Az őrálló így szólt: „Elesett!”

 1. Miért kell megacéloznunk a szívünket, hogy megvizsgáljuk a „látomást”, amelyet Ésaiás elmond nekünk?

KEMÉNY látomás az, amely közli velünk, hogy mit hoz a gyorsan közeledő jövő! De keményen hangzott az is, amit Ésaiás próféta fogalmazott meg számunkra az Asszír Birodalom napjaiban, amely akkor a világ feletti uralmat gyakorolta. De vajon túl „kemény” számunkra a „látomás” ahhoz, hogy megvizsgáljuk? Acélozzuk hát meg a szívünket és hallgassuk meg azért, mit mond Ésaiás: „Kemény látomás, amelyet közöltek velem: A hűtlenül cselekvő hűtlenül cselekszik és a fosztogató fosztogat” (És 21:2).

 2. a) Kit ismerhetünk fel a „fosztogató”-ban és hogyan ismerhetjük fel azt? b) Főleg kivel kapcsolatban volt „hűtlenül cselekvő” ez a hatalom és miért?

² Az, aki feltűnő módon „hűtlenül cselekvő”, akkor is felismerhető, ha nincs megnevezve. Ez az ókori Babilon, amely a Harmadik Világhatalommá lett. Különösen hírhedté lett azzal, hogy kifosztotta Jeruzsálem városát, sőt, Jehova ottani templomának legszentebb Szentélyét is. Igaz, Jehova felhasználta Babilon császárát, Nebukadnezárt mint „szolgá”–ját, hogy megbüntesse Júda királyságát, Babilon mégis hűtlenül cselekedett Jehova szövetséges népével. Sohasem engedte szabadon a zsidó száműzötteket, hogy visszatérjenek Istentől kapott földjükre, még akkor sem, amikor közeledett a 70–ik esztendő (És 14:3–17). A Babiloni Birodalom meghódítójára várt az a feladat, hogy szabaddá tegye a hazatérés útját a „foglyok” számára az i. e. 537-es esztendőben. Joggal volt tehát „kemény” az a látomás, amelyet az őrállónak, Ésaiásnak elmondtak Babilonról, a nemzetek kifosztójáról, különösen az Ésaiás Istene népének a kifosztójáról.

 3. Mit mondhatunk Babilon modernkori ellenképéről, mint „hűtlenül cselekvő”-ről és „fosztogató”-ról?

³ De mit mondhatunk az ókori Babilon modern ellenképéről? A keresztényi tanítást illetően éppen olyan hűtlenül bánt azokkal a keresztényekkel, akik szövetséges viszonyban vannak Jehova Istennel. Szívtelenül kifosztotta ezeket a keresztényeket, mivel azok megtartják Jehova Isten parancsolatait, és végzik a tanúskodó munkát trónra emelt Királyáról, Jézus Krisztusról (Jel 12:17). A kereszténység élen járt ebben a hűtlen bánásmódban és kifosztásban, különösképpen az első világháború óta. Ezért sajátosan érezni fogja a „kemény látomás” erejét, amikor az beteljesedik a hamis vallás modernkori világbirodalmán, Nagy Babilonon. De vajon kit használ fel Jehova, amikor rövidesen valóra váltja a „kemény látomást”?

 4. Kiket szólítanak fel Babilon megtámadására az Ésaiás 21:2-ben, és miért nem említik meg itt a perzsákat?

⁴ Ésaiás megadja a válasz alapját, amikor így folytatja: „Jöjj fel, ó Elám! Ostromold meg, ó Média! Miatta való minden sóhajtásnak véget vetettem” (És 21:2). Elám a Tigris folyótól keletre fekszik, és részét képezi annak, amit akkor Perzsiának hívtak, bár napjainkban Irán birtokolja azt a területet.a Média volt a tágasabb terület a mezopotámiai völgy keleti részén. Mintegy 200 évvel Ésaiás jövendölése után (II) Nagy Cyrus meghódította a médeket, hogy a Perzsa Birodalomban fölébe kerekedjen a médeknek. Cyrus anyja azonban méd nő volt, és hadseregének legtöbb katonája ugyancsak méd volt. Ez volt az a Cyrus vagy Kóres, akit Ésaiás megjövendölt isteni ihletés alatt. (Ésaiás 44:28-tól 45:7-ig.) Az Ésaiás jövendölésének elhangzásakor még nem bukkant fel a Méd–Perzsa Birodalom, s a perzsák még nem voltak előtérben. Ezért tehát Elám vagy Média volt az, amelyet Jehova a nevén nevezett, mint Babilon megtámadóját.

