Isten szava biztos!

’Én, Jehova teljesítem be szolgám szavát’ (ÉSAIÁS 44:24–26, Byington).

 1. Milyen jövőt jósolt valaki 1864-ben?

VAJON mit hoz a holnap? Ezt szeretnék tudni az emberek. Jóslataik azonban nem válnak be. Csak egy példa rá: Alfred R. Wallace természettudós 1864-ben a következő ’ember alkotta jövőt’ jósolta meg: „Mindenki megvalósítja . . . saját boldogságát mások boldogságának függvényeként; . . . a jól kiegyensúlyozott erkölcsi érzék sohasem engedi meg, hogy bárki is megsértse mások egyenlő szabadságjogait; . . . mindenkit a legjobb törvények irányítanak; mindenki alaposan ismeri mások jogait, és tökéletesen tiszteletben tartja mások érzéseit.” Nos, Wallace azt jósolta, hogy az ember „olyan ragyogó Paradicsommá” alakítja át földünket, „amelyhez hasonlót még álmukban sem láttak sem jósok, sem költők”!

 2. A pusztán emberi előrejelzések kudarca milyen kérdések feltevéséhez vezet?

² E szavak írója pontosan kilenc hónappal korábban hunyt el, mielőtt az emberiségre rászakadt az első világháború sötét éjszakája. Hová lett hát a ’ragyogó Paradicsom’ együttérző, egymás iránt gyengéd vonzalmat tápláló lakóival? És mi a helyzet ma? Kétségtelen: ’a szeretet sokakban kihűlt’ — éspedig minden ellenkező derűlátó jóslat ellenére! (Máté 24:12). De hát mindez arra ösztönözzön minket, hogy most már minden próféciában kételkedjünk? Jehova Isten úgy tünteti fel önmagát, mint aki ’meghátrálásra kényszeríti a bölcseket, és beteljesíti szolgájának szavát’ (Ésaiás 44:24–26, By). Egyesek azonban talán ezt kérdezik: ’Bízhatunk-e a Biblia próféciáiban? Valóban biztos-e Jehova szava?’

Pusztulás és helyreállítás

 3. A 3Mózes 26:27–35 versével összhangban mi történt Judával és Jeruzsálemmel az i. e. hetedik században?

³ Bőven van bizonyíték, ami azt mutatja, hogy természetesen megbízhatunk a bibliai próféciákban. Például Isten ókori népénél, Izraelnél pontosan beteljesedtek a pusztulásra és a helyreállításra vonatkozó próféciák. Amikor hűséggel imádták Jehovát, életük virágzott a ’tejjel és mézzel folyó földön’, amelyet Jehova adott nekik (3Mózes 20:24; 1Királyok 4:1, 20). Jehova azonban figyelmeztette őket: ez az igazi Paradicsom letarolt pusztasággá lesz, ha engedetlenekké válnak (3Mózes 26:27–35). I. e. 607-ben, mintegy 900 évvel azután, hogy Mózes megírta a Léviták könyvét, a babiloniak elfoglalták Judát és Jeruzsálemet. Nem sokkal később pedig az életben maradt és el nem hurcolt zsidók Egyiptomba menekültek, s így teljessé lett a megjövendölt pusztulás (Jeremiás 39:8–10; 40:5; 41:2; 43:1–7).

 4. a) Jóval Jeruzsálem i. e. 607-ben történt pusztulása előtt milyen ígéretet tett Jehova az ő népének? b) Hogyan teljesedett be ez az ígéret?

