalomra!
6. Abban az évben, amikor Jeremiás megírta kéziratát, hogyan lett nyilvánvaló, hogy ki fogja végrehajtani a Jeruzsálem megdöntésére vonatkozó jövendölést?
6 Ezért nem kerülhetett sor arra, hogy Báruk nyilvánosan felolvassa az elkészült kéziratot Jojákim király negyedik esztendejében, amikor Nebukadnezár, Babilon királya legyőzte az egyiptomi Nékó fáraó hadseregét, amivel aztán ő lett az új világuralkodó. Ez a Nebukadnezár volt az a pogány uralkodó, akiről Jeremiás prófétált és bejelentette, hogy megdönti Júdát és Jeruzsálemet, amit az ország 70 éves pusztai állapota követ majd lakosok és háziállatok nélkül. — Jer 36:6; 25:1–11.
7. Melyik évben és milyen alkalomból olvasta fel Báruk Jeremiás kéziratát a jeruzsálemi templomnál?
7 Íme, elérkezik Jojákim júdabeli király ötödik esztendeje! Ez megegyezik Nebukadnezár világuralmának második évével. A Jeremiás 36:9, 10 versének beszámolója semmi kétséget nem hagy e tekintetben. Ezt olvassuk:
„Júda királyának, Jósiás fiának, Jojákimnak ötödik esztendejében [i. e. 624—623] történt, a kilencedik hónapban, hogy minden nép Jeruzsálemben és minden nép, amely Júda városaiból Jeruzsálembe feljött, böjtöt hirdetett Jehova előtt. És Báruk hangosan olvasni kezdte a könyvből Jeremiás szavait Jehova házában, a Sáfán fiának, Gemáriásnak, a másolónak ebédlőjében, a felső udvarban, Jehova háza új kapujának bejáratánál az egész nép füle hallatára.”
8. Melyik évszakban látott hozzá Báruk, hogy teljesítse a JeremiástóI kapott utasításokat?
8 Júda királyainak uralkodását a tavaszi Abib hónaptól, vagy Nizán hónaptól számították. Holdévük kilencedik hónapja, melyet Kislev hónapnak neveztek, a téli évszakra esett. Egy része átnyúlt arra az időre, amit mi decembernek hívunk (ennek latin neve azt jelenti: 10-ik hónap). A makkabeusok idejében a jeruzsálemi templom „felavatásának ünnepét” Kislev hónap 25-én tartották meg, és azt mondták róla, hogy ez „télen” volt. (Ján 10:22) Kislev hónap téli időjárása ellenére, Báruk, Jeremiás titkára hozzálátott Jeremiás utasításainak végrehajtásához.
9. Mit éreztek Júda fejedelmei a nekik felolvasott kézirat hallatán, és mire kérték fel Bárukot és Jeremiást?
9 Jeremiás szavai melyeket Báruk fennhangon felolvasott a népnek a templomnál az egész nemzetre vonatkoztak. Ezért Júda fejedelmei hívatták Bárukot, hogy nekik is olvassa fel a prófétai üzenetet. (Jer 36:11–15) Ha visszaemlékszünk arra, amit Jeremiás próféciájának előző fejezetei mondtak Júda pusztulásra ítélt királyságáról, megérthetjük, miért rémültek meg e fejedelmek, amikor meghallották, amit Báruk felolvasott nekik. Nemzeti érzelmükben kötelezve érezték magukat arra, hogy jelentsék a dolgot Jojákim királynak. Átvették a kéziratkönyvet Báruktól, s a könyv szerzője és a másoló iránt érzett jóindulattól vezérelve azt tanácsolták Báruknak, hogy Jeremiással együtt rejtőzzenek el. Ez nagyszerűen sikerült. — Jer 36:16–20.