 5. Hogyan vet véget Jehova „minden miatta való sóhajtásnak”, és vajon kiszabadult-e a „fogoly”, hogy hazamehessen?

⁵ Vajon győzniük kellett ezeknek a támadóknak, és meg kellett változtatniuk a dolgok rendjét délnyugat Ázsiában és a Közép-Keleten? Igen! Erre mutatnak rá Ésaiás következő szavai: „Miatta való minden sóhajtásnak véget vetettem!” Ezek valóban a „seregek Jehovájá”-nak a szavai, a világegyetem Szuverén Uráé. Amikor eszközként felhasználta Elámot és Médiát, megszüntetett „minden sóhajtást”, amit az elnyomó Babilon okozott. A Jehova Istenhez intézett könyörgésében — amelyben a szabadulást kérte azoktól a fogva tartóktól, akik vajmi keveset törődtek azzal, hogy az izraeliták elpusztulnak-e a fogságban — az ihletett zsoltáros ezt mondta: „A foglyok sóhajtása is jusson eléd, karod nagyságával oltalmazd meg a halálra szántakat” (Zsolt 79:11–13; És 14:17). Ez az ima a zsidók babiloni száműzetésének 70–ik esztendejében nyert meghallgatást, amikor Nagy Cyrus kibocsátotta királyi rendeletét (És 35:8–10).

SZEMÉLYES REAGÁLÁS BABILON BUKÁSÁRA

6, 7. Hogyan írja le Ésaiás, hogy milyen hatással volt Babilon bukása azokra, akiket kedvezőtlenül érintett?

⁶ Természetesen nehéz volt elképzelni, hogy a hatalmas Harmadik Világhatalom i. e. 539-ben megbukik s ez különös előnnyel jár majd Izrael kicsiny országa számára. Ez óriási változással járt a világtörténelemben. Azok, akiket a „tenger pusztasága” középpontjában elhelyezkedő Birodalom bukása kedvezőtlenül érintett, gyötrő fájdalmat éreztek. Az ilyenekre gyakorolt hatást Ésaiásnak a „kemény látomás”-ról szóló szavai így festették le:

⁷ „Ezért teltek meg csípőim heves fájdalommal. Görcsök leptek meg, egy szülő asszony görcseihez hasonlóan. Megzavarodtam, hogy ne halljak; nyugtalankodtam, hogy ne lássak. Szívem eltévedett; borzongás rémített. Az alkonyat, amely kedves volt nekem, remegéssé lett számomra” (És 21:3, 4).

 8. Mit szemléltetnek Ésaiás leíró szavai a kereszténység és a pogányság vallásvezetőire vonatkozóan a hamis vallás világbirodalmának a bukása idején?

⁸ Ezek, a hűtlenül cselekvő Harmadik Világhatalom bukását leíró szavak, jól szemléltetik azt a megrázkódtatási hullámot, amely végigsöpör a világ egész vallásos társadalmán, amikor Babilon modernkori ellenképe összeomlik. Ez sokkal mélyebben sérti majd a modern ellenképi babiloniak vallásos érzéseit, mint az a lesújtó üzenet, amelyet Jehova tanúi hirdetnek most, ebben a „végidő”-ben, 1914 óta (Dán 12:4). A kereszténység és a pogányság papjai és egyéb tisztviselői megzavarodnak, elképednek, szinte képtelenek lesznek látni és hallani azt, ami történik. Szívük nem talál nyugalmat, szilárd támpontot; képtelenek lesznek tántoríthatatlanul bízni az istenekben, akiket egykor imádtak. Megrettenti őket a borzadályt keltő helyzet, különösképpen azért, mert lelepleződik a vallásos képmutatásuk. Az „alkonyat”, amely az egész napi kemény munka után a megkönnyebbülés és pihenés ígéretével érkezik, a reszketés egyre sötétedő időszakává lesz a számukra. Félelmetesen fejeződik be a nappal, amely alatt félrevezették és elnyomták a vallásos szervezeteikben levő embereket. Görcsök kínozzák őket, miként az asszonyokat, akiknek a gyermekszülés alkalmával a csípőjük kínnal telik meg.