⁴ Több mint egy évszázaddal Jeruzsálem pusztulása előtt azonban Jehova megígérte, hogy bűnbánó népe visszatér majd pusztán hagyott szülőföldjére, és helyreállítja annak paradicsomi dicsőségét (Ésaiás 35:1–4). Isten a következőket is kijelentette: „Én, Jehova, . . . teljesítem be szolgám szavát és valósítom meg hírnököm tervét, és mondom ki: ’Jeruzsálem legyen lakottá!’ és: ’Júda városai épüljenek föl!’ S romjaikat valóban helyreállítom” (Ésaiás 44:24–26, By). I. e. 539-ben Babilont meghódították a Cyrus-vezette médek és a perzsák, ahogyan azt Ésaiás megjövendölte (Ésaiás 44:27–45:6). I. e. 537-ben életbe lépett Cyrus rendelete, amely lehetővé tette a zsidóknak, hogy visszatérjenek hazájukba és újjáépítsék a templomot. Idővel Júda földje valóban átesett az előre megjövendőlt átalakuláson (Ezsdrás 1:1–4; Ésaiás 35:5–10; Ezékiel 36:35). Ugye, milyen biztos Isten szava!

Tírusz nem dacolhat a próféciával!

 5. Mit mondott meg Jehova jó előre Ezékiel által Tyrusszal kapcsolatban?

⁵ Az isteni ihletésű prófécia az ókori Tírusz városán is beteljesedett. Ezt a várost joggal nevezték a „Tenger királynőjé”-nek. E főniciai kikötővárossal kapcsolatban Jehova kijelentette: „Íme, ellened fordulok, ó Tírusz, és felhozok ellened sok nemzetet . . . Íme, elhozom Tírusz ellen Nebukadnezárt, Babilon királyát . . . tornyaidat ledönti . . . Köveidet és gerendáidat, sőt még a porodat is a víz közepébe rakják. . . . Kopáran fénylő sziklává és hálók szárító helyévé leszel” (Ezékiel 26:3–14).

 6. A prófécia beteljesedéseként mi történt az ókori Tyrusszal?

⁶ Ilyenfajta bukás lehetetlennek látszott. Josephus zsidó történész szerint Tírusz babiloni ostroma 13 évig tartott (Josephus: Apion ellen 1. Könyv, 21. fejezet). A történelem nem számol be arról, hogy milyen eredménnyel jártak Nebukadnezár erőfeszítései, noha Tírusz óriási veszteségeket szenvedett anyagi javakban és emberéletben egyaránt. Zakariás egy későbbi prófétai kijelentése arra enged következtetni, hogy Isten teljesen el fogja pusztítani a várost (Zakariás 9:3, 4). Ez a jövendölés körülbelül 200 évvel később beteljesedett. Akik akkor a közeli Tírusz szigetvárosában éltek, a hatalmas városfalak mögött biztonságban érezték magukat. I. e. 332-ben Nagy Sándor csapatai mégis elfoglalták a szigetvárost, miután a szárazföldi Tírusz romjaiból mólót építettek a szigetig. Ezt a mesterséges földnyelvet azután a hordalék homok egyre szélesítette. Ma ebben a tengeri kikötővárosban halászok szárítják a hálóikat, ami újabb bizonyítéka a prófécia beteljesedésének. Igen, Jehova szava biztos!

A „vérontó város” fejet hajt

 7., 8. a) Mit jelentett be előre Jehova az ő prófétái által Ninive városát illetően? b) Miért tűnt lehetetlennek, hogy Ninive „pusztasággá” legyen?

⁷ Isten prófétai szava az ókori Ninive, a Jehova népét elnyomó Asszír birodalom fővárosa esetében is igaznak bizonyult (2Királyok 17:1–6; 1Krónika 5:6, 26). Amikor Ninive a hatalom csúcspontján volt, Jehova kijelentette prófétái által: „Raboljatok ezüstöt, raboljatok aranyat Végtelen sok a berendezési tárgy. . . . Üresség, pusztaság, elpusztult város! . . . Jaj a vérontó városnak!” (Náhum 2:9, 10; 3:1). „Ninivét kietlen pusztasággá teszi, . . . És falkák heverésznek belsejében” (Sofóniás 2:13, 14).