AZ ELSŐ FELJEGYZETT BIBLIAÉGETÉS
10. Mit cselekedett Jojáklm király, amikor Jehudi felolvasta neki a könyvet és mi lett ennek a kimenetele?
10 A fejedelmek elmentek Jojákim király téli szállására, hogy jelentést tegyenek neki. A király azt akarta, hogy saját kezébe vehesse Jeremiás jövendölésének könyvtekercsét. Elküldte hát Jehudi nevű udvari tisztviselőjét a könyvért, amit a templomban hagytak. Nos, mi történt, amikor Jehudi kezdte kigöngyölíteni a tekercset és hangosan olvasni egyik hasábot a másik után? „Történt tehát, hogy amint Jehudi három vagy négy oldal-hasáb felolvasásával végzett, ő [Jojákim király] kezdte darabokra vágni azt a titkár késével és a tűzbe vetni, mely a szénserpenyőben égett, míg az egész tekercs eltűnt a serpenyőben égő tűzben. És nem rettentek meg; és sem a király, sem összes szolgája, akik mindezeket a szavakat hallották, nem szaggatták meg ruháikat.” — Jer 36:21–24.
11. Miben viselkedett Jojákim másként, mint atyja, Jósiás, amikor felolvasták ennek a Deuteronomiumot és vajon engedelmeskedett-e Jojákim az 5Mózes 17:18–20 versének?
11 Micsoda tiszteletlenség Isten ihletett írott szava iránt! Mennyire másként viselkedik Jojákim király, mint atyja, Jósiás viselkedett! Amikor a beszennyezett templom megtisztítása idején megtalálták a Deuteronomium könyvtekercsét, melyet Mózes próféta írt, Jósiás felolvastatta azt magának egy pappal, aki ugyanahhoz a papi osztályhoz tartozott, mint Jeremiás. Jósiás a lelkére vette azt és megszaggatta ruháit. Majd az egész népet rávette, hogy külön szövetséget kössenek Jehovával, megígérve, hogy engedelmeskednek neki és az ő tiszta imádatát végzik. (2Krón 34:14–33) Azonkívül maga a törvénykódex előírta Izrael minden eljövendő királyának, hogy pontos másolatot készítsen a törvényből, rendszeresen olvassa és őrizze meg azt. (5Móz 17:18–20) Milyen jelét látjuk annak, hogy Jojákim ilyen istenfélő dolgot cselekedett volna? Semmilyet! Ő csak rossz példát mutatott!
12. Melyik két eseményt lehet idézni annak igazolására, hogy vannak-e ma is Jojákim királyhoz hasonló személyek?
12 De vannak-e vajon modern Jojákimok? Ami a Szent Iratok elégetését illeti, bizony vannak! Igen, és éppen a kereszténységben! Emlékezzünk csak arra, hogy 1961-ben Ejutla városban, Mexikó Oaxaca tartományában hogyan bújtotta fel egy római katolikus pap a csőcseléket arra, hogy megrohanja és kifossza azt a lakást, ahol rendszeres vallási összejöveteleket tartottak. Elkobozták az itt található összes Bibliát és egy köztéren elégették. A helybeli újság azt írta, hogy úgy követték el ezt, mint valamilyen „hitbeli cselekedetet”. 1962 februárjában közlemény jelent meg Portugáliában, amely betiltotta Jehova tanúi irodalmának postai úton történő terjesztését. Bár semmiféle hivatalos közleményt nem adott ki a portugál kormány, ami megtiltotta volna Jehova tanúinak működését, nagy mennyiségű irodalmat és Bibliát koboztak el tőlük és égettek el.
13, 14 a) E tekintetben ml történt két évvel ezelőtt Argentínában? b) Milyen kérdés merült fel az ügy kapcsán és mi az igazi ok, amiért a valláspapság megpróbálja megfosztani Jehova tanúit a keresztény tevékenységtől?
13 Éppen két évvel ezelőtt tiltották be Jehova tanúinak működését Argentínában, a Buenos Airesben levő fiókhivataluknál pedig nagy mennyiségű irodalmukat koboztak el, többek között a Szent Iratok Új Világ Fordítása 250 spanyol nyelvű példányát. Mindezt papírgyáraknak adták el és cellulóznak dolgozták fel. Továbbá azoktól, akikről Uruguayból Argentínába történő utazásuk alkalmával megállapították, hogy Jehova tanúi, elkobozták a Bibliájukat és elégették azt. Bibliaégetések további eseteit tárhatnánk még olvasóink elé. Mindebből azonban egy kérdés vetődik fel.