 9. Jehova melyik parancsára való tekintettel változik meg nagy hirtelen az a színtér, amely leplezetlenül tárul Ésaiás elé?

⁹ Az Ésaiás próféta előtt feltárult színtér úgy változik, mint a jelenetek egy színházban. Hallja Jehova parancsát: „Asztalt terítsenek, ülőhelyeket tegyenek a helyükre! Egyenek, igyanak! Álljatok fel, fejedelmek, kenjétek a pajzsot! Mert ezt mondta nekem Jehova” (És 21:5, 6).

10. Mit ábrázol az isteni parancs, és mikor éri el az ábrázolt dolog a Jehova Isten iránti megvetés csúcspontját?

¹⁰ Ez röviden vázolja a jelenetet, amely a babiloni palotában lejátszódott Babilon uralmának utolsó éjszakáján. Leírja Belsazár lakomáját, aki a távollevő Nabonidus császár fia volt. Természetesen a lakomán elrendezték az ülőhelyeket Babilon ezer főembere számára. Jókedvű evés-ivásra került sor. Ámde Jehova Isten semmibevevésének a csúcspontját jelentette az, amikor azokból az edényekből kezdtek enni és inni, amelyek a templom tulajdonában voltak mindaddig, amíg a babiloniak nem foglalták el Jeruzsálemet, és nem pusztították el annak templomát.

11. Mit cselekszik csodálatos módon Jehova Belsazár szentségtörő lakomáján, és hogyan szolgált Dániel tolmácsként ennél az alkalomnál?

¹¹ Belsazár lakomája ekkor szentségtörővé lett, mivel Jehovát is belekeverte az ügybe. Ő csoda révén egy kezet küldött, hogy írja fel a lakoma termének falára, hogy a király is jól láthassa ezeket a szavakat: „Mene, mene, tekel és parsin.” Ezeknek a titokzatos jelszavaknak a megfejtéséhez oda kellett hívniuk a száműzetésben élő zsidó prófétát, Dánielt. A kézírás utolsó szava, parsin, a káldeus peres szó többes számú alakja és „felosztást” jelent. Ezért ihletett értelmezésében Dániel ezt mondta: „PERES, királyságodat felosztották, és a médeknek és a perzsáknak adták (Dán 5:28).

12. Melyik „pajzsot” kellett felkenniük a fejedelmeknek, és mire utalt ennek a „pajzs”-nak a felkenésére vonatkozó parancs?

¹² Dánielt jutalmul királyi ruhákba öltöztették és a birodalom „harmadik uralkodójá”-vá nevezték ki. De nem ez volt Jehova parancsának a beteljesedése, amelyet Babilon nemeseihez intézett: „Álljatok fel, fejedelmek, kenjétek a pajzsot!” (És 21:5.) Továbbá, nem azért parancsolták meg a fejedelmeknek a hadi pajzsok megkenését, hogy harcoljanak Babilon ostromlói ellen. A „pajzs” kifejezés itt inkább a nemzet királyi fejére vonatkozott. (Hasonlítsd össze a Zsoltárok 89:18-cal!) Mit jelent tehát a „kenjétek a pajzsot” kifejezés? Ezt jelenti: Belsazár királyt rövidesen megölik, s ez szükségessé teszi, hogy valaki átvegye a Babiloni Birodalom „második uralkodójá”-nak a helyét. De egy új jelképes „pajzs” felkenés által történő beiktatására sohasem került sor. Belsazár erőszakos halála valójában nem engedett utat a királyi család valamelyik utódjának.