⁸ Hogyan kerülhetett sor ilyesmire? Ninive volt „a nagy város” (Jónás 1:2). Az ókori történész, Diodorus szerint Ninivét 30 méter magas fal vette körül. Ez a fal olyan széles volt, hogy három szekér is elfért rajta egymás mellett. Jónás próféta idejében (i. e. kilencedik század) több mint 120 000 lakosa volt a városnak (Jónás 4:11). Vajon mindennek tényleg „kietlen pusztasággá” kellett lennie?

 9. Hogyan szolgáltatott Ninive további bizonyítékot arra, hogy Jehova szava biztos?

⁹ I. e. 632-ben, mintegy 16 évvel vagy annál is többel Sofóniás próféciája után, a babiloniak és a médek ostrom alá vették Ninivét. Diodorus szerint (II. könyv, 27. fejezet) „nagy és állandó esőzések” úgy megduzzasztották az Eufrátesz folyót, hogy az kilépett medréből. „Elöntötte a város egy részét, és lerombolta a falakat mintegy húsz stadion hosszúságban (1 stadion = 184 m).” Ninive elesett. „Sok zsákmányt ejtettek a városban és a templom területén, a várost romhalmazzá tették, nagy halom törmelékké”, jegyzi meg az ókori Babiloni Krónika. Ninive évszázadokra elveszett. Bukása kétségtelenül „örömhírt” jelentett Isten népének, amely ismét meggyőződhetett róla, hogy „Jehova jó” és „ismeri azokat, akik nála keresnek menedéket” (Náhum 1:7, 15). Aki ma ellátogat Ninive romjaihoz a mai Irakba, juhokat lát, amint a romhalmaz közelében legelnek. Pontosan úgy, ahogy a jövendölésben szerepel. Ebben is csak újabb bizonyítékát látjuk annak, hogy Jehova szava biztos.

A „feltűnő szarv” letörik

10. a) Milyen prófétai látomást ír le Dániel 8:1–8. verse? b) Hogyan magyarázta meg Gábriel a prófécia lényeges vonásait?

¹⁰ Prófétai látomásban Dániel egy kétszarvú kost látott, amelyet egy feltűnő szarvú” kecskebak megölt. Ez a szarv letört, és helyébe négy szarv nőtt ki (Dániel 8:1–8). Vajon mit jelenthetett ez? Gábriel angyal így magyarázta meg a látomást: „A kétszarvú kos, amelyet láttál, Média és Perzsia királya. A szőrös kecskebak Görögország királya, a nagy szarv pedig, amely a szemei között volt, az első király. És hogy az letört úgy, hogy végül is négy állt a helyébe [azt jelenti], hogy négy királyság támad a nemzetéből, de nem az ő hatalmával” (Dániel 8:16, 20–22).

11., 12. Hogyan teljesedett be Dániel 8:20–22. verse?

¹¹ Médo-Perzsia, a látomásban szereplő kétszarvú kos, meghódította a hatalmas Babilont. De Isten angyala prófétailag bejelentette, hogy „a szőrös kecskebak”, Görögország megöli majd a kost. Pontosan így is történt i. e. a negyedik században, amikor Nagy Sándor görögül beszélő harcosai megbuktatták a Méd-Perzsa birodalmat. Sándor azonban váratlanul elhunyt 32 éves korában, i. e. 323-ban, anélkül, hogy megfelelő utódot hagyott volna hátra. Sándor halálával letört a „feltűnő szarv”. De mi lett a megjövendőlt ’négy szarvval, amely végül is a helyébe állt’?

¹² Sándornak több tábornoka is volt, de végül négyen kerültek közülük hatalomra. Így történt hát, hogy letört a „feltűnő szarv”, és ’négy szarv’ vagy „négy királyság” állt a helyébe. I. e. 301-ben ezek a tábornokok a következőképpen kerültek hatalomra: Ptolemeusz Lagusz (Egyiptomban és Palesztinában); Szeleukosz Nikátor (Mezopotámiában és Szíriában); Kasszander (Macedóniában és Görögországban); Lysimachusz (Trákiában és Kisázsiában).a Ismét csak azt látjuk, hogy Jehova szava biztos.