14 Mi az, ami a Bibliát ilyen, látszólag veszélyes fegyverré teszi Jehova tanúi kezében, hogy még az úgynevezett keresztény országokban is ennyire igazságtalanul el kell kobozni és el kell égetni azt? Nem azért van ez, mert a nacionalisták úgy tekintik Jehova tanúit, mint Jojákim király tekintette Jeremiást és Bárukot: az államra veszélyes politikai felforgatóknak, akik akadályozzák a nemzet védelmi intézkedéseit? A kereszténység vallásvezetői szeretnék, ha az állam politikai és egyéb elemei elhinnék ezt! De a valódi ok, amiért a kormánytisztviselők és valláspapok ki akarják rekeszteni Jehova tanúit a keresztény tevékenységből, a következő: Ezek a tanúk ugyanazt az Istent szolgálják, akit Jeremiás és Báruk szolgált, és ugyanazt az isteni üzenetet vették ki a Héber Iratokból, amit Jeremiás próféta. Továbbá Jeremiáshoz hasonlóan, ők is engedelmeskednek Jehova azon parancsának, hogy válasszák ki az ihletett Írásokból az ő üzenetét és hirdessék azt a dolgok jelenlegi rendszerével kapcsolatban a kereszténység és minden világi elem ellen, amellyel a kereszténység bensőséges kapcsolatot tart fenn csak azért, hogy tevékeny támogatásukat élvezhesse. Ezért le velük, Jehova tanúival, akik leleplezik a kereszténységet!
15, 16 a) Milyen példák vannak előttünk az i. e. hetedik századból, amelyek megmutatják, hogy vajon a tisztviselő beosztottak is egyetértenek-e mindannyian feletteseikkel a Jehova tanúi elleni zaklatásban? b) Mit tett Jehova a szolgáiért?
15 Voltak és még ma is vannak kis számban olyan beosztott kormánytisztviselők, akik nem értenek egyet feletteseikkel Jehova tanúinak rosszhiszemű üldözésében. Ezek tiltakoznak, akár becsületből, akár azért, mert tiszteletet éreznek az Isten iránt, akinek ezek a zaklatott keresztények a tanúi — de mindhiába! Éppen úgy van ma is, mint az i. e. hetedik század kirívó esetében. „Bár Elnátán, Delája és Gemária igyekeztek rábeszélni a királyt, hogy ne égesse el a tekercset, ő azonban nem hallgatott rájuk. Továbbá parancsot adott a király Jerákméelnek, a király fiának, Sérajának, az Azriel fiának és Sélémaiának, az Abdéel fiának, hogy hozzák el Bárukot, a titkárt, és Jeremiást, a prófétát. De Jehova elrejtette azokat.” — Jer 36:25, 26.
16 Jojákim király nem királyi örökösét, Joákint, hanem „fiát”, Jerakméelt küldte el két másik tisztviselővel együtt Jeremiás és annak titkára felkutatására. A király szándéka határozottan gonosz volt. De Jehova nem engedte meg, hogy megtalálják a rejtekhelyüket sem Jeruzsálemben, sem a közeli Anatótban, sem másutt. Jeremiást Jehova már prófétai pályafutásának kezdetén biztosította: „Biztosan harcolnak, majd ellened, de nem diadalmaskodnak feletted, mert én veled vagyok — ez Jehova kijelentése —, hogy megszabadítsalak téged.” — Jer 1:19.
17, 18. a) Ésaiás korábbi próféciájának 40:8 verse szerint hogyan kellett balul végződnie annak a célnak, amit Jojákim maga elé tűzött a Biblia elégetésével? b) Mire kapott parancsot Jeremiás, hogy írja fel egy újabb könyvtekercsre Jojákim ellen?
17 A Jeremiás idejét megelőző században Ésaiás próféta ezt írta. „A mi Istenünk szava megmarad határtalan ideig.” (És 40:8; 1Pét 1:25) Ezért nem érhette el célját Jojákim király, amikor elégette Jeremiás könyvtekercsének kéziratát, ugyanis ezt Jehova nem engedte meg. Jehova azt akarta, hogy Jeremiás teljes próféciája ma, azaz több mint két és fél ezer évvel később is rendelkezésünkre álljon. Nos, hogyan sikerülhetett ez? Jeremiás elmondja nekünk, mialatt Bárukkal együtt a Jehovától kapott rejtekhelyen tartózkodik.