13. Vajon hiába kapta Ésaiás a 21:2-ben elhangzott parancsot, és Dániel újonnan létesített pozíciója az új uralom alatt is megmaradt?

¹³ A Dániel 5:30, 31 ezt mondja: „Azon az éjszakán megölték Belsazárt, a káldeus királyt, és a méd Dárius mintegy hatvankét éves korában megkapta a királyságot.” Milyen villámgyors változás volt ez a világpolitikában! Nem hiába adta ki Jehova a parancsot: „Jöjj fel, ó Elám! Ostromold meg, ó Média!” (És 21:2.) Amikor Babilon a médek és a perzsák kezére került, a méd Dárius lépett Babilon második uralkodójának a helyébe. Dániel újonnan létesített „harmadik uralkodói” állása nem maradt fenn a méd–perzsa uralomban. Dánielt azonban nem ölték meg Belsazárral együtt.

14. Mit árnyékolt elő az ókori Babilon bukása, és milyen hatással lesz majd azokra, akiket érinteni fog?

¹⁴ Az ókori Babilon megdöbbentő bukása előképe volt a modernkori ellenképe, Nagy Babilon hirtelen bukásának. Ez készületlenül éri majd a világ vallásos embereit. Ezért azok, akik a hamis vallás világbirodalmának sebezhetetlenségében bíznak, nem számítanak közeli bukására, s önelégültségükre bizony kemény csapás vár!

MIRŐL KELLETT AZ ŐRÁLLÓNAK JELENTÉST TENNI

15. Mire mutat az ókori Babilonnal és annak ellenképével kapcsolatban az a parancs, amely Belsazár lakomájának prófétai leírása után hangzott el?

¹⁵ Nos, miért adja nekünk Ésaiás előre ezt a látomást Belsazár lakomájáról azon i. e. 539-es szörnyű éjszakán? Ez az utána következők miatt történt, éspedig amiatt, amit Jehova szövetséges népe számára az évszázad eseményeként jelenthetett be a próféta annak a népnek, amely örvendezni fog „a hűtlenül cselekvő” bukása felett. Ésaiás 21:5, 6 verse megmutatja, mi követi közvetlenül Babilon bukását, és ezt mondja: „Álljatok fel, fejedelmek, kenjétek a pajzsot! Mert ezt mondta nekem Jehova: ’Menj és állíts őrt, hogy pontosan közölhesse, amit lát!’” Szóval, világraszóló hírverést kellett adni az eseménynek! Ezért kell Nagy Babilon bukásának is szerepelnie az újságok fő címeiben!

16. Mit mondhatunk az ókori Babilon esetében őrhelyre állított „figyelő”-ről és arról, akit Nagy Babilon esetében állítottak az őrhelyére?

¹⁶ Ésaiás kapta azt a parancsot, hogy állítson „figyelőt”, s jelentse azt, amit meg kell látnia. Ésaiás nem érhette meg, hogy szemtanúja legyen annak, amit előre bejelentett, s amiről írásos beszámolót hagyott ránk. Ezért valaki másnak kellett kiállított figyelőként szolgálnia Ésaiás népének tagjai közül. A Nagy Babilon akkor még távoli elestével kapcsolatban hasonló figyelő kiállítására került sor. Ez a Jehova szellemével felkent osztálynak bizonyult, annak az osztálynak, amely szoros kapcsolatban áll a még mindig az Őrtorony nevet viselő folyóirattal. Bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy Jehova Isten Jézus Krisztus által kinevezte ezt a „figyelő” osztályt. Ebben a minőségben szolgált egészen az éjszakának eddig a baljóslatú órájáig, amely sötétségbe borítja az egész világot (Máté 24:45–47). Mi az, amit ettől a „figyelőtől” várhatunk, hogy elmondja nekünk a kellő időben?