Megjelenik a „Messiás Fejedelem”!

13. Mit mond a Dániel 9:24, 25. verse a Messiás megjelenéséről?

¹³ Dániel könyve különösen ékesszóló bizonyítékát adja annak, hogy Jehova szava biztos. Dániel — ihletés alatt — már évszázadokkal előre rámutatott a Messiás megjelenésére ezen a földön. Ez a szívdobogtató prófécia részben így szól: „Hetven hétről szólt a népedre és a szent városra vonatkozó határozat, hogy vége szakadjon a törvényszegésnek és megszűnjön a bűn és engesztelést nyerjen a vétek, és határtalan időre eljöjjön az igazságosság, és bepecsételtessék a látomás és a prófétálás, és felkenettessék a szentek Szentje. És tudd meg és értsd meg, hogy a Jeruzsálem helyreállítására és újjáépítésére vonatkozó parancsszó elhangzásától a Messiás Fejedelemig hét hét, továbbá hatvankét hét lesz” (Dániel 9:24, 25).

14. a) Milyen bibliai alapon mondhatjuk, hogy a Dániel 9:24, 25 szerinti „hetek”-nél minden nap egy évnek számít? b) Melyik évben hangzott el ’a Jeruzsálem újjáépítésére vonatkozó parancsszó’? c) Meddig tartott a 69 „hét”, mikor kezdődőtt és mikor ért véget?

¹⁴ Vajon betű szerinti „hetek”-ről van itt szó? Nem, mert a Messiással kapcsolatban itt megjövendölt dolgok nem teljesedtek be 70 héten belül, vagyis kevesebb mint másfél éven belül. Ezek tehát olyan „hetek”-nek bizonyultak, amelyekben minden nap egy esztendőnek számít. (Vö. 4Mózes 14:33, 34.) „A Jeruzsálem helyreállítására és újjáépítésére vonatkozó parancsszó” Artaxerxes perzsa király (Longimanus) uralkodásának 20. évében hangzott el (Nehémiás 2:1–18). Mivel ő i. e. 474-ben kezdett el uralkodni, uralkodásának 20. esztendeje i. e. 455-re esik. Így hát ’a Jeruzsálem újjáépítésére vonatkozó parancsszó’-tól a Messiás Fejedelemig számítandó 69 évhét 483 évet (7 × 69 évet) tesz ki, és i. sz. 29-ig tart.

15. I. sz. 29-ben milyen várakozás volt tapasztalható a zsidók között?

¹⁵ Abban az évben Alámerítő János azzal volt elfoglalva, hogy „prédikálta a megbánást jelképező alámerítkezést a bűnök bocsánatára”. És mit szóltak ehhez a zsidók? „Mivel a nép nagy várakozásban élt, azt fontolgatták szívükben Jánosról, hogy ’vajon ő a Krisztus’?” (Lukács 3:3–6, 15). Ezzel a várakozással kapcsolatban Abba Hillel Silver zsidó hittudós kijelentette: „Az első század, különösen pedig a [Jeruzsálem] pusztulását megelőző nemzedék szemtanúja lehetett a messiásvárás figyelemreméltó előretörésének. Ez nem annyira a római üldözés erősödésének, hanem sokkal inkább annak az uralkodó hiedelemnek tulajdonítható, amit az akkori népszerű kronológia sugallt . . . A Messiást ugyanis az i. sz. első század második negyede körüli időre várták.” Ez a „népszerű kronológia” a Dániel könyvén alapult.

16. a) Miért volt annyira fontos Tibérius császár uralkodásának 15. éve? b) Mi történt Jézus alámerítkezése alkalmával?