18 „És Jehova szava továbbra is elérkezett Jeremiáshoz, miután a király elégette a tekercset azokkal a szavakkal, amelyeket Báruk Jeremiás szájából írt le, és közölte: ,Végy magadnak ismét egy tekercset, egy másikat, és írd arra mindazokat az előző szavakat, melyek az első tekercsen voltak, amit Jojákim, Júda királya elégetett. És beszélj Jojákim, Júda királya ellen: Ezt mondta Jehova: Te magad elégetted azt a tekercset e szavakkal: Miért mondja az, amit arra írtál, hogy kétségtelenül Babilon királya romba dönti ezt az országot és megszüntet azon embert és állatot? Ezért Jojákim, Júda királya ellen azt mondja Jehova: Senkije sem lesz, aki Dávid trónjára üljön és holtteste olyan lesz, mint amit kivetnek nappal a hőségre, éjjel pedig a fagyra. És számadásra hívom őellene, az utódai ellen és a szolgái ellen tévelygésüket rájuk és Jeruzsálem lakóira és Júda férfiaira hozom mindazokat a súlyos csapásokat, amelyeket ellenük beszéltem, ők viszont nem hallgattak meg.’” — Jer 36:27–31.
19. Milyenfajta munkát jelentett Jeremiás és Báruk számára az, ha engedelmeskednek Isten parancsának és mit tartalmazott a pót-kézirat?
19 Isten parancsának engedelmeskedni annyit jelentett a próféta és titkára számara, hogy földalatti munkát kell végezniük. De vajon engedelmeskedett-e Jeremiás? „És maga Jeremiás vett egy másik tekercset és odaadta Báruknak, a titkárnak, Néria fiának, aki írni kezdte arra Jeremiás szájából annak a könyvnek az összes szavait, amelyet Jojákim, Júda királya a tűzben elégetett, és még sok további hasonló szóval kiegészítette.” — Jer 36:32.
20. Milyen temetésben részesült Jojákim a halála után és fiának, Joákinnak fiai közül került-e valaki Jeruzsálem trónjára?
20 Amint fordult a helyzet, Jojákim csúfos halállal halt meg és nem temették el Jeruzsálemben a királyok sírboltjába, hanem úgy temették el mint egy szamarat. (Jer 22:18, 19) Fia, Joákin (vagy Kóniás) mindössze három hónapig és 10 napig uralkodott Jeruzsálemben, majd megadta magát a babiloniaknak, azok pedig Babilonba deportálták, ahonnan nem tért vissza többé. (Jer 22:24–30; 37:1) Joákinnak, Jojákim fiának, Júda királyának egyetlen leszármazottja sem került a trónra Jeruzsálemben i. sz. 70-ig, amikor is a rómaiak elpusztították Jeruzsálem újjáépített városát. Jeremiás prófétai szavai, melyeket földalatti tartózkodása idején írt, csalhatatlanul valóra váltak!
21. Mit tettek Jehova mai tanúi, amikor a föld alá kényszerítették őket, és mennyire bizonyultak sikeresnek a modernkori Biblia-égetések?
21 Jehova tanúit manapság is a föld alá kényszerítették számos országban. Ahol elkobozzák és elégetik az általuk használt Bibliákat, vajon mit tesznek ők? Egyszerűen újabb Bibliákat nyomtatnak maguknak, vagy más Biblia-fordításokat szereznek és használnak. Szükség esetén még a föld alatt is hirdetik az Istennel dacoló világ elleni ítéletüzenetet, mely hasonló ahhoz, amit Jeremiás hirdetett. A Jehova tanúi elhallgattatására irányuló Biblia-égetés ma sem vezet célra. És nem riasztja el a tanúkat attól, hogy terjesszék a bibliai irodalmat, és nem akadályozhatja meg, hogy Isten Szava teljes mértékben megvalósuljon az előttünk álló vészterhes időkben! Az ellenkezők akkor méltónak bizonyulnak majd az örök pusztulásra!
[Kép a 4. oldalon]
Jojákim elégeti Isten szavát; ezt a példát a modern időkben is követik