17. Mit látott az őrhelyre állított „figyelő” és mit ábrázol ez?

¹⁷ Ésaiás jövendölése a „figyelő”-ről így folytatódik: „Egy lovas szekeret látott, egy lófogatot, egy harci szekeret szamarakkal, egy harci szekeret tevékkel. És pontosan figyelt, nagy figyelemmel” (És 21:7). Ezek a szekerek nyilván a perzsa katonai lovak vagy lófogatok sebességével közelednek és a [meghódított] „tenger pusztasága” felől jönnek. Olyanok, mint valami harci szekéroszlop. A szamarakkal vontatott szekéroszlop a méd Dárius vezette méd haderőt szemlélteti. A nagyobb állatok vontatott szekéroszlop pedig — mivel a tevék gyorsabban futnak a lovaknál — a Nagy Cyrus vezette perzsa haderőt jelenti.b Ez a perzsa volt az egyesített méd és perzsa haderők tényleges parancsnoka. Nem a méd Dárius, hanem a perzsa Cyrus volt tehát az a hódító, akiről Jehova azt mondta Ésaiás által, hogy név szerint fogja megnevezni. Ez előtt a Cyrus előtt Jehova megnyitotta Babilon érckapuit és ajtajait, hogy felvonulhasson az Eufrátesz folyó medréből és betörhessen az erős bástyafalakkal körülvett Babilon városába. (És 44:27-től 45:4-ig; hasonlítsd össze a Dániel 8:1–4, 20-szal!)

18. Az Ésaiás 21:8, 9 szerint milyenfajta őr lesz a felállított „figyelő” és valóban az volt-e?

¹⁸ Mennyire lesz hűséges és megbízható ez a figyelő–állásba kihelyezett őrálló? Az Ésaiás 21:8, 9 választ ad erre, amikor ezt mondja: „Majd felkiáltott, mint egy oroszlán: ’Az őrtoronyban állok szüntelenül nappal, ó Jehova, és az őrhelyemen vagyok minden éjszaka. És íme, most ott jön egy harci szekér férfiakkal, egy lófogat!’” Teljesen ébren tartotta magát az őrhelyén, átható tekintete észrevette a fontos látványt, amely miatt fáradhatatlanul őrködött. Ugyanígy a mai „őrálló” osztály is hangosan szétkiáltotta és félelem nélkül terjesztette az Istentől kapott üzenetet az Őrtorony folyóiratok és egyéb teokratikus kiadványok és nyilvános előadások segítségével. És Jehova biztos erejével továbbra is ezt teszi mindaddig, amíg megteheti a rég óhajtott bejelentést.

19. Mi mutatja, hogy az őrálló helyesen értelmezte-e a szekerek közeledtét?

¹⁹ Az őrálló megpillantotta a harci szekerek felvonulását, amelynek közeledtét meglátta az őrtorony látótávolságán belül, ahol őrségben állt. A Jehova által megszabott időben — Júda földjének 70 éves pusztán hagyatása után — s a száműzetésben élő Dániel jövendölése szerint, amelyet i. e. 539-ben mondott Belsazár szentségtörő lakomáján, az őrálló helyesen értelmezhette, mit jelentett a feltartóztathatatlanul előre nyomuló nem babiloni szekerek felvonulása. „És — mondja az Ésaiás 21:9b verse — felemelte hangját és mondta: ’Elesett! Elesett Babilon, és istenei összes faragott képét földre zúzták!’”

20. Miért nem a Babilonba száműzött zsidók voltak azok, akik összetörték annak faragott istenképeit, és ki volt valójában a képromboló?

²⁰ A képeket összezúzó, akiről itt szó esik Jehova, az egyedül élő és igaz Isten, a féltőn szerető Isten, vagy „az Isten, aki kizárólagos önátadást követel” (2Móz 20:5). Amikor Jehova megengedte, hogy a médek és a perzsák elfoglalják Babilont, akinek az isteneit ők nem imádták, egyúttal rámutatott a Harmadik Világhatalom bálvány isteneinek hamis voltára, nemlétezésére is. Nem a Babilonban raboskodó zsidók keltek fel valamiféle lázadásban, hogy megdöntsék a Harmadik Világhatalmat; Jehova, az ő Istenük nem hatalmazta fel őket erre és nem parancsolta ezt nekik. Ehelyett a méd Dáriust és a perzsa Cyrust használta fel arra, hogy megdöntse a bálványimádó Babilont, mint világhatalmat. (Dán 2:32, 36–38.) Tehát nem az őrálló okozta a „hűtlenül cselekvő” Babilon elestét. Ő csupán tanúskodott a bukása mellett Jehova nevének igazolására, aki a prófécia Istene és Szuverén Úr.