¹⁶ Dániel próféciája arra mutat, hogy a 69 évhét i. sz. 29-ben járt le. Nos, megjelent-e a Messiás abban az évben? Bizony meg! Alámerítő János „Tibérius császár uralkodásának 15. évében kezdett prédikálni és alámeríteni” (Lukács 3:1–3). Mivel Tibérius i. sz. 14. augusztus 17-én lett római császárrá (a Gergely naptár szerint), János munkája 15 évvel később kezdődött el, vagyis i. sz. 29 tavaszán. Annak az évnek az őszén merítette alá János a názáreti Jézust, a szent szellem pedig akkor szállt le a mennyből, hogy Jézust Krisztussá vagy Messiássá kenje fel (Lukács 3:21, 22). Beteljesedett hát a messiási prófécia!b Még egyszer bebizonyosodott, hogy Jehova szava biztos!

17. Mely messiási próféciák teljesedtek be Jézus Krisztussal kapcsolatban?

¹⁷ A Héber Iratok sok más próféciája is beteljesedett Jézus Krisztussal kapcsolatban. Például Jézus szűztől született Betlehemben (Ésaiás 7:14; Mikeás 5:2; Máté 1:18–23; 2:3–6). Megszületése után fiatal gyermekeket öltek meg (Jeremiás 31:15; Máté 2:16–18). Volt előfutára is (Ésaiás 40:3; Máté 3:1–3). Jézus a mi gyengeségeinket hordozta (Ésaiás 53:4; Máté 8:16, 17). Szamárháton vonult be Jeruzsálembe (Zakariás 9:9; János 12:12–15). Egyik apostola 30 ezüstpénzért elárulta (Zsoltárok 41:9, [41:10, Károli]; Zakariás 11:12; Máté 26:14–16, 46–56; János 13:18). Miután Jézust kínoszlopra szegezték, a katonák megosztoztak a ruháin, köntösére pedig sorsot vetettek (Zsoltárok 22:18, [22:19, Károli]; János 19:23, 24). Csontjait nem törték meg, ellenben lándzsával átdöfték őt (Zsoltárok 34:20, [34:21, Károli]; Zakariás 12:10; János 19:33–37). Miután három nap egy részén át a sírban volt, feltámadt (Jónás 1:17; 2:10; Máté 12:39, 40; Márk 9:31; Csel 10:40). Ezek csupán példák arra, hogyan töltötte be Jézus a Messiásra vonatkozó próféciákat. De ezek is mind azt bizonyítják, hogy Jehova szava biztos.

Megtudhatjuk a jövőt

18., 19. a) Miért nem hiábavaló azt kérdezni, hogy vajon mit hoz a holnap? b) Milyen további kérdések vetődhetnek fel?

¹⁸ Jézus, a Messiás maga is mondott reménytkeltő próféciákat. Beszélt például jövőbeni „jelenlétéről” (Máté 24:3–14). Különböző bibliaírók jegyeztek fel a XX. századra vonatkozó, szívet megörvendeztető próféciákat. Ezért hát jogos a kérdés: ’Vajon mit hoz a jövő?’ Ezt meg is tudhatjuk!

¹⁹ Eddig néhány olyan bibliai próféciával foglalkoztunk, amelyek a múltban teljesedtek be. De vajon mit mondhatunk napjainkról? Vannak-e további izgalmas bizonyítékaink arra, hogy Jehova szava biztos?

[Lábjegyzetek]

Visszaemlékszel-e a következőkre?

◻ Mi történt az ókori Tyrus városával, amint meg volt jövendölve?

◻ Hogyan bizonyította be Ninive esete, hogy Jehova szava biztos?

◻ Mi történt a Dániel 8:20–22 beteljesedéseként?

◻ Mennyi ideig tartott a 69 „hét”, mikor kezdődött és mikor ért véget?

◻ Említs meg néhány próféciát, ami a Messiásra vonatkozott és Jézusban teljesedett be!