21. Milyen bejelentésnek kell még elhangzania, ami hasonlít az Ésaiás jövendölésében szereplő őrálló bejelentéséhez?

²¹ Az Ésaiás próféciájában szereplő „őrálló” bejelentéséhez hasonló, világviszonylatban igen fontos bejelentést jövendöltek meg, aminek a mi időnkben kell elhangzania. János, a keresztény apostol, aki egészen az első század végéig élt, látomást kapott arról, aki a bejelentést teszi, és ezt írta: „Ezek után láttam egy másik angyalt lejönni a mennyből nagy hatalommal, és dicsősége megvilágította a földet. És erős hangon azt kiáltotta: ’Leomlott! A Nagy Babilon leomlott! És a démonok lakhelyévé lett és minden tisztátalan pára búvóhelyévé lett és minden tisztátalan és gyűlölt madár búvóhelyévé lett!’” (Jel 18:1, 2.)

22. Ki fogja puszta rommá tenni Nagy Babilont, és milyen eszközt használ fel erre a célra?

²² A Nagyobb Cyrus, a megdicsőült Jézus Krisztus az, aki előidézi majd Nagy Babilon betű szerinti leomlását, hogy puszta és elhagyatott hellyé legyen. Jehova keresztény tanúi ma elvégezhették mindazt a prédikálást, amit akartak az egész világon Jehova Királyságáról és az ő bosszúállása napjáról, de ez sohasem idézné elő a hamis vallás világbirodalmának a bukását. Ők buzgón várják azt az időt, amikor bejelenthetik, hogy Nagy Babilon elesett (Jel 18:2). Mivel a Nagyobb Cyrus nem használja fel a békés földi tanítványait Nagy Babilon megdöntésére, a Jelenések 17. fejezete megmutatja, hogy egy vadállathoz hasonló eszközt fog felhasználni erre a célra; a leírás skarlátvörös, 10 szarvú vadállatnak tünteti fel azt. Hét feje a bibliai történelem hét világhatalmát szemlélteti. Erre a 20. századi jelképes vadállatra ült fel a nemzetközi parázna nő, Nagy Babilon az első világháború után, a Népszövetség megalakulása idején.

23. Ki ellen fordítják majd minden erejüket a jelképes vadállat korábbi támogatói, és mit cselekszik majd a Nagyobb Cyrus?

²³ Nagy Babilon mindmáig a Népszövetség utódán, az Egyesült Nemzeteken lovagolt. De az Egyesült Nemzetek politikai támogatói nemsokára megunják, hogy a hamis vallás világbirodalma uralkodjon felettük, levetik a hátukról és megsemmisítik. S miután az „őrálló” kikiáltotta, hogy „Nagy Babilon elesett!”, ezek minden erejükkel Jehova keresztény tanúinak életben maradt tagjai ellen fordulnak. Ámde ekkor közbelép a Nagyobb Cyrus, Jézus Krisztus, a „királyok Királya”, és elpusztítja az Egyesült Nemzetek korábbi támogatóit a „Mindenható Isten nagy napjának csatájá”-ban, Har-Magedonkor. Jehova felkent „őrálló” osztálya és a „nagy sokaság, amely válaszolt az összetett „őrálló” által nyilvánosan hirdetett felhívásra, isteni védelem alatt túléli majd a végcsatát Jehova Istennek mint az egész menny és föld Szuverén Urának igazolására.

24. Mennyiben volt az ókori Izrael Jehova szérűjének „fia”, és kinek a hasonló cséplése szűnik meg rövidesen és hogyan?

²⁴ A 70 évre Babilonba száműzött zsidókat mintha „cséplés”-sel fenyítették volna meg. Jelképesen szólva, Jehova szérűjének „fiá”-vá lettek. Amikor Babilon elesett, ennek a „cséplés”-nek egyszerre vége szakadt. Erre utalva, az Ésaiás 21:10 rokonszenvesen és vigasztalóan mondja: „Ó, én csépléseim és te, szérűmnek fia, amit a seregek Jehovájától, Izrael Istenétől hallottam, azt közöltem veletek. Hasonlóképpen Nagy Babilonnak is engedték, hogy csépléssel gyötörje Jehova hű tanúit. Ámde a bukása után megszűnik minden általa végzett „cséplés”. Korábbi politikai szeretői megpróbálják majd tovább folytatni ezt a cséplést. De fizetségül ők maguk kerülnek majd cséplés alá Jehova jelképes szérűjén (Jel 14:14, 15; Jóel 3:13–16; Mik 4:12, 13).

25. Tekintettel Nagy Babilon küszöbön álló bukására, miért időszerűbb, mint valaha, hogy Jehova „népe” hangoztassa az ő parancsát, éspedig milyen célból?

²⁵ Tekintettel Nagy Babilon küszöbön álló bukására, minden eddiginél időszerűbb az „őrálló” osztály, valamint a „nagy sokaság” számára, hogy hangoztassák az isteni parancsot: „Menjetek ki belőle, én népem, ha nem akartok részt venni bűneiben, és ha nem akartok kapni csapásaiból” (Jel 18:4). Igen, „menjetek ki belőle”, de nem azért, hogy a politikai szeretőihez csatlakozzatok, vagy e világ Isten ellenes erőihez, hanem azért, hogy része legyetek az „én népem”-nek, Jehova önátadott népének (Jer 51:45). Most cselekedjetek tehát Ésaiásnak a „tenger pusztasága ellen szóló kijelentése” szerint! (És 21:1–10.)

26. Miért tartozunk köszönettel a „seregek Jehovájának”, és milyen boldog reménységgel élhetnek azok, akik megszívlelik azt?

²⁶ Minden köszönet megilleti ezért a „seregek Jehováját, Izrael Istenét”, amiért felhozta, és őrhelyére állította az „őrálló” osztályt, és amiért ilyen csodálatos jelentést tett közzé körös-körül, mindenütt! Mindazok, akik megszívlelték az Istentől származó jelentést, abban a boldog reménységben élhetnek, hogy túlélik majd a világra boruló rettenetes „éjszakát” és örömmel üdvözölhetik a dolgok igazságos új rendszerének dicsőséges „reggelét” a Nagyobb Cyrus, a Szabadító Jézus Krisztus uralma alatt. És ez a „seregek Jehovájának”, a mi Szuverén Urunknak jótetszését és dicsőítését szolgálja.

[Lábjegyzetek]

A Szent Biblia francia nyelvű fordítása M. L’Abbé által, 1884. kiadása az Ésaiás 21:7-ről ezt a magyarázatot adja: „Ez a két lovas, aki szekéren utazott: két király, aki elfoglalta Babilont, a méd Dárius és Cyrus. Menochius [egy 17. századi olasz jezsuita bibliamagyarázó] szerint a lófogat a médeket és a perzsákat jelenti.”

Hasonló magyarázatot találunk az Ésaiás 21:7-ről Dr. Adam Clarke Commentary on The Old Testament [Magyarázatok az Ószövetségről] című művében is, a 4. kötet 2724. oldalán.

Cyrus hadviseléséről s a tevék használatáról lásd H. G. Wells „A történelem körvonalai” című művének „A Görögök és a Perzsák” alcím 20. fejezetét, 257. oldal, 2, 3. bekezdés, 1971. kiadás.

[Kép a 13. oldalon]

Belsazár szentségtörő lakomája Jehova pusztító ítéletét hozta Babilonra

[Kép a 16. oldalon]

Mintegy fizetségként Jehova tanúinak „cséplése” miatt, előbb a hamis vallás világbirodalmát, majd annak politikai szeretőit is addig „csépelik”, míg belepusztulnak